A teljes parlamenti ellenzék májusban egy közös akcióban fordult az Ab-hez az önkormányzatok kivéreztetése miatt. Az Alkotmánybíróság június 9-én tárgyalja az országgyűlési képviselők beadványát - derül ki az Ab honlapjáról.
Az MSZP, a DK, a Jobbik, az LMP, a Párbeszéd, illetve a független Szél Bernadett és Hadházy Ákos májusban jelentette be, hogy az Ab-hez fordul. Álláspontjuk szerint ugyanis a kormány veszélybe sodorta a települési feladatok ellátását, miután a koronavírus-járvány kezelése érdekében számtalan forrást vont el a helyi önkormányzatoktól. Például elvette a gépjárműadó törvény szerint járó részét, elvette a parkolási díjakat, és van olyan település, ahol a cégek által fizetett helyi adókat is.
Közölték azt is, hogy az önkormányzatok megsarcolásával a kormány csak tovább mélyíti a veszélyhelyzetet, hiszen a települések feladatai egyébként is nagyban bővültek - például a karanténba került betegek ellátását a helyhatóságok feladatává tette a kabinet.
Tóth Bertalan, az MSZP elnöke akkor leszögezte: az Alkotmánybíróságnak világossá kell tennie, hogy a kormány a felhatalmazási törvényre hivatkozva nem tehet meg mindent, nem kapott felhatalmazást arra, hogy csődbe juttassa a települési önkormányzatokat. Emlékeztetett arra, hogy Az Alkotmánybíróság több határozatot is hozott, miszerint az állam köteles segíteni a helyi önkormányzatok és biztosítani a működéséhez szükséges forrásokat, a központi költségvetés által átengedett források pedig az önkormányzat tulajdonát képzik és az alkotmányos tulajdonvédelem alatt állnak.
Beadványukban arra hivatkoztak, hogy álláspontjuk szerint a rendelet az önkormányzatok tulajdonhoz való alapvető jogát a különleges jogrendben alaptörvény-ellenesen korlátozza, mert az önkormányzatok a költségvetésük elfogadásakor számoltak az általuk beszedett gépjárműadó 40 százalékával, kötelezettségvállalásaik mértékét a gépjárműadóból származó bevétel fényében határozták meg. Közölték, hogy a tulajdonjog határozatlan idejű és később sem visszatérítendő elvonása az arányosság mércéjének sem feleltethető meg, különösen a járványhelyzet miatt az önkormányzatokra háruló többletfeladatok miatt.
Beadványukban ezért azt kérték, hogy az Ab állapítsa meg a vonatkozó, a 2020. évi központi költségvetésének a veszélyhelyzettel összefüggő eltérő szabályairól szóló 92/2020. (IV.6.) kormányrendelet 4. §-a alaptörvény-ellenességét, valamint hogy az nemzetközi szerződésbe ütközik. Azt is kérték, hogy a testület visszamenőleges hatállyal semmisítse meg a rendeletet.
