Hiller István: Trianon hatása csak a mohácsi vészhez mérhető

Publikálás dátuma
2020.06.03. 06:45

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Trianon kérdésében nem szabad defenzívába vonulnia a magyar baloldalnak, hiszen a nemzeti sorstragédia sokkal többet jelent, mint amennyit a jobboldal kiemel belőle – állítja Hiller István, az MSZP képviselője, az Országgyűlés alelnöke.
Születési helye: Ödenburg. Hogy hangzik?
Mennyivel más, hogy Sopron! A családunknak amúgy különleges a kapcsolata az 1921-es népszavazással, amelyen a soproniak úgy döntöttek, továbbra is Magyarországhoz akarnak tartozni. Az egyik felmenőm, aki részt vett a referendumon, ránk hagyott egy német nyelvű, gót betűs cetlit: A nevem Karl Graf, Magyarország a hazám. Mert ugyan német anyanyelvű soproni polgár volt, de Magyarországot vallotta büszkén a hazájának, s nem lehetett kérdés, hogy azokban a decemberi napokban hogyan voksol. Ezzel persze nem voltunk egyedül Sopronban, hiszen minden helyi családnak volt valami kapcsolata Trianonhoz, illetve a népszavazáshoz. Nálunk, amikor kisgyerek voltam, bevett programnak számított, hogy édesapámmal végigjártuk a belvárost, s mindig a Tűztoronytól, a Hűség kapujától indultunk.

Az édesapja a soproni egyetem könyvtárának vezetőjeként több tanulmányában foglalkozott az egyetemi ifjúság korabeli szerepével, illetve jelentőségével.
Olyan forrásalapú kutatások alapján hozta fel többször is a témát, s olyan megállapításokat tett, melyek abban az időben meglehetősen szokatlannak számítottak. Természetesen otthon is többször előkerült a népszavazás, illetve a referendumot kiváltó események sora, így rendszeresen ellátogattunk az ágfalvai csata emlékhelyére. S a helyi temetőben ma is meg tudom mutatni az összecsapás áldozatainak sírját: a magyar egyetemistákét és az osztrák csendőrét, mert egymáshoz közel temették el őket, ami a mának is komoly üzenetet hordoz.

Teljes félreértelmezése a nemzethez és Európához tartozásnak, ha olyasmiből akarnak kiemelt eseményt, ünnepet csinálni, ami egy másik ország, egy másik nemzet számára tragédia. Ezt meg kell értenie a magyar baloldalnak is: ezt a terepet ostobaság és szellemi gyengeség átengedni a jobboldalnak. Emlékszik rá, mikor és mivel kapcsolatban mondta?
Tavaly ősszel, amikor a román baloldal felvetette, legyen nemzeti ünnep Romániában június 4.

Szűk hónapja a bukaresti parlament meg is szavazta A trianoni szerződés napját. A pártjából érdemben csak ön tiltakozott, egyben üzent a hazai baloldalnak is.
Én mondtam ki, de vannak társaim, egyre többen. Évtizedes gondolatom, hogy Trianon kérdésében nem szabad defenzívába vonulni. Vállalni kell a véleményünket, persze nemcsak érzelmileg, hanem szakmailag is. A magyar történelemben Trianon hatása csak a mohácsi vészhez mérhető, ráadásul a két esemény között szoros a kapcsolat, ám ennek belátása történelmi feladat. Minden, ami elvezetett Trianonhoz, az oszmán behatolással kezdődött, ahogyan ezt Szakály Ferenc történész is feltárta: a török által meghódított területeken jelentősen csökkent a magyarság létszáma, s a betelepítések és betelepülések következtében radikálisan megváltozott az ország nemzetiségi-etnikai összetétele, aránya, s ez a XIX. században már politikai téren is megnyilvánult.

