“Le a fasizmussal”, “az AKP a demokrácia ellensége” - zengte az ellenzék csütörtökön az ankarai törvényhozásban, miközben a pulpitust verték a tenyerükkel. A felháborodásukat az váltotta ki, hogy a kormányzó konzervatív Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) és szövetségesei egyszerű többséggel megfosztottak három képviselőt a mentelmi jogától: a világi Köztársasági Néppárthoz (CHP) tartozó Enis Berberoglut, illetve a baloldali, kurdbarát Népek Demokratikus Pártjának (HDP) két tagját, Leyla Güvent és Musa Farisogullarit. Azóta már mindhárom politikust letartóztatták.
A Köztársasági Néppárt elnöke, Kemal Kilicdaroglu a népakarat semmibe vételének minősítette a megválasztott képviselők vegzálását. Atilla Kart jogász, a CHP egykori törvényhozója pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy alkotmányellenesen jártak el Berberogluval szemben, mivel az alaptörvény szerint csak akkor vehették volna el mentelmi jogát, ha új eljárás indul ellene. Márpedig a politikust még az előző ciklusban ítélték el államtitok megsértéséért: állítólag ő juttatta el azokat a fotókat a sajtónak, amelyek bizonyították, hogy a török titkosszolgálat fegyvereket szállít a szíriai felkelőknek. Berberoglut jogerősen 5 év és 10 hónap börtönre ítélték, de 2018-ban szabadon engedték, miután újra elnyerte képviselői mandátumát. Güven és Farisogullari ellen sem a mostani ciklusban indult bírósági eljárás. A HDP két törvényhozóját - ahogyan pártjuk több politikusát - a terrorszervezetként betiltott Kurdisztáni Munkáspárttal (PKK) való állítólagos kapcsolatuk miatt ítélték el.
Recep Tayyip Erdogan török elnök vezénylésével az államapparátus már négy éve a HDP ellehetetlenítésére törekszik: az előző ciklusban 59 képviselőjükből 54 ellen indult eljárás terrorizmus vádjával, közülük tucatnyian kerültek börtönbe - köztük két társelnökük is. Sok, a kurdbarát párthoz tartozó polgármestert pedig megfosztottak tisztségüktől, és helyükre a kormány saját hatáskörben kijelölt képviselőt delegált. A HDP színeiben tavaly megválasztott 65 városvezetőnek már több mint kétharmadát mozdították el a hivatalából.
A lépések mögött Erdogan “oszd meg és uralkodj” taktikája állhat: a török államfő a kemény fellépéssel valószínűleg radikálisabb irányba akarja terelni a HDP-t, így ellehetetlenítve azt a széleskörű ellenzéki összefogást, amely áttörést hozott a tavalyi helyhatósági választásokon. A kurdbarát párt hivatalosan ugyan nem csatlakozott az ellenzéki - iszlamista, liberális, konzervatív és szekuláris - erők szövetségéhez, de egyes fontos körzetekben nem indítottak jelöltet, hozzájárulva ezzel a sokszínű koalíció sikeréhez. Erdogan számára kulcsfontosságú, hogy megossza az ellenzéki térfelet, különben veszélybe kerülhet hatalma a legkésőbb 2023-ban esedékes választásokon.
