Zöldítés a farmtól a fazékig

Publikálás dátuma
2020.05.30. 09:00
Az egykori kishantosi biogazdaság
Fotó: Népszava
Már az Európai Bizottság is látja, hogy a környezet és az egészség egyik fő ellensége az iparszerű mezőgazdaság, de a reform előkészítésével együtt annak fúrása is elkezdődött.
A végtelen táblákon, hatalmas gépekkel, rengeteg vegyszer felhasználásával megtermelt élelmiszer káros az élő környezetre és az emberi egészségre - ez a legfőbb állítása az EU formálódó új biodiverzitási (azaz a biológiai változatosságot szolgáló) és élelmiszer-stratégiájának, de a készülő anyagokban vannak más erős mondások is. Például, hogy a fenti folyamatban a profit nagy része a növényvédő szereket és növényfajtákat gyártó multinacionális (gyakran Európán kívüli) vállalatoknál csapódik le. Rajtuk, illetve az óriásbirtokok tulajdonosain kívül ma mindenki rosszul jár: az európai gazdák egyre kiszolgáltatottabbak, a fogyasztók nem jutnak egészséges táplálékhoz, a környezet pedig drámai mértékben pusztul. Évente a termőföld 1 százaléka esik áldozatul a nagyüzemi művelés káros hatásainak, ami konkrétan azt jelenti, hogy ebben a tempóban néhány évtized alatt az egészet elveszítjük. A művelt terület közel negyedén már csökken a termőképesség. Az élelmiszernövényeink 75%-a a beporzó állatoktól függ, a méhek és más rokon fajok viszont eltűnőben vannak. Tíz emberből négy nem jut egészséges és tiszta ivóvízhez (és az egyik legnagyobb vízszennyező a mezőgazdaság), az elszennyezett víz 80 százaléka tisztítatlanul kerül vissza a természetbe, ami a talaj leromlását is gyorsítja. Az EU-nak azért van mindebben kitüntetett felelőssége, mert agrártámogatási rendszerével (amely az uniós támogatások legnagyobb „kalapja”) saját maga tartja működésben ezt az ártalmas termelési szisztémát. A Bizottság most elszánta magát a gyökeres változtatásra, de a reform könnyen elbukhat a Tanácsban egyes kormányok ellenállásán. A következő hónapokban sokszor fogunk találkozni a „2030-ig szóló biodiverzitási stratégia”, illetve „A termelőtől az asztalig” kifejezésekkel (utóbbi angolul lényegesen frappánsabb: „Farm to Fork”, azaz „A gazdaságtól a villáig”). Várhatóan kétféle keretezésben kerül majd elénk a két téma: az egyik szerint ez a jövő, a természeti környezet és benne az ember megmentésének útja, a másik szerint „Brüsszel” ki akarja végezni az európai mezőgazdaságot. Utóbbi már csak azért is kevéssé valószínű, mert – mint utaltunk rá – az EU a legtöbb támogatást az agrárium számára biztosítja, és az új szisztéma nem elvonásokat jelent, hanem többletpénzt azoknak, akik hajlandóak a kisebb ökológiai lábnyomú, ugyanakkor nagyobb biológiai értékű élelmiszereket előállító gazdálkodásra. Az évtized végéig az európai mezőgazdasági termőterület 25 százalékát ökológiai gazdálkodásba kell vonni, a felére kell csökkenteni a felhasznált agrokemikáliák (növényvédő szerek, műtrágyák) mennyiségét, meg kell állítani és vissza kell fordítani a méhpusztulást, 25 ezer kilométernyi folyószakaszon vissza kell állítani a természetes vagy természetközeli állapotokat. De más, a fogyasztókhoz közelebbi területeken is változtatásra van szükség: a közel 500 millió európai polgár közül 33 millió nem jut rendszeresen megfelelő minőségű táplálékhoz, miközben 20 százalékos az élelmiszerpazarlás, a felnőtt népesség fele túlsúlyos, és a népbetegségek többsége összefügg a helytelen táplálkozással.
A változáshoz egyszerre kell(ene) garantálni, hogy a mezőgazdaság semleges vagy pozitív hatást gyakoroljon a környezetre, sokkal egészségesebb élelmiszereket állítson elő, és mindezt megfizethetően tegye, méghozzá „az ellátási láncon belüli méltányosabb gazdasági megtérülés mellett”, azaz több pénzt hagyva a földből élőknél. A két stratégiából az olvasható ki, hogy rengeteg segítséget fognak adni a gazdáknak – a pluszpénzen, illetve az új eszközként megjelenő adókedvezményeken túl is – az átálláshoz, elsősorban tanácsadás, módszertani tudásátadás formájában. Itt részben olyan régi technológiákról van szó, mint a különféle vetésforgók alkalmazása vagy a talajtakarásos növényművelés – amellyel vegyszerek nélkül is megőrizhető a talajerő és biztosítható a gyommentesség –, részben pedig új tudományos eredményekről például a víztakarékos öntözés területén. Várhatóan az agrártámogatási rendszert is úgy fogják átalakítani, hogy a környezetkímélő eljárások használatát ösztönözze. A reformnak lenne egy olyan következménye is, amely most, a járvány után gazdasági válságban minden bizonnyal felértékelődik: rengeteg munkahelyet teremtene. A nagytáblás, iparszerű agrárgazdálkodásnak minimális a fajlagos, vagyis az egy hektárra vetített munkaerőigénye a kis és családi gazdaságokhoz képest: ha nem erőgépekre és vegyi anyagokra bízzuk, hogy élelmiszert termeljenek nekünk, a mezőgazdaság sokkal több ember számára biztosíthat megélhetést. A tervek elfogadtatása ugyanakkor a nyilvánvaló előnyök ellenére sem lesz könnyű: az uniós agrárpolitika eddigi nyerteseinek számító tagállamok és az agráripari cégek érdekében fellépő kormányok a Tanácsban elkaszálhatják a reformot.

