Előfizetés

Kovács Zoltán bejelentette a nemzeti konzultáció következő négy kérdését

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.06.04. 20:43

Fotó: Kisbenedek Attila / AFP
Nagy meglepetést nem okozott, de sok konkrétumot nem árult el.
Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációs államtitkár ismertette a 9. nemzeti konzultáció következő négy kérdését. Összesen 13 kérdés lesz. A négy kérdés az alábbi témákat érinti:
  • Soros György örök kötvényei,
  • fellépés azon külföldi befektetők ellenséges felvásárlási szándékával szemben, akik magyar vállalkozásokat vásárolhatnának fel,
  • az Európai Bíróság határozata, ami szerint jogellenes menekülteket a tranzitzónákban „ideiglenesen feltartóztatni”
  • a migráció és a koronavírus-járvány helyzete.
Ez utóbbi pontot is konkrétum nélkül, csak sejtetve fejtette ki.
- A koronavírus-járvány nem tette napirenden kívülre, nem mulasztotta el a migráció által jelentett veszélyeket, sőt azt is látjuk a Balkánról és az útvonalakról érkező hírek alapján, hogy a két dolog egymásba is kapcsolódik, ezzel kapcsolatban szintén szeretnénk kérdéseket feltenni

- közölte Kovács Zoltán.

Arról egyelőre nem tudni, hogy pontosan mit tartalmaznak majd a kérdések. 
Az „ellenséges felvásárlási szándékot” - persze csak külföldi „ellenséges” felvásárlók esetében - már bevezette a köztudatba a kormány azzal, hogy a május végén megjelent rendelet kormányzati engedélyhez köti bizonyos stratégiai ágazatokban a külföldiek tulajdonszerzését. Akkor még csak a stratégiai ágazatokról volt szó, de azt igen tágan határozták meg.  Az Európai Bíróság határozata pedig nem ideiglenes feltartóztatást emlegetett, hanem azt mondta ki, hogy őrizetnek kell minősíteni a menedékkérők elhelyezését a tranzitokban. A bíróság közölte, hogy a hatóságok őrizetbe vehetik a határaikra érkező kérelmezőket, de az őrizet időtartama nem haladhatja meg a négy hetet.  Szerdán véglegesítették a legújabb, járványügyi vészhelyzettel foglalkozó konzultáció 13 kérdését. Az első négyet ezek közül Dömötör Csaba, a Miniszterelnökség államtitkára mutatta be vázlatosan. Ezek arról szólnak majd, hogy a magyarok milyen védelmi intézkedéseket támogatnak a járvány esetleges kiújulása esetén, vagy fenn kell-e tartani a járványügyi készültséget. Kitérnek majd az idősotthonok védelmére és a védőfelszerelések hazai gyártására is. A további kérdéseket a következő napokban, mintegy csepegtetve mutatja be a kormány. Azt már Orbán Viktor miniszterelnök is előrevetítette, hogy az újabb konzultációból nem marad ki Soros György, illetve a gazdaság újraindításának főbb lépései sem.

