Szerdán ismét benyújtotta az egyszer használatos műanyagok tilalmáról szóló törvényjavaslatát a kormány. Az ügy pikantériája, hogy két hete visszavonták az ugyane célt maga elé tűző kezdeményezésüket.
A mostani változatban számos szakmai újdonság fedezhető fel. Bevezetik a biológiailag lebomló műanyag fogalmát. Míg az ilyen zacskók kilónkénti termékdíját 500, addig a többiét 1900 forintban állapítják meg.
A – két héttel ezelőtti változathoz képest jelentősen átírt – indoklás megelőlegezi, hogy a lebomlókon kívül az ezúttal „könnyű műanyag tasakoknak” elnevezett, 15-50 mikron közötti vastagságú zacskókat betiltják. A 15 mikronnál vékonyabb „nagyon könnyű műanyag hordtasakok” – ezek jellemzően a boltokban ingyen letépkedhető, átlátszó „kifliszacskók” – viszont a május közepi változattal szemben összetételtől függetlenül megmaradnának. Az előzetes tervekkel szemben, de a múlt heti bejelentéseknek megfelelően a tilalom bevezetését fél évvel – az Unió által engedélyezett legkésőbbi határidőre –, jövő év júliusra tolják ki. Az indoklásban ezúttal felsorolják az EU által betiltani rendelt termékfajtákat is. Ezek között nem szerepelnek a 15-50 mikron közötti zacskók, amelyek forgalmazásának a magyar kormány önszántából vetne gátat. A korábbi, meg nem jelent kormányrendelet ezek közé sorolta az expandált polisztirolon kívüli műanyagpoharakat is. Ezekre most nem utal az anyag.
A Greenpeace változatlanul elégedetlen a módosítások irányával – szögezte le lapunknak Simon Gergely, a környezetvédő szervezet vegyianyag-szakértője. Élesen ellenzik a vékony, átlátszó zacskók megtartását. Álláspontjuk szerint ezek helyett is létezik más, többször használatos megoldás, vagy épp fólia. (A habkönnyű kifliszacskók a néhány perces, egyszeri használat után jellemzően a természetben végzik, ahol mikroműanyagokká porladva károsítják az egészséget. A tengerekbe-óceánokba jutva pedig komoly pusztítást végeznek az ottani állatállományban, hisz könnyen összetéveszthetők a számos élőlény által fogyasztott medúzákkal.) Az adatok elemzéséből arra jutott, hogy a közel negyednyi termékdíj a hagyományos anyagból készülő, átlátszó műanyag zacskók mellett ösztönözheti a biológiailag lebomlók elterjedését is. Úgy vélte, e termékdíjak mellett mindkettő esetében megérheti a kereskedőknek, hogy azokat változatlanul „ingyen” – voltaképp más termékek árába építve – bocsássák a vásárlók rendelkezésére. Mindazonáltal a Greenpeace a biológiailag lebomló egyszer használatos műanyagok használatát is ellenzi, ezek előállítási, lebomlási és ártalmatlanítási körülményeit is aggályosnak találva.
A kormány a nagyon vékony zacskókat a – vitatott – iparági érvelésnek megfelelően azok egészségügyi, higiéniai szerepe miatt tartja meg, hangsúlyozva, hogy ezt az EU sem gátolja.
A kormány a múlt héten azzal indokolta a fura „második kört”, hogy az eredeti terv veszélyeztette volna az érintett műanyagcégeket és dolgozóik munkahelyeit. Mint kiderült, az érintett térségek fideszes képviselői – így például Font Sándor – a tervezet visszavonásának kieszközlését találták a legmegfelelőbb megoldásnak ahelyett, hogy álláspontjukat akár a szaktárca előzetes egyeztetései, akár a tervezet parlamenti vitája során érvényesítették volna. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter múlt heti bejelentése szerint az érintett társaságok állami támogatását ötről tízmilliárdra növelték.
Szerdán a parlament kormánypárti többsége elfogadta a klímavészhelyzet kihirdetéséről szóló, eredetileg a Párbeszéd által beterjesztett törvényjavaslatot, valamint az éghajlatváltozási veszélyhelyzetből fakadó, halasztást nem tűrő feladatokról szóló ellenzéki határozati javaslatot is. Még mielőtt ezt bárki a Fidesz-KDNP és az ellenzék közeledéseként értelmezné, megjegyzendő: az indítványok az előterjesztők szerint botrányos kormánypárti módosítások után nyerték el végső formájukat. A párbeszédes Tordai Bence úgy fogalmazott, a Fidesz-KDNP kibelezte javaslatukat, az LMP-s Schmuck Erzsébet szerint pedig kezdeményezésüket tönkretették. A kormánypártok ahhoz a trükkhöz folyamodtak, hogy a parlamenti bizottságokban a kezükben lévő többség nem leszavazta az ellenzéki indítványt – amiként az szokás –, hanem azt soronként átírták az Orbán-kabinet tételeire. Így például klímavészhelyzetből klímavédelem lett, 2030-ra 1990-hez képest 55 százalék helyett csak 40 százalékkal csökkentenék a szén-dioxid-kibocsátást, illetve a megújulós és megtakarítási célértékeket is jóval az EU-s átlag alatt húzták meg. Így végtére a javaslatokat maguk a beterjesztő ellenzéki pártok meg se szavazták.
Az elfogadott klímavédelmi törvényt a döntéshozók újabb kudarcaként ítéli meg az Energiaklub, a Greenpeace Magyarország, a Habitat for Humanity Magyarország, a Levegő Munkacsoport, a Magyar Éghajlatvédelmi Szövetség és a Magyar Természetvédők Szövetsége – közölték az érintettek. Ismét elszalasztottuk a lehetőséget, hogy Magyarország érdemi választ adjon az emberiséget fenyegető klíma- és ökológiai válságra, a koronavírus-járványhoz hasonlóan részt vegyen a szén-dioxid-kibocsátás görbéjének ellaposításában, visszafordításában, valamint az éghajlatváltozási alkalmazkodásban – teszik hozzá.
