Az emberek egy része a bezártság és a home office hatására a karantén alatt kezdett – akár stresszlevezetésként – mozogni, egészségesebben táplálkozni, míg mások inkább a végtelen lakomákat, no meg a Netflix-maratont választották, kellemes kis karanténpocakot növesztve a mackónadrág alatt. Persze ez utóbbival sincs semmi probléma, mindenki másképp reagál a nyomásra és fenntartás nélkül elfogadható, hogy abban a szituációban az emberek egy részének a közös családi majszolás segített, nem a fenékformáló alakreform. Most azonban, hogy egy időre vége a bezártságnak és tömegek észlelték a tespedésben felhalmozott kilókat, egy fél világ kezdett vad fogyókúrákba, gondolván, ha már a koronavírust megúszták, nem lenne illendő a túlsúly miatt kialakult inzulinrezisztencia, hormonrendszer felborulása, cukorbetegség, szív- és érrendszeri problémák miatt megbetegedni. De mielőtt valaki ész nélküli koplalásba fogna, nem árt szakemberekkel is konzultálni!
Hopp, felszaladt 10 kiló!
Török Éva dietetikus, táplálkozástudományi szakember azt meséli: egy fiatal nő azzal kereste meg, 2 hónap alatt 10 kilót szedett fel home office-ban, és most ezt szeretné ledolgozni. „Vannak, akik a karantén idején megragadták a lehetőséget, hogy végre van idejük a táplálkozási problémáikkal foglalkozni, tapasztalataim szerint ide sorolhatóak a munkahelyi szituációk miatti stresszevők vagy a különböző eredetű, akár a mindennapos rohanás miatt kialakuló emésztési gondokkal küzdők. Ők korábban nem tudtak erre időt szakítani. Ahogy azonban ez a fajta stressz minimalizálódott az életükben, pozitív irányba történtek változások. Sokan kezdtek el kovászt nevelni, sportolni, gyorséttermek helyett főzni. Szakemberként erre kevésbé számítottunk, de jó érzés volt tapasztalni” – mondja Török Éva.
Tény, a karantén mindenkit rákényszerített arra, hogy használják azokat a platformokat, amiket esetleg tőlünk nyugatabbra már sikerrel alkalmaznak, és ennek az egyik nagy nyertesei az online edzők. „A karantén ideje alatt közel 5000 fővel nőtt a Facebook-csoportunk száma, hiszen az online óráink a vidékiek számra is elérhetőek voltak. Hiába lazulnak a szabályok, látszik, hogy van létjogosultsága ezeknek az edzéseknek, most is keresik őket” – mondja Darabos Balázs erőnléti és rehabilitációs edző, aki számtalan online edzést tartott ingyen. Az, hogy erre milyen nagy volt a kereslet, látszik abból, hogy az adidas Runners Budapest Facebook-oldalán 24 óráig ingyenesen elérhető videókat élőben 300–500 ember is követte, míg a 24 óra alatt 5 és 15 ezer között mozogtak a videók megtekintésének számai. Ezrek döntöttek tehát úgy, felkelnek a fotelből, és a sportot választják. Az edzők a karantén után sem hagyják cserben a vendégeiket, az órák továbbra is ingyenesek és változatlanul megtartják őket. „Ezzel is próbáljuk motiválni az embereket a folytatásra. Velünk azok is sportolhatnak, akik ezt esetleg anyagilag nem engedhetnék meg maguknak, vagy épp a szoros napi időbeosztásuk miatt nem tudnak edzőterembe járni. Teljesen kezdő órák is indulnak, hogy azok is be tudjanak csatlakozni, akik most szembesülnek azzal, hogy kevés nekik az eddigi mozgásmennyiségük vagy esetleg fogyni szeretnének” – mondja Balázs. A legfontosabb, amit ő is javasol, hogy komplex mozgásformákat csináljanak az emberek, váltogassák a különböző sportokat, mert ez fejleszti a leghatékonyabban a testtudatot és az ideg-izom kapcsolatot.
Pszichológussal a kilók ellen?