Balog Zoltán: emelkedik a külhoni lelkészek jövedelemkiegészítése

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.06.04. 20:03

Fotó: Népszava
A miniszterelnöki biztos május 29-én közölte, hogy a kormány döntése szerint megduplázódik a magyarországi kistelepüléseken szolgáló mintegy négyezer lelkész, pap és rabbi kiegészítő jövedelempótléka is.
Két részletben megkétszerezi a határon túli lelkipásztorok jövedelemkiegészítő támogatását a kormány - mondta el az MTI-nek csütörtökön Balog Zoltán református lelkész. Kifejtette, jelképes, hogy éppen most, a trianoni évfordulóhoz kapcsolódva döntött a kormány arról: megduplázza a határon túli településeken tevékenykedő lelkipásztorok jövedelemkiegészítő támogatását. A döntés szerint még az idén 60 százalékkal növelik a kiegészítést, a fennmaradó hányadot pedig a jövő évtől kapják meg a külhoni lelkészek. Balog Zoltán hozzátette: a jövedelemkiegészítést felekezettől függetlenül minden olyan területen megkapják, ahol magyar ajkú hívek között szolgálnak lelkészek. Az idei kiegészítésre 252 millió forintot, a jövő évire pedig további 420 millió forintot fordítanak, így összesen 840 millió forintot tesz ki a külhoni lelkipásztoroknak szánt éves támogatás összege. A miniszterelnöki biztos arra emlékeztetett, hogy nagyon fontos az egyházak kultúrát, hitet és anyanyelvet megtartó szerepe és annak erősítése. A lelkipásztorok azok, akik az elmúlt száz évben a folytonosságot képviselik a trianoni határokon kívül a magyar közösségekben. Felidézte azt is, hogy ezt a támogatási formát 2001-ben, az első Orbán-kormány idején Semjén Zsolt akkori helyettes államtitkárral közösen kezdeményezték és indították el.       Balog Zoltán elmondta: jövedelemkiegészítő támogatásban közel háromezer határon túli lelkipásztor részesül, ők több mint háromezer településen szolgálják a hívek lelki életét. A miniszterelnöki biztos május 29-én közölte, hogy a kormány döntése szerint ugyancsak két lépésben megduplázódik a magyarországi kistelepüléseken szolgáló mintegy négyezer lelkész, pap és rabbi kiegészítő jövedelempótléka is. Az eddig 2,6 milliárd forintos támogatás növelésére idén plusz 1,6 milliárd forintot, a jövő évtől összesen 5,2 milliárd forintot fordít a kormány.

Nem ért egyet a Kúriával az ügyészség a Fenyő-gyilkosság ügyében

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2020.06.04. 19:40

Fotó: Béres Márton / Népszava
Polt Péterék szerint törvénysértő volt a Fővárosi Törvényszék döntése, amelyben Gyárfás Tamás és Portik Tamás büntetőügyét egyesítette.
Az ügyészség tiszteletben tartja a Kúria döntését, ugyanakkor azzal szakmailag nem ért egyet, ezért azt az ügyészségi joggyakorlat számára nem tudja irányadónak tekinteni - jelentette be az ügyészség közleményében. A Fővárosi Törvényszék tavaly novemberben a súlyos, erőszakos bűncselekmények miatt jogerősen elítélt Portik Tamás ellen perújítás nyomán folyamatban lévő büntetőügyet a Gyárfás Tamás elleni üggyel egyesítette. Portik ellen a Fenyő-gyilkosság és az 1998-ban négy halálos áldozatot követelő Aranykéz utcai robbantás miatt elrendelt perújítást egyesítették a Gyárfás elleni eljárással, így már vádlott-társak, tetteiket ebben az eljárásban együtt fogják elbírálni. A vád szerint Gyárfás Tamás bízta meg Portik Tamást Fenyő János médiavállalkozó megölésével, és Portik Tamás meg is szervezte a gyilkosságot, amelyet Jozef Rohác hajtott végre. Rohác évek óta jogerősen kiszabott szabadságvesztés-büntetését tölti.   A törvényszék döntését követően Polt Péter legfőbb ügyész decemberben jogorvoslati indítványt nyújtott be. Arra hivatkozott, hogy a Fővárosi Törvényszék elsőfokú bírósági szakaszban, illetve rendkívüli jogorvoslati – perújítási – szakaszban folyamatban lévő eljárásokat egyesített. Az ügyészség ezt törvénysértőnek tartja, mivel álláspontjuk szerint a büntetőeljárási szabályok szerint az eljárás azonos szakaszában folyamatban lévő ügyek egyesítésére van csak lehetőség. Hozzátették, hogy ez a jelen esetben nem valósult meg. Polt Péter ezért indítványozta, hogy a Kúria állapítsa meg: a törvényszék végzése törvénysértő. A Kúria május 19-én elutasította az indítványt. Ezt azzal indokolta, hogy az eljárás azonos szakaszában lévő ügyek egyesíthetők, és ez a perújítás elrendelését követő elsőfokú eljárásra is vonatkozik.  Az ügyészség erre reagálva bejelentette, hogy tiszteletben tartja a Kúria döntését, ugyanakkor azzal szakmailag nem ért egyet, és nem tartja irányadónak az ügyészségi joggyakorlatban. Gyárfás Tamás idén februárban több napon át adta elő vallomását a törvényszéken. Gyárfás és Portik is tagadja bűnösségét.