Uniós irányelveket sérthet a lex Gyöngyöspata

Publikálás dátuma
2020.06.06. 06:20
Horváth László szerint a gyöngyöspatai önkormányzatnak nincsenek forrásai a kártérítésre, s ha végrehajtás indul, csődbe megy a település
Fotó: HORVÁTH LÁSZLÓ FACEBOOK-OLDALA
Csütörtökön még úgy tűnt, visszakozik a kormány, és letesz a nagy vitákat kiváltó törvénymódosításról, ami előírja, hogy ne csak pénzbeli kártérítést kaphasson az, aki nem jutott megfelelő oktatáshoz. Aztán jött Horváth László.
Külön javaslatban nyújtotta be Horváth László fideszes országgyűlési képviselő, miniszterelnöki megbízott azt a törvénymódosítót, amely megakadályozná, hogy az oktatási szegregációs perekben pénzbeli kártérítést ítélhessen meg a bíróság azoknak, akik az iskolai elkülönítés miatt nem jutottak megfelelő oktatáshoz. Pénz helyett oktatási, képzési szolgáltatásokkal kárpótolnák az érintetteket. Korábban egy, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) által kidolgozott – akkor még nem nyilvános – köznevelési törvényt módosító tervezetben is szerepelt egy hasonló javaslat, ám a parlament elé került későbbi változatból ez kimaradt. A törvényt azért módosítanák, mert a gyöngyöspatai szegregációs perben mintegy 60 roma fiatalnak ítélt meg 100 millió frontos kártérítést a bíróság, miután éveken keresztül elkülönített osztályokba kellett járniuk a patai iskolában. Ezt felülvizsgálati eljárásában a Kúria is fenntartotta. A gyöngyöspatai önkormányzat és a kormány azonban igazságtalannak tartja az ítéletet, ezért a törvények átírásával érnék el, hogy ilyen ne fordulhasson elő még egyszer. A korábbi verzióhoz képest a Horváth László által benyújtott javaslat szigorúbban fogalmaz: a lapunk által április végén megismert, akkor még szakmai egyeztetés alatt álló tervezetben az állt: „a bíróság a sérelemdíjat oktatási, képzési szolgáltatásként is meghatározhatja”. Az újabb módosító javaslatban viszont már az olvasható: „a bíróság a sérelemdíjat oktatási, képzési szolgáltatásként határozza meg.” – Ez azt jelenti, hogy a bíróságnak már nem lesz lehetősége mérlegelni, ha a javaslatot elfogadják, pénzbeli kártérítést már nem ítélhet meg – mondta a Népszavának Kegye Adél ügyvéd, aki korábban a gyöngyöspatai gyerekeket és szüleiket képviselő Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítványnak dolgozott. Szerinte a javaslat uniós irányelveket sérthet és súlyosan diszkriminatív, hiszen egy jól körülhatárolható csoportot fosztana meg a pénzbeli kártérítés lehetőségétől. – A javaslat lényege, hogy a bíróság pénzbeli kártérítést ne ítélhessen meg – erősítette meg lapunknak Horváth László. Hozzátette, azért ő nyújtotta be a módosítót, mert az Emmi által előterjesztett javaslatcsomagból ez kimaradt. Emlékeztettük, hogy a korábbi tervezetben még benne volt, mire azt felelte: ő erről nem tud. Gyöngyöspatával kapcsolatban azt mondta: a Kúria pontot tett az ügy végére, már nem vitatja senki, hogy a 100 millió forintos kártérítést ki kell fizetni a patai romáknak. Ám Horváth szerint az önkormányzatnak továbbra sincsenek forrásai erre, s ha végrehajtás indul, csődhelyzetbe kerül a település. – Ha ez megtörténik, mindenkinek rossz lesz, a roma és a nem roma lakosoknak is – fogalmazott. Szerinte az önkormányzatnak nem lesz más lehetősége, mint hogy a kormányhoz forduljon segítségért.
Szerző

