Tovább éhezik az egészségügy

Publikálás dátuma
2020.06.06. 06:00
A számok alapján úgy tunik, jövore sem teljesülhet a Magyar Orvosi Kamara bérkövetelése
Fotó: Röhrig Dániel / Népszava
Nyoma sincs a béremelésének vagy egyéb szerkezetátalakításnak a jövő évi költségvetésben.
Bár a múlt hónapban Pintér Sándor belügyminiszter felhatalmazást kapott az egészségügy átvilágítására és Kásler Miklós humánminiszter is alakított öt reformmunkacsoportot, nagyobb átalakításnak nem látszik fedezete a jövő évi költségvetés javaslatában. Pedig Gulyás Gergely kancelláriaminiszter még a csütörtöki kormányinfón is arról beszélt: bár az idén nem lehet végrehajtani a finanszírozási modellváltást, a járványból tanulva át kell alakítani a rendszert, és jövőre megkezdik ezt a munkát. Azon vannak – tette hozzá –, hogy a kórházak eladósodásának megakadályozó finanszírozási rendszert dolgozzanak ki. Nem véletlenül említette a kórházi adósságokat: azok ugyanis – függetlenül a járvánnyal kapcsolatos kiadásoktól – egyre nagyobb ütemben nőnek. A múlt évben ilyenkor havonta átlagosan öt milliárddal, idén pedig havi már csaknem nyolcmilliárddal nőtt az intézmények adóssága. – Az Egészségbiztosítási Alap (E-Alap) tervszámaiból nagy változásokat, így például struktúra-átalakítást, vagy az ellátórendszer feszültségeit oldó intézkedéseket nem lehet kiolvasni – értékelte a jövő évi költségvetés vonatkozó adatait Székely Tamás egykori egészségügyi miniszter, az egészségbiztosító volt főigazgatója. Ha ugyanis – folytatta a szakember – a kormány valóban csökkenteni szeretné a kórházi férőhelyek számát, akkor az onnan kikerülő betegekről a háziorvosoknak, a házi szakápolóknak, az egynapos ellátó rendszernek, vagy a szakrendeléseknek kellene gondoskodniuk, azaz az ezekre jutó forrásokat kellett volna jelentősen bővíteni. Ezekre azonban szinte ugyanannyit költenének, mint idén. 
– A szerkezet-átalakítás sikerének másik pillére az orvosi és szakdolgozói bérek rendezése lenne, de az E-Alap tervszámai között ennek sincs semmi jele. Ha lett volna ilyen szándéka a kormánynak, úgy csak egy húsz százalékos béremeléshez is az összevont szakellátás-kasszát minimálisan 12 százalékkal kellett volna növelni – mondta a volt miniszter. – Az egészségügy sok alfejezetében nem látni érdemi elmozdulást szinte a tavalyi meg idei számok ismétlődnek, például a háziorvosoknál, a védőnői ellátásnál – értékelte a jövő évi tervszámokat Dózsa Csaba egészség-közgazdász is. Szerinte ez egyben azt is jelentheti, hogy az E-Alapból az elmúlt években már létrejött háziorvosi praxisközösségeket sem kívánják tovább finanszírozni. A háziorvosok jövőre már nem számíthatnak a havi rezsitámogatás további növelésére. (Az utóbbi öt évben évente 130 ezer forinttal nőtt a havi támogatásuk.) A fogorvosoknál érdemi elmozdulás látszik, de ez csak azt jelenti, hogy megvan a fedezete az idén januárban indult havi 250 ezer forintos rezsitámogatás-növekménynek, további emelésre ők sem számíthatnak. A költségvetési törvénytervezetben szereplő számok szerint a kormányzat nem reagál például arra, hogy kritikus a szakemberhiány, és nincs fedezete a technológiai fejlesztéseknek. A kórházi és egyéb szakellátásokra jutó összeg mintegy 60 milliárddal kisebb, mint a tavalyi 932 milliárd, de ez csak szerkezeti változás következménye: nominálisan körülbelül öt százaléknyi, mintegy 45 milliárdos növekménnyel számolnak a törvény-tervezetben. Míg idén a nagy értékű gyógyszereket a kórházi költségek között számolták el, addig jövőre ez a tétel külön soron visszakerül a gyógyszerkasszába, s azon belül tíz százalékos növekménnyel már 115 milliárdot költenek ezekre a szerekre. Ebből valószínűsíthető, hogy lesz forrás az idén év elején befogadott új, főleg onkológiai és hematológiai szerek beszerzéseire. Varga Mihály pénzügyminiszter a közszolgálati rádióban a 2021-es költségvetés két fontos pillérének nevezte az egészségbiztosítási és járvány elleni védekezési és a gazdaságvédelmi alapot. Míg az előbbiben körülbelül 3000 milliárd, a másikban 2550 milliárd forint van. Az alapokon belül összesen 270 milliárd forintot különítettek el az előre nem látható helyzetek kezelésére. Varga Mihály szerint az egészségügyi és járványügyi alap a védekezés mellett az egészségbiztosítás megerősítését szolgálja. Székely Tamás a járványvédelmi alapról szólva megjegyezte: – Azt az 54 milliárdos kiskereskedelmi- és az önkormányzatoktól elvont 87 milliárdos gépjármű adóval töltik fel. Itt 141 milliárdos bevétel mellett mindössze 30 milliárdos kiadást tervez a kormány.  

