Előfizetés

Fél év alatt hétmilliárdos drágulás – Jelen állás szerint 54,5 milliárdért épül meg a régi-új Pénzügyminisztérium

Papp Zsolt
Publikálás dátuma
2020.06.04. 07:00

Fotó: Béres Marton / Népszava
Ez az összeg duplája a tervezettnek.
Tavaly októberben még úgy nézett ki, hogy a Pénzügyminisztérium 26 milliárdosra tervezett várba költözése 47,5 milliárd forintból valósulhat meg. Ez az összeg bő fél év alatt további hét milliárd forinttal ugrott meg, jelenleg – úgy tűnik – a végszámla meghaladhatja az 54,5 milliárd forintot. Mivel a beruházásnak még nincs vége, tovább drágulás sem zárható ki 2022-ben. Csak az idén ugyanis 18,6, jövőre pedig további 10,7 milliárd forintot akar elkölteni a kormány a Budai Várban, a Mátyás-templom tőszomszédságában lévő egykori Magyar Királyi Pénzügyminisztérium épületére. Bár a 2021-es költségvetés tervezetéből eltűnt az „egykori Pénzügyminisztérium felújítási” előirányzata, viszont szerepel egy kiadási tétel „szentháromság téri ingatlanberuházás” néven két másik pénzügyminisztériumi kiadás között. Innen tudható, hogy a jelenlegi, a járvány által is sújtott nem túl rózsás gazdasági helyzetben is folytatódik e nemzetgazdasági szempontból meghatározó beruházás, amelyre az elmúlt években már elköltöttek 25,2 milliárd forintot. A kormány arra törekszik, hogy minél több kormányzati szervet költöztessen fel a várba. Ennek első lépése még 2000 tájékán a Sándor-palota felújítása volt, amely Orbán Viktor 2002-es választási veresége után mégsem lett miniszterelnöki rezidencia, hanem a köztársasági elnök költözött be. A 2010-es kormányváltást követően a régi tervet a miniszterelnök leporolta, így költözött be tavaly a Miniszterelnökség a Karmelita kolostorba. Az épület átalakítását és egy teljesen új szárny építését is magába foglaló beruházás mintegy 30 milliárd forintba került a kormány szerint. A miniszterelnök ugyan már másfél éve használja az épületet, a beruházással mind a mai napig nem számoltak el. A miniszterelnökség mellett a várba költözne a Belügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium is. Előbbi projekt csak nagyon lassan halad, míg a PM régi-új épületének felújítása folyamatos. A kormány minden kiadást a jövő évi költségvetésben „gazdaságvédelmi intézkedésként” próbál eladni, ez alól a PM rekonstrukciója sem kivétel: a 2021-ben esedékes 10,7 milliárdot is a „gazdaságvédelmi” alapban számolták el.  A PM-székház is egy tipikus NER-es látványberuházás: drága, viszont a minisztérium elhelyezésére nem elegendő. A projekt eredetileg 26 milliárdos beruházásnak indult 2016-ban, most tartunk 54 milliárdnál, már a gazdaságvédelmi kiadásokat is beleszámítva. A PM elvárásai szerint így viszont lesznek az épületben parkolók, éttermek, könyvtár, irattár és reprezentatív terek is a hivatalos fogadásokra. Ha el is készül az új székház, akkor sem lesz elegendő hely az összes minisztériumi alkalmazott befogadásra. A tárca létszáma ugyanis tavaly 1715 főre rúgott, ám a régi-új épület mindössze 800-1000 főt lesz képes befogadni 21. századi irodai színvonalon, a 19. századi elegancia keretei között. Igaz, időközben csökkent a PM létszáma, ugyanis egy komplett államtitkárság került át az innovációs tárcához, de a legfrissebb (2019. első negyedéves) nyilvános adatok szerint így is dolgozik a minisztériumban 1685 fő. A tárca munkatársai jelenleg is több épületben vannak elhelyezve. A 2016-os tervek szerint a V. kerület József nádor téri épületben dolgozók költöznének a várba, a többiek pedig a helyükön maradnának. Akkor szó volt arról is, hogy a kiüresedő épületeket értékesítik – így csökkentve  a költségeket –, de ez például a Miniszterelnökség esetében sem történt meg, így valószínűbb, hogy a József nádor téri palota hosszabb távon az állam tulajdonában marad.