Az MSZP-ben sokáig tabunak számított Trianon, a párt év elején megfogalmazott új stratégiájában viszont külön passzust kapott a téma. Új megközelítést, új hívószavakat ígértek.
A történeti folyamatok feltárása a történészek dolga. Hiba, sőt bűn, ha a politika összekeveri a szerepét a történelemtudománnyal. Viszont egy politikai közösségnek kell, hogy véleménye legyen. Éppen ezért ellenzem, hogy baloldalnak nem kell megnyilvánulnia Trianon ügyében. A baloldali emlékezetpolitika kialakítása rendkívül fontos. Nem igaz, hogy Trianonnal kapcsolatban csak a bezárkózó, önmarcangoló, kirekesztő megközelítés lehetséges, a magyarság és az európaiság oldaláról, kapcsolata felől is foglalkozni kell vele. Trianon nemzeti sorstragédia, de ennek kimondása nem elég, alakítani kell a jelent és a jövőt. Európai Uniós tagságunk igenis nemzeti érdek. A szabad anyanyelv használatot, az önrendelkezést, a kisebbségi elvek gyakorlati érvényesülését itt kell elérni és megerősíteni, a lehetséges bővítéssel pedig kiterjeszteni, hogy ott is érvényesüljön, ahol ma még nem ez a helyzet.

A csütörtöki parlamenti megemlékezés megfelelő alkalom lehetne, hogy mindezt elmondják, csakhogy jelen állás szerint erre nem kapnak lehetőséget, ahogy a többi ellenzéki párt sem. Sőt, az előzetes tervekkel és egyeztetésekkel ellentétben a trianoni centenáriumáról megemlékező határozatot sem az összes párt jegyzi, hanem csak kormánypártok.
Éppen ezért a szerdai plenáris ülésen napirend előtti felszólalásban akarom elmondani az MSZP álláspontját, véleményét a békediktátumról. Az, hogy a hivatalos megemlékezésen erre a parlamenti többség nem ad lehetőséget, jelzi, mit jelent a Fidesz-KDNP-nek a nemzeti összetartozás napja. Június 4-én pedig társaimmal, Tóth Bertalannal, Molnár Zsolttal és más szocialista politikusokkal elmegyünk Ady Endre szobrához és a főpolgármester felhívásának ott teszünk eleget.

Mikor lehet Trianonból valóban össznemzeti konszenzus?
Érzelmi feloldásra szerintem nincs lehetőség. Az évszázados klisékből azonban ki lehet és ki is kell lépni. Az össznemzeti konszenzus nem olyasmi, ami előírható. De érdemi emlékezetpolitikai és szakmai vitáknak van jelentőségük, ezek közelebb hozhatnak. Olyan viták, amelyek túllépnek a XX. század kudarcos sablonjain, és képesek összekapcsolni magyarság és európaiság ügyét. Az a meggyőződésünk, hogy ez a jövőkép a nemzet érdeke.
Szerző

Roham a támogatásokért, fatális hibát emlegetnek Csepelen

Publikálás dátuma
2020.06.03. 06:20

Fotó: Béres Márton / Népszava
Több száz millió forintot osztanak szét a fővárosi kerületek a járvány miatt bajba jutott polgáraik között. Csepel szerint ez fatális hiba.
Eddig több ezer támogatási kérelmet nyújtottak be a fővárosi önkormányzatokhoz a járvány miatt nehéz helyzetbe kerülők – értesült a Népszava. A lapunk körkérdésére adott válaszokból, valamint a kerületi tájékoztatókból kiderült: a 23 fővárosi kerületből 10 vezetett be dedikáltan járvány-segélyt.
Az új szociális támogatások igénylését mindenütt feltételekhez – például helyi lakcím – kötötték, a juttatás mértékét pedig az egy főre jutó jövedelem határozza meg. A krízistámogatások a kerület többségében legfeljebb háromszor kérhető, de van ahol csak a veszélyhelyzet idején folyósítják, mint például Soroksáron. A jogosultság igazolását mindenütt különféle dokumentumokkal kell igazolni. Ezek köre igen változatos, akárcsak a támogatás mértéke, a jövedelmi kritérium és a segélyezésre fordítható keretösszeg is.
Akad azonban olyan városrész is, ahol inkább az államra hagyják a segítséget. – Azért van lyuk az új és tapasztalatlan városvezetők által irányított önkormányzatok költségvetésében, mert nem tudják, hogy az önkormányzat nem állam. Fatális hibát követnek el, amikor összetévesztik magukat Orbán Viktorral – válaszolta Takó Szabolcs, a kormánypárti vezetésű Csepel önkormányzatának sajtófőnöke a Népszava azon kérdésére, hogy miképpen segítik a járvány idején állásukat vesztőket.