Keretszámok

*Az E-Alapban a kormány jövőre 2 949 milliárdos kiadással és 2 941 milliárdos bevétellel számolt.  *Az E-Alapban a bevételek 64,3 százalékát fedezik a járulékok, a költségvetés adóból – például a járulékot nem fizetők ellátásaira, és további egyéb jogcímeken – ad hozzá 30 százalékot. A fönnmaradó néhány százalék a gyógyszergyártók és forgalmazók adójellegű befizetéseiből és a népegészségügyi termékadó 59,8 milliárdjából jön össze.    *Az E-Alap egyik legnagyobb kiadási tétele a gyógyító-megelőző ellátás, erre 1571 milliárd forint jut jövőre. Ebből az alapellátásra 139,5 milliárd, a fogorvosi ellátásra 42 milliárd, az összevont szakellátásra – például kórházakra, szakrendelőkre, laborokra – 873 milliárd jut.  *A gyógyszertámogatás összege 511,7 milliárd, ebből mintegy 99 milliárd forintot a gyógyszergyártók visszafizetései fedeznek. *Népegészségügyi fejlesztések: 2,7 milliárd forint *Gyógyászati segédeszköz-támogatás: 80 milliárd forint  *A 2018-2020-as béremeléseket is fedező célelőirányzat: 192,7 milliárd forint

Szerző

Kedden tárgyalja az Alkotmánybíróság az önkormányzatok kivéreztetése ellen tiltakozó ellenzéki beadványt