Tovább éhezik az egészségügy

Publikálás dátuma
2020.06.06. 06:00
A számok alapján úgy tunik, jövore sem teljesülhet a Magyar Orvosi Kamara bérkövetelése
Fotó: Röhrig Dániel / Népszava
Nyoma sincs a béremelésének vagy egyéb szerkezetátalakításnak a jövő évi költségvetésben.
Bár a múlt hónapban Pintér Sándor belügyminiszter felhatalmazást kapott az egészségügy átvilágítására és Kásler Miklós humánminiszter is alakított öt reformmunkacsoportot, nagyobb átalakításnak nem látszik fedezete a jövő évi költségvetés javaslatában. Pedig Gulyás Gergely kancelláriaminiszter még a csütörtöki kormányinfón is arról beszélt: bár az idén nem lehet végrehajtani a finanszírozási modellváltást, a járványból tanulva át kell alakítani a rendszert, és jövőre megkezdik ezt a munkát. Azon vannak – tette hozzá –, hogy a kórházak eladósodásának megakadályozó finanszírozási rendszert dolgozzanak ki. Nem véletlenül említette a kórházi adósságokat: azok ugyanis – függetlenül a járvánnyal kapcsolatos kiadásoktól – egyre nagyobb ütemben nőnek. A múlt évben ilyenkor havonta átlagosan öt milliárddal, idén pedig havi már csaknem nyolcmilliárddal nőtt az intézmények adóssága. – Az Egészségbiztosítási Alap (E-Alap) tervszámaiból nagy változásokat, így például struktúra-átalakítást, vagy az ellátórendszer feszültségeit oldó intézkedéseket nem lehet kiolvasni – értékelte a jövő évi költségvetés vonatkozó adatait Székely Tamás egykori egészségügyi miniszter, az egészségbiztosító volt főigazgatója. Ha ugyanis – folytatta a szakember – a kormány valóban csökkenteni szeretné a kórházi férőhelyek számát, akkor az onnan kikerülő betegekről a háziorvosoknak, a házi szakápolóknak, az egynapos ellátó rendszernek, vagy a szakrendeléseknek kellene gondoskodniuk, azaz az ezekre jutó forrásokat kellett volna jelentősen bővíteni. Ezekre azonban szinte ugyanannyit költenének, mint idén. 
– A szerkezet-átalakítás sikerének másik pillére az orvosi és szakdolgozói bérek rendezése lenne, de az E-Alap tervszámai között ennek sincs semmi jele. Ha lett volna ilyen szándéka a kormánynak, úgy csak egy húsz százalékos béremeléshez is az összevont szakellátás-kasszát minimálisan 12 százalékkal kellett volna növelni – mondta a volt miniszter. – Az egészségügy sok alfejezetében nem látni érdemi elmozdulást szinte a tavalyi meg idei számok ismétlődnek, például a háziorvosoknál, a védőnői ellátásnál – értékelte a jövő évi tervszámokat Dózsa Csaba egészség-közgazdász is. Szerinte ez egyben azt is jelentheti, hogy az E-Alapból az elmúlt években már létrejött háziorvosi praxisközösségeket sem kívánják tovább finanszírozni. A háziorvosok jövőre már nem számíthatnak a havi rezsitámogatás további növelésére. (Az utóbbi öt évben évente 130 ezer forinttal nőtt a havi támogatásuk.) A fogorvosoknál érdemi elmozdulás látszik, de ez csak azt jelenti, hogy megvan a fedezete az idén januárban indult havi 250 ezer forintos rezsitámogatás-növekménynek, további emelésre ők sem számíthatnak. A költségvetési törvénytervezetben szereplő számok szerint a kormányzat nem reagál például arra, hogy kritikus a szakemberhiány, és nincs fedezete a technológiai fejlesztéseknek. A kórházi és egyéb szakellátásokra jutó összeg mintegy 60 milliárddal kisebb, mint a tavalyi 932 milliárd, de ez csak szerkezeti változás következménye: nominálisan körülbelül öt százaléknyi, mintegy 45 milliárdos növekménnyel számolnak a törvény-tervezetben. Míg idén a nagy értékű gyógyszereket a kórházi költségek között számolták el, addig jövőre ez a tétel külön soron visszakerül a gyógyszerkasszába, s azon belül tíz százalékos növekménnyel már 115 milliárdot költenek ezekre a szerekre. Ebből valószínűsíthető, hogy lesz forrás az idén év elején befogadott új, főleg onkológiai és hematológiai szerek beszerzéseire. Varga Mihály pénzügyminiszter a közszolgálati rádióban a 2021-es költségvetés két fontos pillérének nevezte az egészségbiztosítási és járvány elleni védekezési és a gazdaságvédelmi alapot. Míg az előbbiben körülbelül 3000 milliárd, a másikban 2550 milliárd forint van. Az alapokon belül összesen 270 milliárd forintot különítettek el az előre nem látható helyzetek kezelésére. Varga Mihály szerint az egészségügyi és járványügyi alap a védekezés mellett az egészségbiztosítás megerősítését szolgálja. Székely Tamás a járványvédelmi alapról szólva megjegyezte: – Azt az 54 milliárdos kiskereskedelmi- és az önkormányzatoktól elvont 87 milliárdos gépjármű adóval töltik fel. Itt 141 milliárdos bevétel mellett mindössze 30 milliárdos kiadást tervez a kormány.  