Magyar reakció

Szinte még meg sem jelentek az európai biodiverzitási és élelmiszergazdasági reform első dokumentumai, az Orbán-kormány máris megindította lobbizást és a hangulatkeltést a változtatások ellen. Nagy István agrárminiszter a Magyar Nemzetnek adott interjúban kezdte kongatni a lélekharangot, mondván: a Bizottság az európai (és persze a magyar) mezőgazdaság halálos ítéletét készül kimondani. A miniszter szerint akár 15 százalékkal is csökkenhet az uniós agrárkibocsátás, és az élelmiszerelőállítás egy része az EU-n kívülre, lazább szabályozású országokba kerülhet. A 25 százalékos biogazdálkodási és az 50 százalékos vegyszercsökkentési elvárásról azt mondta: azokat 10 év alatt nem lehet megvalósítani. (Megjegyzendő, hogy a Fidesz 2010-es választási programjában még a mostani agrárreformhoz hasonló célok szerepeltek, a magyar kormánypárt azonban időközben irányt váltott, és ma már az agrár-nagyüzemeket támogatja. A fordulat részeként a környezetkímélő agrármódszerek egyik legnagyobb tudásbankját, a kishantosi gazdaságot fölszámolták, a korábban ökológiai művelésű földjeit bevegyszerezték, és odaadták a fideszes agrárbáróknak.) Nagy István szerint a reformot az Agrárkamara is ellenzi, lapunkat ugyanakkor több kamarai tag is megkereste azzal, hogy az ő véleményüket senki sem kérte ki erről.  