A hízás sok esetben nem csak dietetikai kérdés, hiszen néha nem arról van szó, hogy valaki nem tudja, mit kellene enni vagy cselekedni, hanem arról, hogy külső hatás, pszichés okok miatt ezt nem tudja megtenni. A dietetikusnak akkor van szerepe, ha a szükséges tudás hiányzik, de egyéb problémák megoldásában inkább pszichológus vagy mentálhigiénés szakember segítségét érdemes kikérni. „Azt tanácsolom mindenkinek: amikor odamegy a fiókhoz enni vagy nassolni valamit, gondolja át, hogy valóban éhes-e? Ha azt tudja mondani, hogy nem, akkor már egy lépéssel közelebb van ahhoz, hogy feleslegesen ne egyen. Sokan az otthoni feszültségek, munkaelvesztés vagy egyéb, a helyzet által generált stressz miatt pótcselekvésként kezdtek enni. Egy dietetikus nekik is segíthet a megfelelő cél kitűzésében is. Nem mindenki számára a címlapokról ránk mosolygó modell testalkata fogja az egészséget garantálni. Az ideális zsír-izom százalék más-más testalkat mögött rejtőzhet. Az emberek persze szeretnék, ha a dietetikus egy instant megoldást kínálna nekik, de ez nem célravezető. Az ember ugyanis valójában azokat a dolgokat tudja értékelni, magáévá tenni, amikért saját maga megküzd. Működőképesebb egy testsúlycsökkentés esetén, ha 3-5 alapelvet mondok egy páciensnek, akinek ezeket a következő 1-2 hónapban kell beépítenie a mindennapjaiba. Erről vezet egy fotóalapú táplálkozási naplót, és az adott időszak után konzultálunk arról, hogy mit tapasztal az alapelvek betartásával. Ha ezeket a változtatásokat sikerült a mindennapok részévé tenni, akkor jöhetnek újabbak. Így nem kész megoldásokat kapnak, helyette mindenki a saját ízlése és élelmiszer-beszerzési lehetőségei, időbeosztása alapján alakíthatja ki azt az étrendet, ami számára hosszú távon, életforma szintjén élhető – részletezi a módszert a szakember. A dietetikusok online konzultáció formájában a karantén alatt is elérhetőek voltak, sok emésztési panasszal küzdő kereste meg akkor is a szakembereket, mivel a korábbi krónikus betegségük akuttá vált. Az ilyen helyzetek nem is tűrnek halasztást.
Vissza az irodai székbe
Azoknak, akik a bezártság alatt mozogni kezdtek, most az egyre sűrűbb és rohangálósabb hétköznapok jelentenek kihívást, hiszen már nem feltétlen találnak időt olyan könnyedén arra, hogy mozogjanak. Így egykettőre visszasüppednek abba a mozgásszegény és ülő életmódba, amiből a veszélyhelyzet kirántotta őket. Török Éva a karantén pozitív hatásait maga is tapasztalta, sokkal többet sportolt, a családjának volt ideje együtt, minőségi időként étkezni, de már érzi, ahogy a gyerekeivel visszatérnek a korábbi kerékvágásba, úgy válik egyre nehezebbé az én- és a közös idő megteremtése. „Azt a ritmust, ami korábban volt, nem tudom követni, egy középutat igyekszem találni. Hozzám hasonlóan sokan vélik úgy, hogy bizonyos új szokásokat, értékeket érdemes átmenteni a mostani életünkbe is a karanténidőszakból, és kicsit másképp priorizálni, mint korábban. Az egészséges életmód soktényezős történet, a tudatos táplálkozás, testmozgás, stresszkezelés, a megfelelő minőségű alvás egyaránt hozzátartozik. Ezek olyan értékek, melyeket hajlamosak vagyunk a háttérbe szorítani a mindennapos rohanásaink során. Pedig nem lenne szabad megfeledkeznünk arról, hogy a betegségek jelentős része ezek által a gyakran elhanyagolt értékek által megelőzhető lenne. A korábban említett civilizációs betegségeken, az elhízáshoz köthető cukorbetegség, a szív- és érrendszeri megbetegedéseken, hormonális problémákon túl bizonyos, jellemzően a leggyakoribb tumoros megbetegedések akár ötven százaléka is megelőzhető volna pusztán életmód- és táplálkozásbeli változtatásokkal” – hívja fel a figyelmet a szakember.
