Béralku helyett bérdiktátum – Fortélyos fizetési képlet

Publikálás dátuma
2020.06.03. 06:00

Fotó: Népszava
Megkapták új bérajánlataikat a szakképzésben dolgozók, sokan a közelében sincsenek az ígért 30 százalékos emelésnek.
– Az első visszajelzések alapján jó, ha átlagosan 20 százalékos béremelés teljesül a szakképzésben dolgozók körében – mondta a Népszavának a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szakképzésért felelős alelnöke, Gosztonyi Gábor, miután arról érdeklődtünk, az érdekvédelmi szervezetnek milyen tapasztalatai vannak a kormány által megígért fizetésemelésről. A szakképző intézmények oktatói, oktatást segítő munkatársai, technikai dolgozói ugyanis május végéig kapták meg új munkaszerződés-tervezetüket, amellyel megszűnik közalkalmazotti jogviszonyuk, és amelyből megtudhatják, mennyi pénzt fognak keresni, miután foglalkoztatásuk július elsejétől a Munka törvénykönyve alá kerül. A kormány korábban átlagosan 30 százalékkal magasabb bért ígért, ami mintegy 34 ezer embert érint, ám az első adatok szerint ez csak keveseknek adatott meg, a legtöbben 10-20 százalék közötti emelést kaptak. Az egyik vidéki szakképzési centrum oktatójának bérét 23 évnyi munka után összesen 10,6 százalékkal emelték meg. A PSZ alelnöke tud olyan intézményvezetőről, aki összesen 5 százalékkal kap majd többet az új rendszerben, mint eddig. És vannak olyanok is, akiknek egyáltalán nem változott a bére. Bár azt törvény garantálja, hogy senki sem kereshet kevesebbet mostani fizetésénél, a szakszervezetet mégis kereste egy nevelést-oktatást segítő szakképzési dolgozó, akinek az új munkaszerződésében feltüntetett összeg alacsonyabb jelenlegi bérénél. A rendszer több tekintetben sem egységes: például van olyan szakképzési centrum, ahol az alapbér mellé járó pótlékokat (mint az osztályfőnöki vagy a munkaközösség-vezetői pótlék) is „alapbéresítették”, vagyis a béremelés részeként tüntették fel. Egyes centrumok a bérajánlatokban részletezték, milyen régi-új feladatok várnak a dolgozókra, máshol viszont csak annyit írtak, hogy csak a jogállásváltozást követő 15 napon belül adnak tájékoztatást az adott munkakörbe tartozó feladatokról, a munkaidő beosztásról, a szabadság mértékéről, valamint az alapbéren túli munkabérekről és egyéb juttatásokról. Vagyis a dolgozóknak úgy kellene aláírniuk új munkaszerződéseiket, hogy több részletet csak később ismerhetnek meg. A kormány képviselői által sokat emlegetett béralkuról pedig semmit sem tudni: az egyezkedés lehetősége nem jelenik meg egyetlen törvényben és kormányrendeletben sem, és a szakképzési centrumok által kiküldött tájékoztatókban sem említik, hogy a bérajánlatokat lehet-e egy esetleges béralku alapjának tekinteni. Gosztonyi Gábor erre nem lát túl sok esélyt. – Amit a kollégák kézhez kaptak, az nem béralku, hanem bérdiktátum – fogalmazott a PSZ alelnöke. Hasonló tapasztalatai vannak a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) is. Nagy Erzsébet, a PDSZ pécsi ügyvivője elmondta, elindítottak egy felmérést, amelynek eredményeit a hét végére összesíthetik, de az első visszajelzések alapján kijelenthető, hogy nem teljesül az átlagosan 30 százalékos emelés. Hozzátette, nehezíti az információszerzést, hogy több centrumban titoktartásra kötelezték az oktatókat; azt is megtiltották nekik, hogy a bérajánlatokról egymás között beszéljenek. Nagy Erzsébet szerint ez abszurd, ugyanis semmilyen jogszabály nem tiltja, hogy az érintettek megoszthassák egymással a szerződések tartalmát, a megajánlott bért. A PDSZ szerint az viszont jogszabályellenes, hogy egyes centrumokban csak később, a szerződés aláírása után ismerhetnek meg fontos részleteket a dolgozók. A törvény ugyanis kimondja, hogy legalább harminc nappal az átadás-átvétel előtt a munkáltatónak minden – gazdasági, jogi és szociális – következményt közölnie kell. A szakszervezet az új minősítési, teljesítményértékelési rendszert is problémásnak tartja: az értékelési szempontok az utolsó pillanatig ismeretlenek voltak, nem lehetett rá felkészülni, továbbá nem értékelt olyan szempontokat, amelyeket az eddigi rendszerben elvártak a dolgozóktól. A fentiekkel kapcsolatban kerestük a szakképzésért felelős Innovációs és Technológiai Minisztériumot is, de lapzártánkig nem kaptunk tájékoztatást.
Szerző

