egészségügy;Bécs;koronavírus;tüdőátültetés;

- Magyar sebész végezte az első tüdőátültetést a világon koronavírusos betegen - Ausztriában

A professzor szerint őt Magyarországon kívül megbecsülik.

A világon először egy magyar sebész, Lang György végzett tüdőátültetést aktív koronavírus-fertőzött betegen a Bécsi Orvostudományi Egyetemen. A professzort két éve még a Köztársasági Érdemrend Középkeresztjével tüntették ki a magyar tüdőátültetési program megteremtéséért, majd távozni kényszerült Budapestről. Ennek okairól is beszélt a Válasz Online-nak adott nagyinterjúban.

Elmondása szerint Klagenfurtból keresték meg a kollégák azzal, hogy egy 45 éves, kétgyerekes családanyát már hat hete tartanak műtüdőn, de az állapota nem javult, és a vírus sem tűnt el a szervezetéből. Ez azért is furcsa, mert az ennyi idő után általában már nem mutatható ki.

– A klagenfurti kollégák úgy érezték, szakmai lehetőségeik végére értek, kétségbeesésükben hívtak fel, én pedig rögtön döntöttem: átvesszük a beteget és megnézzük, mit tehetünk érte- mesélte.

A műtétet azonban nem a „normál” beavatkozások helyett végezték el.

– Az egészségügy terén Ausztria más utat választott, mint Magyarország. Nem csökkentette radikálisan a normál ellátást, és megtalálta azt a helyes arányt, hogy legyen elég egészségügyi kapacitás a vírusfertőzöttek számára, de a másik oldalon se halmozódjanak fel az ellátatlan betegek. Az egészségügyi vezetés intézkedései nemcsak gyorsak, hanem precízek és arányosak voltak. Magyarország nagyon sikeres volt a tömeges megbetegedések elkerülésében, a radikális belügyi lépések eredményesek voltak, de az egészségügyi rendszer teljesítményéről sok mindent elmond, hogy Ausztriában közel 17 ezer igazolt fertőzés mellett 670 halálesetet regisztráltak, Magyarországon viszont 4000-nél kevesebb víruspozitív beteg közül 500-nál többen haltak meg- magyarázta.

Közölte, hogy Ausztriában a transzplantáció sem állt le, és ugyanannyit operáltak, mint máskor.

– Ez azért fontos, mert mi olyan betegekkel foglalkozunk, akiknek tönkrement a tüdejük, és a koronavírus is gyakran ezt a szervet támadja - tette hozzá.

A kijárási korlátozás és a határok lezárása sok helyen megnehezítette a donorszerzést. Lang György azonban felhívta a figyelmet arra, hogy míg Magyarország lezárta a határait az Eurotransplant, az európai országok közös donorelosztó szerve felé, addig Ausztria nem, és számos külföldi szervet ültettek be ebben a nehéz időszakban is.

A koronavírusos betegen elvégzett műtétről az mondta, hogy a kilencórás műtét legnehezebb része a több hete halott tüdő eltávolítása volt, olyan pusztítást végzett a nő szervezetében a fertőzés. A beteg azonban már ébredezőfélben van, észleli is a külvilágot. Az új tüdeje jól működik, a vírust is legyőzte, de még hosszú lesz a felépülése.

Lang György beszélt arról is, hogy Magyarországon a tüdőátültetési programot két rivális intézet, az akkor még Kásler Miklós vezette onkológiai intézet és a Semmelweis Egyetem valósította meg milliárdos beruházással, több év felkészüléssel. Megfogalmazása szerint a feszültség már a kezdetektől ott volt, és a szakításhoz is egy alapvető koncepciókülönbség vezetett.

– Engem a Semmelweis Egyetem rektora kért fel a tüdőtranszplantációs program elindítására. Számomra ez nagy megtiszteltetés volt. Szívesen vállaltam, hiszen egybevágott a meggyőződésemmel, hogy a transzplantáció egyetemi környezetbe való. A Semmelweis Egyetemen akkor már sikeres vese-, máj-, és szívtranszplantációs programok futottak. Ezért ehhez a végtelenségig ragaszkodtam – az onkológiai intézet vezetőjének más elképzelése lett volna - magyarázta.

A magyar tüdőtranszplantáció végül egyetemi keretek között, de az onkológiai intézet területén felépített klinikán folyt. Elmondása szerint az onkológiai intézet munkatársaival nagyon jó volt együtt dolgozni, az intézet menedzsmentje azonban végig ellenséges volt.

– Három évig vitorláztam ellenszélben, a mindennapokban ez működött, határhelyzetekben azonban már nem. Amíg csak kutatási projektek blokkolásáról volt szó, elviseltem, de amikor először úgy éreztem, hogy betegeket veszélyeztet az, hogy nem tudom érvényesíteni vezetői elképzeléseimet, nem tudok a szaktudásom alapján gyógyítani, azonnal döntöttem: én ehhez nem adom a nevem tovább- jegyezte meg.

Hozzátette, hogy fájdalmas döntés volt, de azóta is nyugodtan alszik.

- Magyarországon kívül engem megbecsülnek, rendszeresen és számos országba hívnak nehezebb műtétekhez. Elrepülök, megcsinálom- közölte.

A professzor beszélt arról is, hogy Magyarországnak szüksége lenne mindarra az innovációra, amit külföldről hazahoznak a szakemberek, de a hazatérők bezavarnak az itthoni feudalisztikus, hierarchikus, kapcsolatokra épülő világba. Ezt többek közt azzal magyarázta, hogy a kiválóság a középszerűségben érdekelt világot irritálja, mert tükröt tart neki.

Az országos tisztifőorvos szerint március 4. lehetett az az időpont, amikor az új koronavírus az országba érkezett.