Előfizetés

A parlamentből a börtönbe

Rostoványi András
Publikálás dátuma
2020.06.05. 18:55
Enis Berberoglu
Fotó: ALP EREN KAYA / AFP
“Le a fasizmussal”, “az AKP a demokrácia ellensége” - zengte az ellenzék csütörtökön az ankarai törvényhozásban, miközben a pulpitust verték a tenyerükkel. A felháborodásukat az váltotta ki, hogy a kormányzó konzervatív Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) és szövetségesei egyszerű többséggel megfosztottak három képviselőt a mentelmi jogától: a világi Köztársasági Néppárthoz (CHP) tartozó Enis Berberoglut, illetve a baloldali, kurdbarát Népek Demokratikus Pártjának (HDP) két tagját, Leyla Güvent és Musa Farisogullarit. Azóta már mindhárom politikust letartóztatták. A Köztársasági Néppárt elnöke, Kemal Kilicdaroglu a népakarat semmibe vételének minősítette a megválasztott képviselők vegzálását. Atilla Kart jogász, a CHP egykori törvényhozója pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy alkotmányellenesen jártak el Berberogluval szemben, mivel az alaptörvény szerint csak akkor vehették volna el mentelmi jogát, ha új eljárás indul ellene. Márpedig a politikust még az előző ciklusban ítélték el államtitok megsértéséért: állítólag ő juttatta el azokat a fotókat a sajtónak, amelyek bizonyították, hogy a török titkosszolgálat fegyvereket szállít a szíriai felkelőknek. Berberoglut jogerősen 5 év és 10 hónap börtönre ítélték, de 2018-ban szabadon engedték, miután újra elnyerte képviselői mandátumát. Güven és Farisogullari ellen sem a mostani ciklusban indult bírósági eljárás. A HDP két törvényhozóját - ahogyan pártjuk több politikusát - a terrorszervezetként betiltott Kurdisztáni Munkáspárttal (PKK) való állítólagos kapcsolatuk miatt ítélték el. Recep Tayyip Erdogan török elnök vezénylésével az államapparátus már négy éve a HDP ellehetetlenítésére törekszik: az előző ciklusban 59 képviselőjükből 54 ellen indult eljárás terrorizmus vádjával, közülük tucatnyian kerültek börtönbe - köztük két társelnökük is. Sok, a kurdbarát párthoz tartozó polgármestert pedig megfosztottak tisztségüktől, és helyükre a kormány saját hatáskörben kijelölt képviselőt delegált. A HDP színeiben tavaly megválasztott 65 városvezetőnek már több mint kétharmadát mozdították el a hivatalából. A lépések mögött Erdogan “oszd meg és uralkodj” taktikája állhat: a török államfő a kemény fellépéssel valószínűleg radikálisabb irányba akarja terelni a HDP-t, így ellehetetlenítve azt a széleskörű ellenzéki összefogást, amely áttörést hozott a tavalyi helyhatósági választásokon. A kurdbarát párt hivatalosan ugyan nem csatlakozott az ellenzéki - iszlamista, liberális, konzervatív és szekuláris  - erők szövetségéhez, de egyes fontos körzetekben nem indítottak jelöltet, hozzájárulva ezzel a sokszínű koalíció sikeréhez. Erdogan számára kulcsfontosságú, hogy megossza az ellenzéki térfelet, különben veszélybe kerülhet hatalma a legkésőbb 2023-ban esedékes választásokon. 