Kereskedelmi Szövetség: Kihasználatlan az időseknek fenntartott vásárlási idősáv utolsó órája

MTI
Publikálás dátuma
2020.06.03. 19:57
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Számításaik szerint legfeljebb a negyedik negyedévre lesz újra élénk a kiskereskedelmi forgalom.
A pünkösd előtti napokban a korábbiakhoz képest és húsvéthoz viszonyítva is élénkült a kiskereskedelmi forgalom, amely azonban csak a negyedik negyedévre szerezheti vissza korábbi lendületét – mondta Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára, aki szerdán a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában arra is felhívta a figyelmet, hogy az időseknek fenntartott vásárlási idősáv utolsó órája kihasználatlan. Kifejtette, hogy a járványidőszak alatt folyamatosan változtak a vásárlási szokások, márciusban nagy felvásárlási rohamok voltak, de húsvétot követően egy kiegyensúlyozottabb időszak következett. Az élelmiszerkereskedelemben a forgalom már a szokásos körüli, de például az iparcikkek vásárlásában a következő hónapokban csak óvatos növekedés várható, hiszen a vásárlók még mindig megfontoltak, és tartanak a koronavírus járvány hatásaitól – fűzte hozzá. Az elmúlt időszakban a forgalom csak a webáruházakban ugrott meg, különösen az elektronikus eszközök forgalma erősödött – jegyezte meg, hangsúlyozva, hogy számításaik szerint legfeljebb a negyedik negyedévre lesz újra élénk a kiskereskedelmi forgalom. Vámos György kitért az idősávos vásárlási rendszerre is: mint mondta, a 9 és 12 óra közötti idősáv harmadik órája kihasználatlan, mivel a 65 felettiek döntően az első két órában vásárolnak. A harmadik óra egyben nehezíti a családok hagyományosan szombat délelőtti bevásárlását is – jegyezte meg OKSZ-főtitkár.

