Országgyűlés;Trianon;

- Kisajátított múltidézés: csak a kormánypártok hangja hallatszik majd a parlamenti megemlékezésen

Nem kapnak szót az ellenzéki képviselők a trianoni szerződés évfordulóján tartott emlékülésen.

Lett volna esély arra, hogy az Országgyűlés politikai törésvonalaktól mentesen tartsa meg emlékülését június 4-én, a trianoni szerződés századik évfordulóján, de végül csak a kormánypártok hangja hallatszik majd.

A csütörtöki megemlékezés részeként Kövér László, az Országgyűlés elnöke és Áder János köztársasági elnök mond majd beszédet, míg a képviselők elkezdik megvitatni „A nemzetiségi önazonosság védelméről” szóló politikai nyilatkozatot. A holnapi „vitában” ugyanakkor az ellenzéki frakciók nem kaphatnak szót.

A nyilatkozat egyébként megállapítja, hogy „az első világháborút lezáró békekötések keretében az ezer esztendeje európai szülőföldjén élő magyarságot megfosztották nemzeti önrendelkezési jogának gyakorlásától”. A dokumentum szerint „a Magyarországgal szomszédos egyes országokban élő magyar közösségek az elmúlt három évtized során folyamatosan a diszkrimináció számos formájával szembesülnek”. A nyilatkozat ezért – hangsúlyozva, hogy a szomszédállamokkal Magyarország jó viszonyra törekszik – arra hívja fel az érintett kormányokat és az Európai Uniót is, hogy tegyenek meg mindent az ott élő magyar kisebbségek jogainak, önazonosságának erősítéséért.

A szöveg sem a nemzetiségi önrendelkezést, sem az autonómiát nem említi. A nyilatkozat tartalma egyébként nem új: az eredetileg a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) által elfogadott állásfoglalást ültették át a beterjesztők, Kövér László, Potápi Árpád, Pánczél Károly és Kocsis Máté fideszes, valamint Harrach Péter és Semjén Zsolt KDNP-s képviselők. A KMKF-nek – a Demokratikus Koalíciót leszámítva – az ellenzéki képviselőcsoportok is a tagjai, a nyilatkozatot pedig a bizottságban konszenzussal fogadták el. A kormánykritikus frakciókban éppen ezért felháborodást keltett, hogy a Fidesz-KDNP kisajátította a parlamenti benyújtást, aminek következtében az ellenzékiek nem szólalhatnak fel a megemlékezés részeként.

A szocialista Harangozó Tamás a KMKF-konszenzusra hivatkozva be is terjesztett egy napirendi módosító indítványt annak érdekében, hogy az ellenzéki frakciók vezérszónokai is elmondhassák véleményüket, ezt azonban kedden elutasította a parlament. (Kövér László kézfelemeléses szavazást rendelt el, ez láthatóan megzavarta a képviselőket, így fordulhatott elő, hogy a szocialisták egy része nem emelte fel a kezét, a Fideszben viszont többen igen.)

A Fidesz frakcióban azt a tájékoztatást adták nem hivatalosan, hogy a június 4-i évfordulón csak a parlamenti vita nyitánya lesz, egy hét múlva pedig elmondhatja véleményét az ellenzék is. Igaz, akkor ez már sokkal kevesebb emberhez juthat majd el.

A Párbeszéd javaslatát egyébként, miszerint Budapesthez hasonlóan az egész országban legyen egyperces néma megemlékezés június 4-én, a parlament nemzeti összetartozás bizottságában támogatta a Fidesz, így az napirendre is kerülhet – csak éppen a jövő héten, mert az indítvány sürgősségi megtárgyalásához már nem járult hozzá a kormánypárt.

A parlament ünnepi ülésén kívül nem hirdettek meg más központi megemlékezést. Orbán Viktor kormányfő a Kossuth téri Trianon-emlékmű avatásán mondott volna beszédet, de mivel a koronavírus-járvány miatt augusztus 20-ra halasztották az átadást, elmarad a kormányfő szereplése is. Június 4-én 16.30 perckor minden református templomban száz másodpercig tartó harangozással emlékeznek az évfordulóra. (A katolikusok és az evangélikusok ezt nem kérték a helyi gyülekezeteiktől, egyházközségeiktől, de nem is tiltották meg.)

Trianon kérdésében nem szabad defenzívába vonulnia a magyar baloldalnak, hiszen a nemzeti sorstragédia sokkal többet jelent, mint amennyit a jobboldal kiemel belőle – állítja Hiller István, az MSZP képviselője, az Országgyűlés alelnöke.