Johannis gesztusa nem a magyaroknak szól

Gál Mária
Publikálás dátuma
2020.06.05. 16:50

Fotó: LUDOVIC MARIN / AFP
Alkotmánybírósági kontrollt kért a román államfő a június 4-ét a trianoni szerződés napjává nyilvánító törvény ellen, amelyet a bukaresti képviselőház május 13-án nagy többséggel megszavazott.
Klaus Johannis döntése nem jelentett meglepetést, hiszen ha ki akarta volna hirdetni, akkor megtette volna azt úgy, hogy már idén június 4-én, a 100 éves évfordulón lehessen hivatalos ünnep Románia számára is. A tervezet május 19. óta az államelnöki hivatalnál van, Johannisnak 20 nap állt rendelkezésére a döntéshez. A jogszabályt kezdeményező szociáldemokrata PSD - amely ugyan a román parlament legnagyobb frakciója, de a Dancila-kabinet tavaly őszi megbuktatása óta mégis ellenzéki párt – ügyvivő elnöke csütörtökön azzal vádolta az államfőt, hogy „nem volt nemzeti büszkesége” időben kihirdetni a Trianon törvényt, megakadályozva, hogy a románok is méltón ünnepeljék a száz éves évfordulót, erre jött válaszként az elnöki hivatal honlapján pénteken megjelent közlemény. Tévedés lenne azt hinni, hogy Johannis döntése valamiféle gesztus a magyarok irányába. Nem, a 2104 decembere óta Románia elnökeként szolgáló, tavaly nagy fölénnyel újraválasztott nemzeti-liberális politikus, a jelenlegi kormánypárt, a PNL korábbi vezetője „semleges, politika fölötti” elnökként mindvégig elkötelezett PNL-politikusként viselkedett, első számú ellensége mindvégig a PSD volt, a Trianon törvény elutasítása is ebbe a sorba illeszkedik. Az államfői közlemény indoklása szerint a Trianon-törvény sérti az államhatalmi ágak szétválasztásának alkotmányos elvét, valamint a polgárok jogegyenlőségét és a diszkrimináció tilalmát garantáló előírást, és inkább egy politikai nyilatkozat, mintsem egy jogokat és kötelezettségeket meghatározó jogszabály. A parlamentnek általános érvényű előírásokkal kell szabályoznia a társadalmi viszonyokat, a polgárok jogait és kötelezettségeit, az általa elfogadott törvényeknek pedig az előírások megsértésének szankcióiról is rendelkezniük kell, a Trianon törvény pedig ezeknek a követelményeknek nem tesz eleget, nem eléggé világos, jogi következmények nélküli. Még ha így is van, az elnöki elutasítás oka vélhetően elsődlegesen az, hogy az elhíresült „Jó napot pészédé” beszédében nemrég még a magyarokkal való bűnös összejátszással, Erdély magyaroknak való kiárusításával vádolt ellenzéki párt ezt a babért le ne arathassa. Persze, a PSD továbbra is a nemzeti kártyát próbálja kijátszani az ügyben. A Trianon-törvényt a magyarbarátnak nem mondható Titus Corlățen volt külügyminiszter és Şerban Nicolae szociáldemokrata párti szenátorok kezdeményezték még tavaly, válaszul arra, hogy a magyar Országgyűlés a nemzeti összetartozás évének nyilvánította 2020-at, Trianon 100. évfordulóját. A jelenleg szociáldemokrata szenátor Corlățean szerint a jogszabály kihirdetésének megtagadása nemzetellenes gesztus Johannis részéről, amelynek „meg fogja fizetni a politikai árát". A magyar kártya is előkerült ismét, a román diplomácia egykori vezetője azt latolgatta, az, hogy Johannis nem hirdette ki időben a törvényt, megakadályozva ezzel, hogy a Trianon centenárium ünnep lehessen Romániában, az összefüggésben állhat Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter múlt heti bukaresti látogatásával. Az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor a törvény elfogadása után azonnal hangsúlyozta, reméli, az államfő nem hirdeti ki azt, tetézve a centenárium körüli román-magyar feszültségeket. Klaus Johannis azonban mindeddig soha, semmilyen gesztust nem tett még a romániai magyarság felé, annak ellenére, hogy főleg első megválasztása idején a magyar kisebbségi szavazók túlnyomó többsége rá szavazott a szociáldemokrata hivatalban lévő kormányfő, Victor Pontaval szemben. Tavalyra már csökkent magyar támogatóinak tábora, hiszen a német nemzetiségű államfő, nemcsak hogy nem vállalt közösséget a nemzeti kisebbségekkel, hanem kisebbségellenes lépéseket is tett. Johannis soha nem üdvözölte a március 15-ét ünneplő magyarokat, soha nem fogalmazott meg irányukba semmiféle üzenetet annak ellenére, hogy már hosszú idő óta ezt megtette minden román miniszterelnök és államfő. Legdurvább magyar és kisebbségellenes lépes azonban az volt, amikor 2018 július végén megtámadta az alkotmánybíróságon a kisebbségi anyanyelvhasználatot engedélyező közigazgatási törvényt. Az alkotmánybíróság 7-1 arányban utasította el az elnök óvását. De a német nemzetiségű elnök soha nem állt ki a kisebbségek szimbólumhasználatára irányuló törekvések mellett, sőt támadta azt és vehemensen elítélt minden autonómiatörekvést. 

