A száz százalékos állami tulajdonban lévő Budapest Bank (BB Zrt.) a napokban jelentette be, hogy beszáll Vida József milliárdos érdekeltségébe tartozó Takarékbank Zrt., illetve a Mészáros Lőrinchez köthető MKB Bank Zrt. közös fúziójába harmadik félként. A két NER-milliárdos, illetve a magyar állam bankja egy szándéknyilatkozat szerint megalapítják a Magyar Bankholding Zrt.-t, egyenlő tulajdonosi részesedéssel. – A kormány azzal bízott meg, hogy folytassak tárgyalásokat a potenciális pénzintézetekkel a Budapest Bankban fennálló többségi állami tulajdon megszüntetése érdekében – közölte Mager Andrea, a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter az MTI-vel, magyarázva, hogy az állam miért száll be a két NER milliárdos mellé.
A Budapest Bank egy jól menő középbank, amelyet korábbi tulajdonosa, az amerikai GE Money 2015-ben adott el a magyar államnak. Az amerikaiak megkérték az árát a banknak, mert a BB jó állapotban volt és potenciális külföldi vevők is szóba jöhettek vásárlóként. A magyar kormány végül 700 millió dollárért, akkori árfolyamon 196 milliárd forintért vette meg a bankot. A BB-t azóta az állam többször próbálta értékesíteni, ám a 200 milliárd forint körüli célár már nem volt vonzó a piaci befektetőknek. Ráadásul a kormány nem akart egy újabb külföldi szakmai befektetőt látni a bankpiacon, ugyanis Orbán Viktor kormányfő megfogalmazta, hogy a hazai bankrendszer legalább felének magyar kézben kell lennie. Az MKB és a Budapest Bank összeolvadása azóta többször felmerült. A 200 milliárd forintos vételárat azonban egyetlen NER-oligarcha sem tudná kifizetni, ehhez még Mészáros Lőrinc likvid magánvagyona is kevés. Szóba jöhetett volna a milliárdosok állami kölcsönnel való kisegítése, de végül a kormány láthatóan amellett döntött, hogy az NER-bankokat összeboronálja a jó karban levő állami középbankkal, ezzel megtámogatja pénzügyi helyzetüket és piaci pozíciójukat.
A most megkezdett fúzió megvalósulása nemhogy hónapokban, de években mérhető – nyilatkozta a Népszavának Várhegyi Éva. A Pénzügykutató Zrt. kutatója szerint akár egy jól felépített piacképes bank is kijöhetne az egyesülésből, ha megfelelő szakmai vezetést kapna a pénzintézet, és ha ennek nem tennének keresztbe a tulajdonosi érdekek. Ez utóbbi miatt kétségeim vannak, épp a tulajdonosi háttér miatt – tette hozzá. Nem lehet ugyanis kizárni, hogy a tulajdonosi cél nem a legjobb banki működés kihozatala, hanem az, hogy megfelelő helyekre tudjanak áramolni a pénzek – mondta.
Gondot jelenthetne a későbbiekben viszont, hogy a fúzióval egy olyan nagybank jönne létre, amely a bankpiacon második lenne az OTP mögött, amely ezer szálon kötődik a kormányfőhöz és köreihez. Mészáros Lőrinc és Vida József azonban nem rendelkezik olyan mértékű tőkével, hogyha ez a nagy bank bajba kerülne, akkor a szükséges tőkehiányt pótolni tudnák. Bár a kormány részben már erre is gondolt, hisz a koronavírus-járványra hivatkozva a bankoknak megajánlott egy 150 milliárdos kvázi mentőcsomagot – tette hozzá Várhegyi.
Az elemző szerint ezzel együtt benne volt a levegőben, hogy valami hasonló lépés készül, ugyanis a magyar kormány 2015-ben, a BB megvásárlásakor vállalta, hogy eladja a bankot, az erre szabott határidő azonban már réges-régen lejárt.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) többször hangoztatott elvárása, hogy a koncentrálódjon a magyar bankpiac. Ennek megfelelne a fúzió, és még az állami tulajdonos által emlegetett egymást erősítő tulajdonságok is működhetnének, ám ehhez a jelenlegieknél minden bizonnyal jobb szakemberek kellenek a szuperbank élére. Az MKB a nagyvállalati, a BB a kisvállalati, a Takarékbank pedig a lakossági piacon erős, jelenleg eszközeiket nézve lefedik magyar piac hatodát, míg hitelezésben együttes részesedésük megközelíti a húsz százalékot.