Keretszámok

*Az E-Alapban a kormány jövőre 2 949 milliárdos kiadással és 2 941 milliárdos bevétellel számolt.  *Az E-Alapban a bevételek 64,3 százalékát fedezik a járulékok, a költségvetés adóból – például a járulékot nem fizetők ellátásaira, és további egyéb jogcímeken – ad hozzá 30 százalékot. A fönnmaradó néhány százalék a gyógyszergyártók és forgalmazók adójellegű befizetéseiből és a népegészségügyi termékadó 59,8 milliárdjából jön össze.    *Az E-Alap egyik legnagyobb kiadási tétele a gyógyító-megelőző ellátás, erre 1571 milliárd forint jut jövőre. Ebből az alapellátásra 139,5 milliárd, a fogorvosi ellátásra 42 milliárd, az összevont szakellátásra – például kórházakra, szakrendelőkre, laborokra – 873 milliárd jut.  *A gyógyszertámogatás összege 511,7 milliárd, ebből mintegy 99 milliárd forintot a gyógyszergyártók visszafizetései fedeznek. *Népegészségügyi fejlesztések: 2,7 milliárd forint *Gyógyászati segédeszköz-támogatás: 80 milliárd forint  *A 2018-2020-as béremeléseket is fedező célelőirányzat: 192,7 milliárd forint

Szerző

Kedden tárgyalja az Alkotmánybíróság az önkormányzatok kivéreztetése ellen tiltakozó ellenzéki beadványt

Publikálás dátuma
2020.06.05. 17:36

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Az országgyűlési képviselők annak a kormányrendeletnek a megsemmisítését kérték, amely a koronavírus-járvány kezelése érdekében számtalan forrást vont el a helyi önkormányzatoktól.
A teljes parlamenti ellenzék májusban egy közös akcióban fordult az Ab-hez az önkormányzatok kivéreztetése miatt. Az Alkotmánybíróság június 9-én tárgyalja az országgyűlési képviselők beadványát - derül ki az Ab honlapjáról.
Az MSZP, a DK, a Jobbik, az LMP, a Párbeszéd, illetve a független Szél Bernadett és Hadházy Ákos májusban jelentette be, hogy az Ab-hez fordul. Álláspontjuk szerint ugyanis a kormány veszélybe sodorta a települési feladatok ellátását, miután a koronavírus-járvány kezelése érdekében számtalan forrást vont el a helyi önkormányzatoktól. Például elvette a gépjárműadó törvény szerint járó részét, elvette a parkolási díjakat, és van olyan település, ahol a cégek által fizetett helyi adókat is.
Közölték azt is, hogy az önkormányzatok megsarcolásával a kormány csak tovább mélyíti a veszélyhelyzetet, hiszen a települések feladatai egyébként is nagyban bővültek - például a karanténba került betegek ellátását a helyhatóságok feladatává tette a kabinet.  Tóth Bertalan, az MSZP elnöke akkor leszögezte: az Alkotmánybíróságnak világossá kell tennie, hogy a kormány a felhatalmazási törvényre hivatkozva nem tehet meg mindent, nem kapott felhatalmazást arra, hogy csődbe juttassa a települési önkormányzatokat. Emlékeztetett arra, hogy Az Alkotmánybíróság több határozatot is hozott, miszerint az állam köteles segíteni a helyi önkormányzatok és biztosítani a működéséhez szükséges forrásokat, a központi költségvetés által átengedett források pedig az önkormányzat tulajdonát képzik és az alkotmányos tulajdonvédelem alatt állnak. Beadványukban arra hivatkoztak, hogy álláspontjuk szerint a rendelet az önkormányzatok tulajdonhoz való alapvető jogát a különleges jogrendben alaptörvény-ellenesen korlátozza, mert az önkormányzatok a költségvetésük elfogadásakor számoltak az általuk beszedett gépjárműadó 40 százalékával, kötelezettségvállalásaik mértékét a gépjárműadóból származó bevétel fényében határozták meg. Közölték, hogy a tulajdonjog határozatlan idejű és később sem visszatérítendő elvonása az arányosság mércéjének sem feleltethető meg, különösen a járványhelyzet miatt az önkormányzatokra háruló többletfeladatok miatt.
Beadványukban ezért azt kérték, hogy az Ab állapítsa meg a vonatkozó, a 2020. évi központi költségvetésének a veszélyhelyzettel összefüggő eltérő szabályairól szóló 92/2020. (IV.6.) kormányrendelet 4. §-a alaptörvény-ellenességét, valamint hogy az nemzetközi szerződésbe ütközik. Azt is kérték, hogy a testület visszamenőleges hatállyal semmisítse meg a rendeletet.
Szerző
Frissítve: 2020.06.05. 17:49