A legutóbb hajléktalanok ellen tiltakozó XXI. kerület szerint csak az államigazgatási ügyekben tapasztalatlan vagy járatlan vezetők keverik össze az államot az önkormányzatokkal. – Az önkormányzatok nem (város)államok. Így nincs külön katonaságuk, rendőrségük, titkosszolgálatuk, nincsenek kórházaik és nem az ő feladatuk a munkanélküliek segélyezése – közölte a kerület. A városrész vezetésének érvelése azért meglepő, mert a járvány következtében – a legújabb becslések szerint – 330-400 ezer ember veszítette el a munkáját az országban, de úgy tűnik a fővárosi munkavállalók jártak a legrosszabbul. A budapestiek 18 százalékának egyáltalán nincs jövedelme, miközben a vidéki városokban ez az arány csak 7 százalék, a községekben pedig 13 százalék – derül ki a Pulzus Kutató felméréséből. Míg a fővárosiak 13 százaléka bevételének több mint felét a elbukta a március óta, a többi településtípus esetén ez az arány kevesebb, mint 10 százalék.
Elsőként egyébként Ferencváros lépett, amely nem sokkal a veszélyhelyzet kihirdetése után bejelentette a pandémiás járadékot, amelynek egyszeri összege jövedelmi helyzettől függően 15-75 ezer forint, de kérhető rendkívüli és lakhatási támogatás is. Budavár önkormányzata válságkezelő alapjövedelmet vezetett be április elején, amelynek keretében három hónapon keresztül havi 100 ezer forintra egészítik ki a rászorulók jövedelmét. Bérpótló támogatást – 75-85 ezer forintot – ad a II. kerület a munkájukat március 11. után elvesztőknek, de kérhető gondozási és lakhatási támogatás is.
A III. kerületiek krízistámogatásért folyamodhatnak, amelynek összege akár 120 ezer forint is lehet, de csak egyszer kérhető. A legfeljebb 300 ezer forintos veszélyhelyzeti bérleti díj támogatást viszont vissza kell fizetni, igaz kamatmentesen. A kerületben május közepéig 192 krízistámogatási, és 12 bérleti díj támogatási kérelem érkezett a hivatalba, amelyekre eddig 11,8 millió forintot fizettek ki, átlagosan 82,5 ezer forintot. Ennél jóval kisebb az érdeklődés (35) a bérleti díj támogatás iránt. De a kérelmek folyamatosan érkeznek.
„Terézváros melléd áll” néven indított szociális programot VI. kerület. Az állásvesztők havi 100 ezer forintot kaphatnak (vagy más támogatás esetén ennyire egészítik ki a havi összegét) legfeljebb három hónapig. Emellett kérhető krízistámogatás, amelynek összege 120 ezer forint és háromszor kérhető, míg a bérleti díj támogatás az albérleti díj fele, de legfeljebb 50 ezer forint lehet. Eddig több száz kérelem érkezett, legtöbben az állásvesztési segélyért folyamodtak. A krízistámogatásra 300 millió forintot különített el az önkormányzat. A szomszédvár, Erzsébetváros járványügyi segélyt oszt 57 ezer, gyerekeseknek 71 ezer forintos összegben. Erre eddig 1,5 millió forintot költött az önkormányzat és 900 ezer kifizetésre vár.
