Előfizetés

Eladó-közeli cég árazta be a Mátrai Erőművet

Marnitz István
Publikálás dátuma
2020.06.01. 11:22

Fotó: Pavel Bogolepov / Nepszava
Az állami MVM vevőként biankó szerződésben az eladóhoz közelebb álló PricewaterhouseCooperst bízta meg a Mátrai Erőmű méltányos árának megbecslésével. A neves szakértő ceruzája talán tényleg kicsit vastagon fogott.
„A PricewaterhouseCoopers Magyarország Kft. végezte a vételár meghatározását célzó vállalatértékelést” – válaszolta a DK-s Oláh Lajos írásbeli kérdésére egymondatos válaszában Fónagy János miniszterhelyettes, egyszersmind nemzeti vagyonnal kapcsolatos parlamenti ügyekért felelős államtitkár. Az ellenzéki politikus megkeresésében felidézte Fónagy János január végi válaszát, amikor arra a kérdésére, hogy mely cég adott tanácsot az állami MVM-nek a Mátrai Erőmű megvásárlásához, a miniszterhelyettes úgy válaszolt, hogy az ügylet lezárultáig a szerződő felek nem adhatnak ki információt. A DK-s honatya most úgy érvelt, hogy az előzetes átvilágításra nem vonatkozhat a szerződéses titoktartás. Oláh Lajos a tanácsadó kilétén túl azt is firtatta, hogy az véleményezte-e magát a vételárat, álláspontján módosított-e az erőmű környezetében tapasztalt szennyezés (ebben amúgy első fokon a Mészáros Lőrincék kezében maradt helyi keményítőgyár találtatott ludasnak) és az irományok hol találhatók. Utóbbi kérdésekre Fónagy János nem felelt. Bár az ügylet március végén lezárult, a jelek szerint a miniszterhelyettes nem vált számottevően közlékenyebbé. A kormány legújabb szokása szerint a kevéssé szájuk íze szerinti kérdésekre tőmondatokban válaszolnak. Ezzel mindenesetre egy újabb mozaikkocka került a helyére a Mátrai Erőmű év eleji állami kivásárlása ügyében. A lassan kirajzolódó kép kevéssé szívderítő. A Miniszterelnökséget irányító Gulyás Gergely a március 26-i kormányinfón jelentette be, hogy az – erőmű kisebbségi csomagját eddig is birtokló – MVM az ügylet zárásaként 17,44 milliárdot fizetett Mészáros Lőrinc érdekeltségeinek a többségért. Nem cáfolt információink szerint a kormányfő strómanjaként számon tartott felcsúti milliárdos érdekeltségei az elmúlt két év során több tételben összesen mintegy 11 milliárd forintot költhettek Magyarország második legnagyobb áramtermelőjének többségére. Tavaly azonban a 2018-as, (Gulyás Gergely ismereteivel szemben) veszteséges gazdálkodás ellenére körülbelül nyolcmilliárd forint osztalékot már felvettek. Ráadásul az erőmű helyzete azóta aligha javult. A telephelyet érintő, fura balesetek mellett a (környezetszennyezésből fakadó) szén-dioxid-kvóta költsége is egyre nő. (Igaz, utóbbi termék tőzsdei ára a koronavírus-járvány miatt pont a zárás előtti napokban omlott össze. Bár ez jól jönne az erőműnek, a kurzus azóta jórészt visszatornászta magát.) Az e megközelítésből méltányos árként adódó 3-4 milliárdból kiindulva az MVM akár több mint tízmilliárd közpénzzel is túlfizethette a kormányfő barátjának érdekeltségeit. Az erőmű ez évi működését az MVM saját bevallása szerint is csak további 11,4 milliárdos hitelük biztosítja. A jövőt illetően az MVM a kormány és az erőmű által korábban ismertetett, elnagyolt terveket ismételte meg. További fura körülmény, hogy az MVM tavaly december 23-án a vételár meghatározása nélkül kötelezte el magát a vásárlás mellett. Az csak Tóth Bertalan MSZP-elnökkel folytatott ez év eleji levelezésükből derült ki, hogy az ár megállapítását a felek független tanácsadóra bízták. Utóbbi, mint most kiderült, a PricewaterhouseCoopers hazai leánya. A nemzetközi csoport kétségkívül nívós, a világ négy legnagyobb könyvvizsgálójának számító „big four” egyike. A Mátrai Erőmű könyveinek évi rendes felülvizsgálatát is e kft. végzi. Az erőmű-többség mögött eddig álló, Mészáros-felé Opus Global jelentései tanúsága alapján a legtöbb kiemelt értékelésüket eddig szintén a PricewaterhouseCoopers végezte. Ezek közül három anyagot fel is leltünk a tőzsdei társaság közzétételi listáján. Az MVM nem áll ilyen szoros kapcsolatban a kft.-vel. Utolsó elérhető, 2018-as jelentésük legalábbis nem említi a PricewaterhouseCooperst. Igaz, dolgoztak már együtt, például hat éve a Főgáz, öt éve pedig egyes leányvállalatok értékmeghatározásánál. Az MVM könyvvizsgálatát most a - szintén neves - Deloitte végzi, miután két éve szakítottak az egyik botrányos beszerzésükön állítólag fennakadó KPMG-vel. 

Lassan oszlik a homály

Május elején Schanda Tamás, az innovációs és technológiai tárca parlamenti és stratégiai államtitkára Schmuck Erzsébet LMP-társelnök kérdésére annyit fedett fel, hogy „a vételár alapja (...) üzleti tervből kiinduló vállalatértékelés eredményeként alakult ki”. Azt megelőzően Tóth Bertalan tudakozódására Fónagy János azt ajánlotta, hogy az MSZP elnöke forduljon adatigényléssel az MVM-hez, amely minden nyilvános adatot kiad. Az MVM a kért adatokat nem adta ki. Bár a független Szél Bernadett februári feljelentését a rendőrség márciusban befogadta, az eljárást néhány hete bűncselekmény hiányára hivatkozva megszüntették.

