Új NER-bank születhet – Benne volt a levegőben egy hasonló lépés

Publikálás dátuma
2020.06.03. 08:25

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Akár még lenne is értelme az MKB, a Takarék- és a Budapest Bank fúziójának, ha az ügylet mögött szakmai tulajdonosok állnának.
A száz százalékos állami tulajdonban lévő Budapest Bank (BB Zrt.) a napokban jelentette be, hogy beszáll Vida József milliárdos érdekeltségébe tartozó Takarékbank Zrt., illetve a Mészáros Lőrinchez köthető MKB Bank Zrt. közös fúziójába harmadik félként. A két NER-milliárdos, illetve a magyar állam bankja egy szándéknyilatkozat szerint megalapítják a Magyar Bankholding Zrt.-t, egyenlő tulajdonosi részesedéssel. – A kormány azzal bízott meg, hogy folytassak tárgyalásokat a potenciális pénzintézetekkel a Budapest Bankban fennálló többségi állami tulajdon megszüntetése érdekében – közölte Mager Andrea, a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter az MTI-vel, magyarázva, hogy az állam miért száll be a két NER milliárdos mellé. A Budapest Bank egy jól menő középbank, amelyet korábbi tulajdonosa, az amerikai GE Money 2015-ben adott el a magyar államnak. Az amerikaiak megkérték az árát a banknak, mert a BB jó állapotban volt és potenciális külföldi vevők is szóba jöhettek vásárlóként. A magyar kormány végül 700 millió dollárért, akkori árfolyamon 196 milliárd forintért vette meg a bankot. A BB-t azóta az állam többször próbálta értékesíteni, ám a 200 milliárd forint körüli célár már nem volt vonzó a piaci befektetőknek. Ráadásul a kormány nem akart egy újabb külföldi szakmai befektetőt látni a bankpiacon, ugyanis Orbán Viktor kormányfő megfogalmazta, hogy a hazai bankrendszer legalább felének magyar kézben kell lennie. Az MKB és a Budapest Bank összeolvadása azóta többször felmerült. A 200 milliárd forintos vételárat azonban egyetlen NER-oligarcha sem tudná kifizetni, ehhez még Mészáros Lőrinc likvid magánvagyona is kevés. Szóba jöhetett volna a milliárdosok állami kölcsönnel való kisegítése, de végül a kormány láthatóan amellett döntött, hogy az NER-bankokat összeboronálja a jó karban levő állami középbankkal, ezzel megtámogatja pénzügyi helyzetüket és piaci pozíciójukat.  A most megkezdett fúzió megvalósulása nemhogy hónapokban, de években mérhető – nyilatkozta a Népszavának Várhegyi Éva. A Pénzügykutató Zrt. kutatója szerint akár egy jól felépített piacképes bank is kijöhetne az egyesülésből, ha megfelelő szakmai vezetést kapna a pénzintézet, és ha ennek nem tennének keresztbe a tulajdonosi érdekek. Ez utóbbi miatt kétségeim vannak, épp a tulajdonosi háttér miatt – tette hozzá. Nem lehet ugyanis kizárni, hogy a tulajdonosi cél nem a legjobb banki működés kihozatala, hanem az, hogy megfelelő helyekre tudjanak áramolni a pénzek – mondta. Gondot jelenthetne a későbbiekben viszont, hogy a fúzióval egy olyan nagybank jönne létre, amely a bankpiacon második lenne az OTP mögött, amely ezer szálon kötődik a kormányfőhöz és köreihez. Mészáros Lőrinc és Vida József azonban nem rendelkezik olyan mértékű tőkével, hogyha ez a nagy bank bajba kerülne, akkor a szükséges tőkehiányt pótolni tudnák. Bár a kormány részben már erre is gondolt, hisz a koronavírus-járványra hivatkozva a bankoknak megajánlott egy 150 milliárdos kvázi mentőcsomagot – tette hozzá Várhegyi. Az elemző szerint ezzel együtt benne volt a levegőben, hogy valami hasonló lépés készül, ugyanis a magyar kormány 2015-ben, a BB megvásárlásakor vállalta, hogy eladja a bankot, az erre szabott határidő azonban már réges-régen lejárt. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) többször hangoztatott elvárása, hogy a koncentrálódjon a magyar bankpiac. Ennek megfelelne a fúzió, és még az állami tulajdonos által emlegetett egymást erősítő tulajdonságok is működhetnének, ám ehhez a jelenlegieknél minden bizonnyal jobb szakemberek kellenek a szuperbank élére. Az MKB a nagyvállalati, a BB a kisvállalati, a Takarékbank pedig a lakossági piacon erős, jelenleg eszközeiket nézve lefedik magyar piac hatodát, míg hitelezésben együttes részesedésük megközelíti a húsz százalékot.   