Újbuda önkormányzata 45-100 forint krízistámogatást ad jövedelemtől függően. A rendelet áprilisi hatályba lépése óta 160 kérelem érkezett. Kispesten korona-segélyt osztanak, amely kétszer kérhető egy évben és összege legfeljebb 40 ezer forint lehet. Soroksár 57 ezer forintos pandémiás települési támogatást ad azoknak a munkanélkülieknek, akik a járvány miatt veszítették el az állásukat és nem jogosultak más munkanélküli támogatásra. A segély csak a veszélyhelyzet idején kérhető. Az egyik leggazdagabb kerületben, Hegyvidéken csak lakbértámogatásra futja, az is csak a veszélyhelyzet idején kérhető.
Bár dedikáltan járvány-segélyt nem ad, viszont minden más kerületnél bőkezűbben osztogatja szociális támogatásait Angyalföld, ahol szükség szerint akár meg is duplázzák a szociális támogatások tavalyi 700 milliós keretösszegét. A veszélyhelyzet márciusi kihirdetése óta 2602 kérelem érkezett önkormányzathoz. Az igénylők csaknem ötöde elvesztette az állását, 43 esetben mindkét kereső munka nélkül maradt. A munkanélküliek közel negyede kiskorú gyermeket nevel, míg a kétharmaduk egyedül él. 1226 kérelem közvetlenül a veszélyhelyzethez kapcsolódik. Az elmúlt év hasonló időszakához képest csaknem egyharmaddal nőtt a kerülettől segítséget kérők száma. Az önkormányzat feltett szándéka, hogy valamennyi hatályos rendeletüknek megfelelő igényt kielégítenek. A rendkívül sok elemből álló helyi szociális támogatási rendszer megugró költségeit a költségvetési tartalékokból biztosítják.
Józsefváros rendkívüli települési támogatást vezetett be, amelynek összege a kérelmező körülményeitől függően 30-50 ezer. Eddig több száz kérelem érkezett, egy részük még elbírálás alatt áll. Eredetileg 10 millió forintot különített el az önkormányzat erre a célra, ezt a keretet azonban 40 millió forinttal meg kellett növelni.
Ötszázmilliós járványügyi tartalék alapot hoztak létre Pestszentlőrincen. Rendkívüli települési támogatás éves szinten legfeljebb 114 ezer forintig nyújtható, ennek méltányossági változata a duplája is lehet. A kettőre együtt 19, 5 millió forintot különítettek el, amelyből eddig 3,2 milliót fizettek ki 124 kerületinek. De kérhető járványügyi támogatás is, amelynek összege 30-50 ezer forint. Alig egy hónap alatt csaknem százan kérték, akik között 4,6 milliót osztottak szét.
Újpalota a korábbi rendkívüli települési támogatást rendkívüli álláskeresési támogatássá alakította: megemelte összegét és kibővítette a jogosultak körét. Így most fejenként havi 45-50 ezer forintot kaphatnak a munkanélküliek.
Zugló ingyenebédet és gyorssegélyt oszt. A járványköltség már most több száz millió forintra rúg és még nem vagyunk a végén – válaszolta lapunk kérdésére a szocialista vezetésű kerület, amely szerint a válság káros következményeinek enyhítése elsősorban a kormány dolga, hiszen náluk található az adóbevételek többsége, az önkormányzatoknak enyhítő szerepe lehet csak.
Szerző
Témák
Budapest Csepel