Bocsánatot kért a magyaroktól a szlovák kormányfő

MTI
Publikálás dátuma
2020.06.05. 15:30

Fotó: VLADIMIR SIMICEK / AFP
Azokért az igazságtalanságokért, amelyek azokat a szlovákiai magyarokat érték, akik nem voltak hajlandóak feladni anyanyelvüket.
Facebook-bejegyzésben kért bocsánatot pénteken a szlovákiai magyaroktól az őket az anyanyelvükhöz való ragaszkodásuk miatt ért igazságtalanságokért Igor Matovic szlovák kormányfő.   
- Kedves barátaim - akiknek fontos a békés szlovák-magyar együttélés Szlovákiában - őszintén bocsánatot akarok kérni tőletek azokért az igazságtalanságokért, amelyek életetekben amiatt értek benneteket, hogy nem voltatok hajlandóak feladni az anyanyelveteket

- írta a szlovák kormányfő a Facebook-oldalán péntekre virradóra közzétett bejegyzésben.

Hozzátette: egyúttal megértést kér azon múltbéli szlovákok számára, akik ugyanezen okokból szenvedtek, főként a 19. század második felében a történelmi Magyarországon.   A szlovákiai magyarság politikai érdekképviselete már huzamosabb ideje kéri a közösség anyanyelvhasználatának a hivatali érintkezésre, többek között a bíróságokra történő kiterjesztését. A múltban és a jelenben is nem egy példáját ismerni annak, amikor felvidéki magyarokat igazságtalanságok értek amiatt, mert anyanyelvükön beszéltek, vagy más módon kerültek hátrányos helyzetbe annak használata miatt. Az érvényben lévő szlovák nyelvtörvény is hátrányos megkülönböztetésben részesíti a kisebbségi nyelveket az államnyelvvel szemben. A felvidéki magyarokat azonban inkább a nemzeti identitásukhoz való ragaszkodás miatt érték állami részről igazságtalanságok, aminek leghírhedtebb példája a második világháború utáni kitelepítések tragédiája, amikor a szülőföldről történő elűzetést sok esetben a magyarságuk feladása tette elkerülhetővé. Igor Matovic Facebook-bejegyzésében visszautalt arra a pozsonyi várban általa kezdeményezett, nem sajtónyilvános keddi találkozóra, amelyen szlovákiai magyar politikusokat és közéleti személyiségeket fogadott Trianon 100. évfordulója alkalmából, illetve arra a magyar nemzeti közösség memoranduma című dokumentumra is, amelyet ott a Magyar Közösség Pártjának (MKP) küldöttsége adott át neki. A dokumentumot - amelyben a felvidéki magyar párt a helyi magyar közösség fennmaradásának és gyarapodásának elősegítését kérte - fenntartásokkal, illetve kritikával fogadta a szlovák sajtó és néhány szlovák politikus is. Igor Matovic a szlovák közszolgálati rádió nemzetiségi adásának, a magyar nyelven sugárzó Pátria Rádiónak nyilatkozva csütörtökön a memorandum átadásáról azt mondta: nem volt méltányos, hogy az MKP küldöttsége ilyen módon „visszaélt a helyzettel”. Pénteki Facebook-bejegyzésében megismételte ezeket a fenntartásait is, valamint annak a véleményének is teret adott, hogy a találkozót a memorandum átadói „nemzetiségi szenvedélyek szítására” használták fel. Ezeket az állításokat Őry Péter, az MKP ügyvezető testületének elnöke már csütörtökön visszautasította, rámutatva: a memorandumban csak azok a kérések szerepelnek, amelyek már több évtizede benne vannak az MKP és elődpártjai programjában, és a helyi magyar közösség megmaradását célozzák. A szlovák kormányfő „A múltat nem mi írtuk, a jövő a kezünkben van” elnevezésű keddi találkozóról bejegyzésében azt írta: azzal a magyar nemzetiségű szlovák állampolgárok iránti megbecsülését, köszönetét és megértését akarta tolmácsolni, és jelét adni annak, hogy „nem vagyunk ellenségek, közeli testvérek vagyunk, bár anyáink más nyelven tanítottak minket beszélni”.