Johannis gesztusa nem a magyaroknak szól

Alkotmánybírósági kontrollt kért a román államfő a június 4-ét a trianoni szerződés napjává nyilvánító törvény ellen, amelyet a bukaresti képviselőház május 13-án nagy többséggel megszavazott.

Klaus Johannis döntése nem jelentett meglepetést, hiszen ha ki akarta volna hirdetni, akkor megtette volna azt úgy, hogy már idén június 4-én, a 100 éves évfordulón lehessen hivatalos ünnep Románia számára is. A tervezet május 19. óta az államelnöki hivatalnál van, Johannisnak 20 nap állt rendelkezésére a döntéshez.

A jogszabályt kezdeményező szociáldemokrata PSD - amely ugyan a román parlament legnagyobb frakciója, de a Dancila-kabinet tavaly őszi megbuktatása óta mégis ellenzéki párt – ügyvivő elnöke csütörtökön azzal vádolta az államfőt, hogy „nem volt nemzeti büszkesége” időben kihirdetni a Trianon törvényt, megakadályozva, hogy a románok is méltón ünnepeljék a száz éves évfordulót, erre jött válaszként az elnöki hivatal honlapján pénteken megjelent közlemény.

Tévedés lenne azt hinni, hogy Johannis döntése valamiféle gesztus a magyarok irányába. Nem, a 2104 decembere óta Románia elnökeként szolgáló, tavaly nagy fölénnyel újraválasztott nemzeti-liberális politikus, a jelenlegi kormánypárt, a PNL korábbi vezetője „semleges, politika fölötti” elnökként mindvégig elkötelezett PNL-politikusként viselkedett, első számú ellensége mindvégig a PSD volt, a Trianon törvény elutasítása is ebbe a sorba illeszkedik. Az államfői közlemény indoklása szerint a Trianon-törvény sérti az államhatalmi ágak szétválasztásának alkotmányos elvét, valamint a polgárok jogegyenlőségét és a diszkrimináció tilalmát garantáló előírást, és inkább egy politikai nyilatkozat, mintsem egy jogokat és kötelezettségeket meghatározó jogszabály. A parlamentnek általános érvényű előírásokkal kell szabályoznia a társadalmi viszonyokat, a polgárok jogait és kötelezettségeit, az általa elfogadott törvényeknek pedig az előírások megsértésének szankcióiról is rendelkezniük kell, a Trianon törvény pedig ezeknek a követelményeknek nem tesz eleget, nem eléggé világos, jogi következmények nélküli. Még ha így is van, az elnöki elutasítás oka vélhetően elsődlegesen az, hogy az elhíresült „Jó napot pészédé” beszédében nemrég még a magyarokkal való bűnös összejátszással, Erdély magyaroknak való kiárusításával vádolt ellenzéki párt ezt a babért le ne arathassa.

Persze, a PSD továbbra is a nemzeti kártyát próbálja kijátszani az ügyben. A Trianon-törvényt a magyarbarátnak nem mondható Titus Corlățen volt külügyminiszter és Şerban Nicolae szociáldemokrata párti szenátorok kezdeményezték még tavaly, válaszul arra, hogy a magyar Országgyűlés a nemzeti összetartozás évének nyilvánította 2020-at, Trianon 100. évfordulóját. A jelenleg szociáldemokrata szenátor Corlățean szerint a jogszabály kihirdetésének megtagadása nemzetellenes gesztus Johannis részéről, amelynek „meg fogja fizetni a politikai árát".

A magyar kártya is előkerült ismét, a román diplomácia egykori vezetője azt latolgatta, az, hogy Johannis nem hirdette ki időben a törvényt, megakadályozva ezzel, hogy a Trianon centenárium ünnep lehessen Romániában, az összefüggésben állhat Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter múlt heti bukaresti látogatásával.

Az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor a törvény elfogadása után azonnal hangsúlyozta, reméli, az államfő nem hirdeti ki azt, tetézve a centenárium körüli román-magyar feszültségeket. Klaus Johannis azonban mindeddig soha, semmilyen gesztust nem tett még a romániai magyarság felé, annak ellenére, hogy főleg első megválasztása idején a magyar kisebbségi szavazók túlnyomó többsége rá szavazott a szociáldemokrata hivatalban lévő kormányfő, Victor Pontaval szemben. Tavalyra már csökkent magyar támogatóinak tábora, hiszen a német nemzetiségű államfő, nemcsak hogy nem vállalt közösséget a nemzeti kisebbségekkel, hanem kisebbségellenes lépéseket is tett. Johannis soha nem üdvözölte a március 15-ét ünneplő magyarokat, soha nem fogalmazott meg irányukba semmiféle üzenetet annak ellenére, hogy már hosszú idő óta ezt megtette minden román miniszterelnök és államfő. Legdurvább magyar és kisebbségellenes lépes azonban az volt, amikor 2018 július végén megtámadta az alkotmánybíróságon a kisebbségi anyanyelvhasználatot engedélyező közigazgatási törvényt. Az alkotmánybíróság 7-1 arányban utasította el az elnök óvását. De a német nemzetiségű elnök soha nem állt ki a kisebbségek szimbólumhasználatára irányuló törekvések mellett, sőt támadta azt és vehemensen elítélt minden autonómiatörekvést.