Az idősotthonokban fertőzöttek fele már meggyógyult

Publikálás dátuma
2020.06.02. 21:15

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Eddig 12 budapesti és 21 vidéki intézményben jelent meg a koronavírus.
Eddig összesen 33 idősotthonban, 12 budapesti és 21 vidéki intézményben azonosítottak koronavírus-fertőzést. Minden negyedik fertőzött és elhunyt idős otthon lakója. Az országos összesített adatok szerint 33 idősotthonban 899 lakó és 142 dolgozó lett fertőzött, a fertőzöttek fele már meggyógyult – közölték a kormányzati tájékoztató portálon. Hozzátették, hogy jelenleg is 116-an vannak kórházban és összesen 127 gondozott hunyt el. Tovább nőtt az elhunytak száma a legfertőzöttebb Pesti úti idősotthonban is, ahol már 47 idősember halt meg koronavírus-fertőzéssel. Mint írták, Budapesten 12 intézményben azonosítottak már koronavírus-fertőzöttet, ebből 8 a Fővárosi Önkormányzat fenntartásában van. A fővárosban 464 gondozott lakó fertőződött meg, és 76-an hunytak el. A legfertőzöttebb intézmény a Pesti úti idősotthon, ahol 312 lakó, 26 dolgozó fertőzött és mára 47-re nőtt az elhunytak száma – fűzték hozzá. A Vázsonyi Vilmos Idősek Otthonában 62 lakó, 20 dolgozó fertőzött és 8-an haltak meg. A Kamaraerdei úton 50 lakó, 12 dolgozó fertőzött és 7-en haltak meg. Az Olajág Otthonokban 51 gondozott, 14 dolgozó fertőzött és 10-en haltak meg. A vidéki otthonok közül a legtöbb elhunyt a mezőszilasi intézményben van (8 fő), Seregélyesen 7 fő, két zalaegerszegi idősotthonban összesen 10 fő. „Az országos tisztifőorvos országszerte elrendelte az idősotthonok fertőtlenítését és ellenőrzését, a járványügyi szakemberek javaslatokkal is segítik a megelőzést. Az Operatív Törzs rendszeresen védőeszközökkel segíti az idősotthonokat, a kétszáz fő feletti otthonokban pedig intézmény-parancsnokok segítik az intézkedéseket. Az idősek védelme érdekében továbbra is érvényben van a látogatási tilalom. A hamarosan felálló bevetési egységek pedig akár azonnali intézkedéseket rendelhetnek el, ha egy idősotthonban jelentősen nőne a fertőzöttek száma” – írták a koronavirus.gov.hu oldalon.
Szerző

Tesztnek véli a Tankcsapda az együttesre szabott jogalkotással engedélyezett autós koncerteket

Publikálás dátuma
2020.06.02. 20:09

Fotó: Youtube
A zenészek szerint ők sosem voltak és nem is lesznek fideszesek, és maguk is meglepődtek a gyors ügyintézésen. Az operatív törzs mindenkit biztatott.
Megszólalt a Tankcsapda együttes az autós koncertjeik körül kialakult botrányról; a zenészek  saját YouTube-csatornájukon igyekeztek megértetni, hogy miért is tarthattak a hétvégén ők ilyen előadásokat egy azóta hatályát is vesztett jogszabály alapján – vette észre a „Tank TV” különkiadását a 24.hu. A zenekar tagjai felháborodtak az őket a közösségi oldalakon ért „támadások, rosszindulatú cikkek, kommentek” miatt.  A Facebook-ra is feltett videóban elmondták: az autós koncertek ötlete tőlük jött, ők ezt átadták a menedzsmentnek, onnan a szponzorokhoz, így a Molhoz, és a szervező ügynökséghez került. Ecsetelték, hogy a javaslat rengeteg ember kezén átment, mire végül megszületett a döntés, ami őket magukat is meglepte. Arról, hogy más együttesek, énekesek, így például a Nox egykori énekesnője, Péter-Szabó Szilvia miért nem tarthattak ilyen koncerteket, a rockzenészek azzal magyarázták:
ilyen koncertet nem lehetett szervezni a járványügyi szabályok miatt, és a Tankcsapdának is csak tesztjelleggel engedélyezték a bulikat, hogy kiderüljön, meg lehet-e csinálni, működik-e ez a koncepció.

– Bármennyire is sokan így képzelik, de nem az történt, hogy a zenekar valamelyik tagja felhívta a miniszterelnököt, aki aztán némi sopánkodás közepette azonnal intézkedik – magyarázkodtak a közösségi oldalakon csak Lex Tankcsapdaként is emlegetett szabályozással kapcsolatban.    Az autós könnyűzenei koncertek megtartásáról szóló 248/2020. (V. 28.) Korm. rendelet május 29-én lépett hatályba és 31-én hatályát is vesztette. Pont a Tankcsapda által tartott két koncertet követően. A jogszabályban nincs szó semmilyen kísérletről vagy tesztről, sőt a Tankcsapdáról sem. Az előírást a koronavírus-járványban hozott korlátozások feloldását követő újabb enyhítésként jelentették be az operatív törzs május 29-i tájékoztatóján. Ott Kiss Róbert, az operatív törzs ügyeleti központjának munkatársa ismertette, hogy a Magyar Közlönyben megjelentek az új járványügyi kormányrendeletek.
„Elhárult minden akadály azelőtt, hogy autós könnyűzenei koncerteket tarthassanak országszerte”

– emelte ki Kiss Róbert.

Arról is szó esik a videóban, hogy a zenekar három tagja nem kért gázsit az autós koncertekért, csak a technikai személyzetet fizették ki, mert ők most a járvány miatt alig tudnak pénzt keresni.     – Ha nekünk valaki segített, azt megköszönjük neki, és nagyon hálásak vagyunk, és hangsúlyozom, ha ez éppen egy baloldali párt vezetése alatt történt volna, akkor nekik köszönnénk meg, így egy jobboldali pártnak köszönjük meg. Minket az érdekel, hogy összehozzuk az embereket  – mondta a videóban Sidlovics Gábor, a debreceni zenekar gitárosa. Fejes Tamás dobos hozzátette:    
„A Tankcsapda zenekar sose volt fideszes, és nem is lesz fideszes, ezt tudja a debreceni városvezetés is”

Szerző
Frissítve: 2020.06.02. 21:03