Orbánék a „járvány miatt” nagy cégek zsebét tömnék

M. I.
Publikálás dátuma
2020.05.31. 07:24

Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI
Az (egyre kevésbé létező) koronavírus-járványra hivatkozva az Orbán-kormány az eddig szigorúan kis- és középvállalkozások tőkésítésére szakosodott állami alapkezelőnek megengedi, hogy nagyobb cégeknek is adjon pénzt.
Az Orbán-kabinet „a koronavírus világjárvány negatív gazdasági hatásainak enyhítése érdekében” módosította az állami tőkebefektetéseket (lényegében ingyenpénzt) osztó Széchenyi Tőkealap-kezelőről szóló 2016-os kormányhatározatot – derül ki a péntek esti közlönyből. Eszerint a kormány most már nem azzal ért egyet, hogy az állami társaság tevékenysége a „hazai kis- és középvállalkozások” tőzsdeképessé válásához járulhat hozzá. Az állami szervezet szerepét ehelyett már tágabban, „elsősorban hazai kis- és középvállalkozások” felkarolásában képzelik el. Új időpont megjelölése nélkül törlik a Széchenyi Tőkebefektetési Alap pénzkihelyezési időszakának 2025 végi határidejét. Az „elsősorban” szó beiktatásával a Széchenyi tőkealap-kezelőnek 56 milliárd forint visszatérítendő támogatást adó 2017-es kormányhatározatból szintén törlik, hogy a pénzt kis- és középvállalkozások létrehozása és feltőkésítése céljából nyújtanák. A négy évvel ezelőtti iratból kikerül az szövegrész is, hogy a kabinet kiemelten egyetértene a Kárpát-medencei gazdaságfejlesztési célokkal. Olyannyira, hogy a négy éve elindított Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Alap – jelenlegi nevén Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Kockázati Tőkealap – a kormány szerint most már ne csak hazai kis- és középvállalkozások Kárpát-medencei tevékenységét segítse elő. Ehelyett immár csupán  „elsősorban” szorgalmazzák kis- és középvállalkozások támogatását, mégpedig az eddiginél tágabb, „határon átnyúló” befektetések esetén. A módosítás egyértelmű iránya, hogy az Orbán-kormány a (meghatározott ismérvek alapján behatárolt) kis- és középvállalkozások mellett immár nagyobb társaságoknak is juttathasson visszafizetési kötelezettség nélküli pénzt. Ráadásul az összeget a kedvezményezettek a korábbi, szépen hangzó célok törlése után immár a Kárpát-medencén túl is elkölthetik. A csekélynek látszó módosítás oly alapvető, hogy emiatt alighanem a Széchenyi Tőkealap-kezelő kezdőoldalán, nagy betűkkel szedett hitvallás kis- és középvállalkozásokat kiemelő szakaszát is ki kell egészíteniük egy „elsősorban”-nal. A kormány eddig se ódzkodott a nagyobb cégek támogatásától, de a Széchenyi Tőkealap-kezelőn keresztül ezt kisebb rivaldafény mellett tehetik a jövőben. A kabinet a koronavírus-járvány kitörése után kétségkívül közzétette, hogy a gazdasági hatások enyhítése érdekében tőkével is segítené a hazai vállalkozásokat. Kérdés, hogy e pénzeket „elsősorban” kisebb cégeknek, vagy kormányközeli vállalkozók környezetének szánják. A mostani módosítás legalábbis arra utal, hogy az Orbán-kormány az (egyre inkább lecsengő) koronavírus-járványra hivatkozva nagyobb érdekcsoportokat is támogatna.

Július elején újraindulhatnak a charterjáratok a tengerparti üdülőhelyekre

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.05.30. 21:43
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A járvány miatt tavasz óta az utazási szolgáltatók, a légitársaságok, a hajótársaságok gyakorlatilag leálltak, az utazások teljesítése lehetetlenné vált.
Az utazási irodák az egészségügyi és adminisztratív szabályokat figyelembe véve, július elején tervezik elindítani a közvetlen charterjáratokat a mediterrán tengerparti üdülőhelyekre – derül ki a Magyar Utazási Irodák Szövetségének közleményéből. „A világjárvány miatt bevezetett korlátozások jelentősen érintették a külföldi utazásokat, a teljes turisztikai szektor, ezen belül az utazási irodák helyzetét. A járvány miatt tavasz óta az utazási szolgáltatók, a légitársaságok, a hajótársaságok gyakorlatilag leálltak, az utazások teljesítése lehetetlenné vált” – tették hozzá. A közleményben kiemelték: a május 27-én megjelent kormányrendelet kimondja, hogy az utazási irodák kiadhatnak 2021. augusztus 31-ig felhasználható utalványt a járványhelyzet miatt nem teljesített utazások, illetve leelőlegezett, vagy teljes egészében befizetett utazási csomagok, utazási szolgáltatások ellenértékéről. Nem változott az utas által kezdeményezett lemondás szabálya. Ilyen esetben továbbra is csak akkor köteles teljes mértékben visszafizetni a befizetett előleget az utazásszervező, ha az adott országot a Külügyminisztérium az utazásra nem javasolt kategóriába sorolja. Minden egyéb esetben az utazásszervező saját általános szerződési feltételei irányadóak. Az utazásszervezők ilyen esetben is felajánlhatnak utazási utalványt az utasoknak. A kormányrendeletben meghatározott esetekben és az ott részletezett formában kiállított utazási utalványokra az utazásszervező vagyoni biztosítéka fedezetet nyújt.