Újszülött tevekislány is várja a gyerekeket a budapesti állatkertben

Publikálás dátuma
2020.05.29. 17:11

Fotó: Bagosi Zoltán / Facebook/Fővárosi Állatkert
Hatvanhat napi zárvatartás után még rendkívüli óvintézkedések mellett várja a látogatókat gyereknapon és a hosszú hétvégén a Fővárosi Állat- és Növénykertben.
Péntek hajnalban adott életet egy csikónak Iringó, a budapesti állatkertben lakó, tizenhárom esztendős kétpúpú tevekanca. A csikó kislánynak bizonyult és néhány órán belül lábra is állt – közölte intézmény. Mivel az anyaállat nem számít tapasztaltnak, a gondozók figyelik, hogy az újszülött rendben megtalálja-e az emlőket. Ilyen helyzetben előfordul, hogy a gondozóknak egy kicsit segíteniük kell rávezetni a csikót és az anyát a szükséges teendőkre.
A tevék vemhességi ideje 13 hónap, amelynek elteltével szinte mindig egy, nagy ritkán két csikó szokott születni. Az újszülöttek általában 35 kilogramm körüliek, púpjuk viszont még teljesen hiányzik, helyükön ilyenkor még csak kis "bőrtasakok" vannak, amelyeket később tölt majd ki a púp tömegét alkotó zsírszövet.
A tevekislány mellett az elmúlt hetekben-hónapokban több más kisállat is a világra jött az állatkertben.  A látogatók sok más mellett tarvarjúval és a feketehattyú-fiókákkal, ázsiaivadkutya-kölykökkel és kistapírral is találkozhatnak. Újdonságnak számít a nemrégiben érkezett aranyszőrű takin is. Az Ázsia szívében, hegyvidéki élőhelyeken honos takinoknak négy különböző típusa, faja, illetve alfaja létezik. Közülük korábban már a szecsuáni, illetve a mismi takint láthatta az állatkert közönség. A most érkezett hím állathoz a közeljövőben két nőstény is csatlakozik.
A hatvanhat napi zárvatartás után május 20-án újranyitott Állatkert még rendkívüli óvintézkedések mellett látogatható. De a néhány napja bevezetett enyhítéseknek köszönhetően a korábbi 2500 helyett most már napi 4000 fő számára lehet jegyet váltani az intézménybe, egyelőre csak online. További információk az állatkert honlapján olvashatók.
Szerző

Szakértő: nem veszélyesek a Balatonban kimutatott gyógyszermaradványok

Publikálás dátuma
2020.05.29. 09:27

Fotó: Röhrig Dániel / Népszava
69 gyógyszermaradványt mutattak ki a vizsgálatok, de mivel csekély mennyiségben vannak jelen a vízben, nem jelentenek egészségügyi kockázatot.
Mint megírtuk, hatvankilenc gyógyszermaradványt mutattak ki vizsgálatok a Balatonban, de Maáz Gábor, a Balatoni Limnológiai Intézet tudományos munkatársa hangsúlyozta, a kimutatott értékek nem jelentősek, hasonlóságot mutatnak más európai tavakéval, és az elmúlt évek adataival. Nanogramm/liter nagyságrendűek, vagyis oly csekély mértékűek, amelyek nem befolyásolják a fürdőzést.
A vízbe kerülő gyógyszerszármazékok fő forrása a tóba jutó tisztított szennyvíz, ez is jelzi, hogy mielőbb tovább kell fejleszteni a térség szennyvíztisztításának technológiáját – mondta a téma kutatásával a közelmúltban MTA-pályadíjat elnyerő kutató. A Balatonban található gyógyszermaradványok második legjelentősebb forrásának a turizmust nevezte a szakember, amit – mint mondta – jól mutat, hogy számottevő eltérés mutatkozik a nyári, legnépszerűbb strandok közelében vett, és a szezonon kívüli vízmintákban.
Maáz Gábor elmondta, 134 szerves mikroszennyezőre, azaz gyógyszerhatóanyagra végezték el a vizsgálatokat. Az ezek közül kimutatott 69-ből 15 újdonságnak számít a nyílt vizek kutatásában, ezeket eddig vagy nem vizsgálták, vagy még nem érték el a kimutatható szintet a vizekben. A kimutatott gyógyszermaradványok zömmel a humángyógyászatban alkalmazott fogamzásgátlókból, szív- és érrendszeri gyógyszerekből, fájdalomcsillapítókból, és epilepszia elleni gyógyszerekből származnak. A 15, újdonságnak számító hatóanyag többsége a depresszió kezelésére alkalmazott szerek alkotórésze – összegezte a kutató.
Megjegyezte, mivel a balatoni gyógyszermaradványokat csak 2016 óta vizsgálják, tendenciákról még nem lehet beszámolni, ezért is fontos lenne a kutatások folytatása. Az elmúlt négy évben a tó vízéből kimutatott gyógyszermaradványok mértéke nagyjából hasonló értéket mutat – mondta. Közölte, a vizsgálatok tapasztalatairól egyeztetnek az illetékes hatóságokkal, szervezetekkel. Ennek során új kutatási témákat is meghatároztak, az egyik a szennyvízkezelési technológiák hatásfokának tesztelése lesz.
Szerző
Frissítve: 2020.05.29. 09:28