Botrányos műanyag- és klímaszabályok

Marnitz István
Publikálás dátuma
2020.06.03. 19:45

Fotó: CLAUDIO REYES / AFP
Feszült viták övezik az Fidesz-KDNP által beterjesztett, illetve elfogadott környezetvédelmi törvényjavaslatokat.
Szerdán ismét benyújtotta az egyszer használatos műanyagok tilalmáról szóló törvényjavaslatát a kormány. Az ügy pikantériája, hogy két hete visszavonták az ugyane célt maga elé tűző kezdeményezésüket. A mostani változatban számos szakmai újdonság fedezhető fel. Bevezetik a biológiailag lebomló műanyag fogalmát. Míg az ilyen zacskók kilónkénti termékdíját 500, addig a többiét 1900 forintban állapítják meg. A – két héttel ezelőtti változathoz képest jelentősen átírt – indoklás megelőlegezi, hogy a lebomlókon kívül az ezúttal „könnyű műanyag tasakoknak” elnevezett, 15-50 mikron közötti vastagságú zacskókat betiltják. A 15 mikronnál vékonyabb „nagyon könnyű műanyag hordtasakok” – ezek jellemzően a boltokban ingyen letépkedhető, átlátszó „kifliszacskók” – viszont a május közepi változattal szemben összetételtől függetlenül megmaradnának. Az előzetes tervekkel szemben, de a múlt heti bejelentéseknek megfelelően a tilalom bevezetését fél évvel – az Unió által engedélyezett legkésőbbi határidőre –, jövő év júliusra tolják ki. Az indoklásban ezúttal felsorolják az EU által betiltani rendelt termékfajtákat is. Ezek között nem szerepelnek a 15-50 mikron közötti zacskók, amelyek forgalmazásának a magyar kormány önszántából vetne gátat. A korábbi, meg nem jelent kormányrendelet ezek közé sorolta az expandált polisztirolon kívüli műanyagpoharakat is. Ezekre most nem utal az anyag. A Greenpeace változatlanul elégedetlen a módosítások irányával – szögezte le lapunknak Simon Gergely, a környezetvédő szervezet vegyianyag-szakértője. Élesen ellenzik a vékony, átlátszó zacskók megtartását. Álláspontjuk szerint ezek helyett is létezik más, többször használatos megoldás, vagy épp fólia. (A habkönnyű kifliszacskók a néhány perces, egyszeri használat után jellemzően a természetben végzik, ahol mikroműanyagokká porladva károsítják az egészséget. A tengerekbe-óceánokba jutva pedig komoly pusztítást végeznek az ottani állatállományban, hisz könnyen összetéveszthetők a számos élőlény által fogyasztott medúzákkal.) Az adatok elemzéséből arra jutott, hogy a közel negyednyi termékdíj a hagyományos anyagból készülő, átlátszó műanyag zacskók mellett ösztönözheti a biológiailag lebomlók elterjedését is. Úgy vélte, e termékdíjak mellett mindkettő esetében megérheti a kereskedőknek, hogy azokat változatlanul „ingyen” – voltaképp más termékek árába építve – bocsássák a vásárlók rendelkezésére. Mindazonáltal a Greenpeace a biológiailag lebomló egyszer használatos műanyagok használatát is ellenzi, ezek előállítási, lebomlási és ártalmatlanítási körülményeit is aggályosnak találva. A kormány a nagyon vékony zacskókat a – vitatott – iparági érvelésnek megfelelően azok egészségügyi, higiéniai szerepe miatt tartja meg, hangsúlyozva, hogy ezt az EU sem gátolja. A kormány a múlt héten azzal indokolta a fura „második kört”, hogy az eredeti terv veszélyeztette volna az érintett műanyagcégeket és dolgozóik munkahelyeit. Mint kiderült, az érintett térségek fideszes képviselői – így például Font Sándor – a tervezet visszavonásának kieszközlését találták a legmegfelelőbb megoldásnak ahelyett, hogy álláspontjukat akár a szaktárca előzetes egyeztetései, akár a tervezet parlamenti vitája során érvényesítették volna. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter múlt heti bejelentése szerint az érintett társaságok állami támogatását ötről tízmilliárdra növelték. Szerdán a parlament kormánypárti többsége elfogadta a klímavészhelyzet kihirdetéséről szóló, eredetileg a Párbeszéd által beterjesztett törvényjavaslatot, valamint az éghajlatváltozási veszélyhelyzetből fakadó, halasztást nem tűrő feladatokról szóló ellenzéki határozati javaslatot is. Még mielőtt ezt bárki a Fidesz-KDNP és az ellenzék közeledéseként értelmezné, megjegyzendő: az indítványok az előterjesztők szerint botrányos kormánypárti módosítások után nyerték el végső formájukat. A párbeszédes Tordai Bence úgy fogalmazott, a Fidesz-KDNP kibelezte javaslatukat, az LMP-s Schmuck Erzsébet szerint pedig kezdeményezésüket tönkretették. A kormánypártok ahhoz a trükkhöz folyamodtak, hogy a parlamenti bizottságokban a kezükben lévő többség nem leszavazta az ellenzéki indítványt – amiként az szokás –, hanem azt soronként átírták az Orbán-kabinet tételeire. Így például klímavészhelyzetből klímavédelem lett, 2030-ra 1990-hez képest 55 százalék helyett csak 40 százalékkal csökkentenék a szén-dioxid-kibocsátást, illetve a megújulós és megtakarítási célértékeket is jóval az EU-s átlag alatt húzták meg. Így végtére a javaslatokat maguk a beterjesztő ellenzéki pártok meg se szavazták. Az elfogadott klímavédelmi törvényt a döntéshozók újabb kudarcaként ítéli meg az Energiaklub, a Greenpeace Magyarország, a Habitat for Humanity Magyarország, a Levegő Munkacsoport, a Magyar Éghajlatvédelmi Szövetség és a Magyar Természetvédők Szövetsége – közölték az érintettek. Ismét elszalasztottuk a lehetőséget, hogy Magyarország érdemi választ adjon az emberiséget fenyegető klíma- és ökológiai válságra, a koronavírus-járványhoz hasonlóan részt vegyen a szén-dioxid-kibocsátás görbéjének ellaposításában, visszafordításában, valamint az éghajlatváltozási alkalmazkodásban – teszik hozzá.