A politikus azt a miniszteri testületet fogja elnökölni fél éven át, amely az uniós alapértékek érvényesülését elősegítő lépések mellett a Brexitről és a közösség következő hosszútávú költségvetéséről hivatott határozni, illetve az első számú vezetők döntéseit előkészíteni. Roth az Európai Politikai Tanulmányok Központja nevű brüsszeli kutatóintézet által szervezett videokonferencián beszámolt arról is, hogy a kormányközi EU Tanácsban ősszel egy általános és egy országspecifikus vitát terveznek a jogállamiságról az Európai Bizottság várhatóan szeptemberre elkészülő és a tagállamok gyakorlatát értékelő jelentése alapján.
A politikus derűlátóan nyilatkozott az uniós büdzsé jóváhagyásának az esélyeiről az év második felében. Szerinte nem kell eltúlozni a takarékosságot sürgető és az Európai Bizottság múlt héten asztalra tett költségvetési javaslatát sokalló nettó befizető országok – Ausztria, Dánia, Hollandia és Svédország – szerepét és elszántságát a megállapodás blokkolására. Charles Michel, az állam- és kormányfői testület elnöke éppen szerdán jelentette be, hogy a vezetők június 19-ikén videokonferencián fognak tárgyalni a büdzsé tervezetéről.
A német EU-elnökségre vár a huszonhetek menekült- és migrációs politikájáról szóló egyeztetések levezénylése is. Az Európai Bizottság várhatóan még ebben a hónapban közzéteszi a friss jogszabályi javaslatait, amelyekről a kormányoknak és az Európai Parlamentnek együtt kell megállapodniuk. Michael Roth bízik benne, hogy sikerül meggyőzniük a tagállamokat a közös fellépés szükségességéről, mert „végre végre be kell látnunk, hogy nemzeti megoldások helyett a problémák európai szintű rendezésére van szükség”.
Németország a koronavírus-járvány idején hozott korlátozó intézkedések fokozatos és EU szinten összehangolt enyhítését, majd felszámolását tartja elnökségi féléve egyik alapvető céljának.
Az államtitkár megerősítette, hogy nem mondtak le a Lipcsébe tervezett EU-Kína csúcs megrendezéséről, amelyen a beruházások támogatásáról, a klímaváltozás elleni lépésekről és a harmadik országokkal, különösen Afrikával fenntartott kapcsolatrendszerről kívánnak tárgyalni, nem kihagyva „az olyan sürgető ügyeket sem, mint az emberi jogok helyzete Kínában”.