– Az első visszajelzések alapján jó, ha átlagosan 20 százalékos béremelés teljesül a szakképzésben dolgozók körében – mondta a Népszavának a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szakképzésért felelős alelnöke, Gosztonyi Gábor, miután arról érdeklődtünk, az érdekvédelmi szervezetnek milyen tapasztalatai vannak a kormány által megígért fizetésemelésről. A szakképző intézmények oktatói, oktatást segítő munkatársai, technikai dolgozói ugyanis május végéig kapták meg új munkaszerződés-tervezetüket, amellyel megszűnik közalkalmazotti jogviszonyuk, és amelyből megtudhatják, mennyi pénzt fognak keresni, miután foglalkoztatásuk július elsejétől a Munka törvénykönyve alá kerül.
A kormány korábban átlagosan 30 százalékkal magasabb bért ígért, ami mintegy 34 ezer embert érint, ám az első adatok szerint ez csak keveseknek adatott meg, a legtöbben 10-20 százalék közötti emelést kaptak. Az egyik vidéki szakképzési centrum oktatójának bérét 23 évnyi munka után összesen 10,6 százalékkal emelték meg. A PSZ alelnöke tud olyan intézményvezetőről, aki összesen 5 százalékkal kap majd többet az új rendszerben, mint eddig. És vannak olyanok is, akiknek egyáltalán nem változott a bére. Bár azt törvény garantálja, hogy senki sem kereshet kevesebbet mostani fizetésénél, a szakszervezetet mégis kereste egy nevelést-oktatást segítő szakképzési dolgozó, akinek az új munkaszerződésében feltüntetett összeg alacsonyabb jelenlegi bérénél.
A rendszer több tekintetben sem egységes: például van olyan szakképzési centrum, ahol az alapbér mellé járó pótlékokat (mint az osztályfőnöki vagy a munkaközösség-vezetői pótlék) is „alapbéresítették”, vagyis a béremelés részeként tüntették fel. Egyes centrumok a bérajánlatokban részletezték, milyen régi-új feladatok várnak a dolgozókra, máshol viszont csak annyit írtak, hogy csak a jogállásváltozást követő 15 napon belül adnak tájékoztatást az adott munkakörbe tartozó feladatokról, a munkaidő beosztásról, a szabadság mértékéről, valamint az alapbéren túli munkabérekről és egyéb juttatásokról. Vagyis a dolgozóknak úgy kellene aláírniuk új munkaszerződéseiket, hogy több részletet csak később ismerhetnek meg.
A kormány képviselői által sokat emlegetett béralkuról pedig semmit sem tudni: az egyezkedés lehetősége nem jelenik meg egyetlen törvényben és kormányrendeletben sem, és a szakképzési centrumok által kiküldött tájékoztatókban sem említik, hogy a bérajánlatokat lehet-e egy esetleges béralku alapjának tekinteni. Gosztonyi Gábor erre nem lát túl sok esélyt. – Amit a kollégák kézhez kaptak, az nem béralku, hanem bérdiktátum – fogalmazott a PSZ alelnöke.
Hasonló tapasztalatai vannak a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) is. Nagy Erzsébet, a PDSZ pécsi ügyvivője elmondta, elindítottak egy felmérést, amelynek eredményeit a hét végére összesíthetik, de az első visszajelzések alapján kijelenthető, hogy nem teljesül az átlagosan 30 százalékos emelés. Hozzátette, nehezíti az információszerzést, hogy több centrumban titoktartásra kötelezték az oktatókat; azt is megtiltották nekik, hogy a bérajánlatokról egymás között beszéljenek. Nagy Erzsébet szerint ez abszurd, ugyanis semmilyen jogszabály nem tiltja, hogy az érintettek megoszthassák egymással a szerződések tartalmát, a megajánlott bért.
A PDSZ szerint az viszont jogszabályellenes, hogy egyes centrumokban csak később, a szerződés aláírása után ismerhetnek meg fontos részleteket a dolgozók. A törvény ugyanis kimondja, hogy legalább harminc nappal az átadás-átvétel előtt a munkáltatónak minden – gazdasági, jogi és szociális – következményt közölnie kell. A szakszervezet az új minősítési, teljesítményértékelési rendszert is problémásnak tartja: az értékelési szempontok az utolsó pillanatig ismeretlenek voltak, nem lehetett rá felkészülni, továbbá nem értékelt olyan szempontokat, amelyeket az eddigi rendszerben elvártak a dolgozóktól.
A fentiekkel kapcsolatban kerestük a szakképzésért felelős Innovációs és Technológiai Minisztériumot is, de lapzártánkig nem kaptunk tájékoztatást.