Kész a kormány az újabb bankmentésre

Ha bajba kerülnének hazai bankok, akár 150 milliárd forint is rendelkezésükre állhat, hogy pótolják a hiányzó tőkerészt. Az MNB stressztesztje szerint a magyar bankrendszer válságálló, de felmérésük szerint 3-4 banknak tőkekiegészítésre lehet szüksége, ezek között található hazai és külföldi tulajdonú is. A külföldi tulajdonban lévő bankok vélhetően nem szorulnak a magyar kormány segítségére. A Pénzügyminisztérium mindenesetre jelezte a pénzintézeteknek, hogy a meghirdetett kormányrendelet szerint  készek a bankoknak egyenként akár 50 milliárd forintnyi tőkét juttatni kötvényvárlások keretében. A programban részt vevő bankok legfeljebb hét éves futamidejű kötvényeket bocsátanak ki, amit a kormány valamely szerve felvásárol, s így jutnak kölcsönhöz a pénzintézetek, amely gyakorlatilag plusz tőkeként funkcionál. Az aggodalom nem alaptalan, hiszen a  törlesztési moratórium ebben az évben megfosztja a bankokat a bevételeik jó részétől, illetve a válság nyomán számos cégnek és magánszemélynek lesznek fizetési problémáik, ami miatt a bankoknak nagyobb tartalékot kell képezniük.

Szerző

345,20 forinton az euró

Publikálás dátuma
2020.06.03. 08:10
Illusztráció: Shutterstock
Erősödött a forint a főbb devizákhoz képest a nemzetközi bankközi devizapiacon szerda reggel.
Az euró 345,20 forinton forgott reggel hét órakor, 37 fillérrel csökkent az árfolyama a kedd esti 345,57 forinthoz képest.
A dollár árfolyama 309,22 forintról 308,13 forintra, a svájci franké pedig 321,45 forintról 320,51 forintra csúszott le.
A jent 2,8394 forinton jegyezték, szemben a kedd esti 2,8454 forinttal.
Az euró 1,1204 dolláron forgott szerda reggel, az előző napi záráshoz képest 0,31 százalékkal erősödött. A svájci frankhoz képest 0,21 százalékkal drágult a közös európai fizetőeszköz, 1,0769 frankon jegyezték.
Egy dollárért 0,9631 frankot adtak, 0,09 százalékkal gyengült az amerikai deviza. A jenhez képest 0,13 százalékot veszített értékéből a dollár, 108,52 jenen jegyezték szerda reggel.
Szerző

Sok milliárdot kaszál a dohányon a Lázár János holdudvarához sorolt vállalkozó

Publikálás dátuma
2020.06.03. 07:58
Képünk illusztráció
Fotó: Népszava
A monopólium bevezetésének hála a Sánta-család vagyona is szépen nő.
Ontja a profitot a dohányboltok ellátásának monopóliuma, amire pályázat nélkül kapta meg annak idején a koncessziós jogot az Országos Dohányboltellátó Kft. A társaságot 2015-ben alapították, tulajdonosai a BAT Pécsi Dohánygyár Kft. és a Tabán Trafik Zrt. Utóbbi a dohánypiac újraszabályozását levezénylő Lázár János volt kancelláriaminiszter holdudvarához sorolt Sánta János érdekeltsége - írja a 24.hu. A portál azt írja, hogy a hódmezővásárhelyi vállalkozó a Fidesz dohányipari jogszabályainak fő haszonélvezője, a trafikpályázat nagy nyertese, aki egy időre beszállt a később Magyar Nemzetté visszaalakított, kormánypárti Magyar Idők kiadójába. A trafikokat áruval ellátó Országos Dohányboltellátó tavaly is jó évet zárt, a forgalma 598 milliárdról 671 milliárd forintra ugrott, és 4,3 milliárd forint adózott eredményt mutatott ki. Ez csak alig marad el a 2018-as 4,6 milliárd forintos profittól.
A cég 2015-ös fennállása óta összesen csaknem 16 milliárd forint nyereséget kasszírozott.

Az elmúlt évek nyereségének nagyobb részét, összesen 14,45 milliárd forintot osztalék formájában ki is vették a tulajdonosok. Tavaly márciusban lett az Országos Dohányboltellátó felügyelőbizottságának tagja Németh Lászlóné. Ő 2011 és 2014 között a fejlesztési tárcát vezette, majd 2016-ig a Miniszterelnökség pénzügyi szolgáltatásokért és postaügyekért felelős államtitkára volt, amikor nyugdíjazását kérte. 2018 decemberében az állami ND Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. ellenőrző testületének az elnöke lett. Az ND volt az a cég, amelyik annak idején kiírta a dohány-kiskereskedelmet újraosztó trafikpályázatokat.   A Tabán Trafikban érdekelt Sánta János 2016-ban került be a 100 leggazdagabb magyar közé, akkor 7,2 milliárdos vagyonnal éppen csak felfért a listára. Legutóbb a Forbes már 37,5 milliárd forintra becsülte Sánta és családja vagyonát, és ezzel a 47. helyre sorolta a milliárdosok között.
Szerző