Béralku helyett bérdiktátum – Fortélyos fizetési képlet

Publikálás dátuma
2020.06.03. 06:00

Fotó: Népszava
Megkapták új bérajánlataikat a szakképzésben dolgozók, sokan a közelében sincsenek az ígért 30 százalékos emelésnek.
– Az első visszajelzések alapján jó, ha átlagosan 20 százalékos béremelés teljesül a szakképzésben dolgozók körében – mondta a Népszavának a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szakképzésért felelős alelnöke, Gosztonyi Gábor, miután arról érdeklődtünk, az érdekvédelmi szervezetnek milyen tapasztalatai vannak a kormány által megígért fizetésemelésről. A szakképző intézmények oktatói, oktatást segítő munkatársai, technikai dolgozói ugyanis május végéig kapták meg új munkaszerződés-tervezetüket, amellyel megszűnik közalkalmazotti jogviszonyuk, és amelyből megtudhatják, mennyi pénzt fognak keresni, miután foglalkoztatásuk július elsejétől a Munka törvénykönyve alá kerül. A kormány korábban átlagosan 30 százalékkal magasabb bért ígért, ami mintegy 34 ezer embert érint, ám az első adatok szerint ez csak keveseknek adatott meg, a legtöbben 10-20 százalék közötti emelést kaptak. Az egyik vidéki szakképzési centrum oktatójának bérét 23 évnyi munka után összesen 10,6 százalékkal emelték meg. A PSZ alelnöke tud olyan intézményvezetőről, aki összesen 5 százalékkal kap majd többet az új rendszerben, mint eddig. És vannak olyanok is, akiknek egyáltalán nem változott a bére. Bár azt törvény garantálja, hogy senki sem kereshet kevesebbet mostani fizetésénél, a szakszervezetet mégis kereste egy nevelést-oktatást segítő szakképzési dolgozó, akinek az új munkaszerződésében feltüntetett összeg alacsonyabb jelenlegi bérénél. A rendszer több tekintetben sem egységes: például van olyan szakképzési centrum, ahol az alapbér mellé járó pótlékokat (mint az osztályfőnöki vagy a munkaközösség-vezetői pótlék) is „alapbéresítették”, vagyis a béremelés részeként tüntették fel. Egyes centrumok a bérajánlatokban részletezték, milyen régi-új feladatok várnak a dolgozókra, máshol viszont csak annyit írtak, hogy csak a jogállásváltozást követő 15 napon belül adnak tájékoztatást az adott munkakörbe tartozó feladatokról, a munkaidő beosztásról, a szabadság mértékéről, valamint az alapbéren túli munkabérekről és egyéb juttatásokról. Vagyis a dolgozóknak úgy kellene aláírniuk új munkaszerződéseiket, hogy több részletet csak később ismerhetnek meg. A kormány képviselői által sokat emlegetett béralkuról pedig semmit sem tudni: az egyezkedés lehetősége nem jelenik meg egyetlen törvényben és kormányrendeletben sem, és a szakképzési centrumok által kiküldött tájékoztatókban sem említik, hogy a bérajánlatokat lehet-e egy esetleges béralku alapjának tekinteni. Gosztonyi Gábor erre nem lát túl sok esélyt. – Amit a kollégák kézhez kaptak, az nem béralku, hanem bérdiktátum – fogalmazott a PSZ alelnöke. Hasonló tapasztalatai vannak a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) is. Nagy Erzsébet, a PDSZ pécsi ügyvivője elmondta, elindítottak egy felmérést, amelynek eredményeit a hét végére összesíthetik, de az első visszajelzések alapján kijelenthető, hogy nem teljesül az átlagosan 30 százalékos emelés. Hozzátette, nehezíti az információszerzést, hogy több centrumban titoktartásra kötelezték az oktatókat; azt is megtiltották nekik, hogy a bérajánlatokról egymás között beszéljenek. Nagy Erzsébet szerint ez abszurd, ugyanis semmilyen jogszabály nem tiltja, hogy az érintettek megoszthassák egymással a szerződések tartalmát, a megajánlott bért. A PDSZ szerint az viszont jogszabályellenes, hogy egyes centrumokban csak később, a szerződés aláírása után ismerhetnek meg fontos részleteket a dolgozók. A törvény ugyanis kimondja, hogy legalább harminc nappal az átadás-átvétel előtt a munkáltatónak minden – gazdasági, jogi és szociális – következményt közölnie kell. A szakszervezet az új minősítési, teljesítményértékelési rendszert is problémásnak tartja: az értékelési szempontok az utolsó pillanatig ismeretlenek voltak, nem lehetett rá felkészülni, továbbá nem értékelt olyan szempontokat, amelyeket az eddigi rendszerben elvártak a dolgozóktól. A fentiekkel kapcsolatban kerestük a szakképzésért felelős Innovációs és Technológiai Minisztériumot is, de lapzártánkig nem kaptunk tájékoztatást.
Szerző