Publikálás dátuma
2020.06.05. 17:36

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Az országgyűlési képviselők annak a kormányrendeletnek a megsemmisítését kérték, amely a koronavírus-járvány kezelése érdekében számtalan forrást vont el a helyi önkormányzatoktól.
A teljes parlamenti ellenzék májusban egy közös akcióban fordult az Ab-hez az önkormányzatok kivéreztetése miatt. Az Alkotmánybíróság június 9-én tárgyalja az országgyűlési képviselők beadványát - derül ki az Ab honlapjáról.
Az MSZP, a DK, a Jobbik, az LMP, a Párbeszéd, illetve a független Szél Bernadett és Hadházy Ákos májusban jelentette be, hogy az Ab-hez fordul. Álláspontjuk szerint ugyanis a kormány veszélybe sodorta a települési feladatok ellátását, miután a koronavírus-járvány kezelése érdekében számtalan forrást vont el a helyi önkormányzatoktól. Például elvette a gépjárműadó törvény szerint járó részét, elvette a parkolási díjakat, és van olyan település, ahol a cégek által fizetett helyi adókat is.
Közölték azt is, hogy az önkormányzatok megsarcolásával a kormány csak tovább mélyíti a veszélyhelyzetet, hiszen a települések feladatai egyébként is nagyban bővültek - például a karanténba került betegek ellátását a helyhatóságok feladatává tette a kabinet.  Tóth Bertalan, az MSZP elnöke akkor leszögezte: az Alkotmánybíróságnak világossá kell tennie, hogy a kormány a felhatalmazási törvényre hivatkozva nem tehet meg mindent, nem kapott felhatalmazást arra, hogy csődbe juttassa a települési önkormányzatokat. Emlékeztetett arra, hogy Az Alkotmánybíróság több határozatot is hozott, miszerint az állam köteles segíteni a helyi önkormányzatok és biztosítani a működéséhez szükséges forrásokat, a központi költségvetés által átengedett források pedig az önkormányzat tulajdonát képzik és az alkotmányos tulajdonvédelem alatt állnak. Beadványukban arra hivatkoztak, hogy álláspontjuk szerint a rendelet az önkormányzatok tulajdonhoz való alapvető jogát a különleges jogrendben alaptörvény-ellenesen korlátozza, mert az önkormányzatok a költségvetésük elfogadásakor számoltak az általuk beszedett gépjárműadó 40 százalékával, kötelezettségvállalásaik mértékét a gépjárműadóból származó bevétel fényében határozták meg. Közölték, hogy a tulajdonjog határozatlan idejű és később sem visszatérítendő elvonása az arányosság mércéjének sem feleltethető meg, különösen a járványhelyzet miatt az önkormányzatokra háruló többletfeladatok miatt.
Beadványukban ezért azt kérték, hogy az Ab állapítsa meg a vonatkozó, a 2020. évi központi költségvetésének a veszélyhelyzettel összefüggő eltérő szabályairól szóló 92/2020. (IV.6.) kormányrendelet 4. §-a alaptörvény-ellenességét, valamint hogy az nemzetközi szerződésbe ütközik. Azt is kérték, hogy a testület visszamenőleges hatállyal semmisítse meg a rendeletet.
Szerző
Frissítve: 2020.06.05. 17:49

Kásler elárulta, kinek jár a félmilliós bérkiegészítés - itt a lista!

Publikálás dátuma
2020.06.05. 17:01

Fotó: Árvai Károly / MTI/kormany.hu
Az egyszeri juttatásra a járványban elhunyt egészségügyi dolgozók hozzátartozói is jogosultak.
Július 1-jével kapják meg bruttó 500 ezer forintos egyszeri juttatásukat az egészségügyi dolgozók - jelentette be az emberi erőforrások minisztere pénteki, budapesti sajtótájékoztatóján. Kásler Miklós közölte, ez az egyszeri bérkiegészítés 160 ezer embert érint. Mint mondta, a kormány korábbi ígéretéhez híven meghálálja az egészségügyben dolgozók járvány idején tanúsított áldozatvállalását, embert próbáló helyzetekben való helytállását. Az intézkedés részleteiről a miniszter elmondta, az egyszeri bérkiegészítést megkapja valamennyi közfinanszírozott ellátásban dolgozó
  • orvos,
  • ápoló,
  • asszisztens,
  • a művesekezelést végző szolgáltatók,
  • az Országos Mentőszolgálat,
  • a betegszállítást végző egyéb szolgáltatók munkatársai,
  • a műszaki, gazdasági és adminisztratív területen dolgozó, és az aktív fekvőbeteg-ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatók főigazgatói és gazdasági igazgatói,
  • a háziorvosok,
  • az alapellátó fogorvosok, asszisztensek,
  • védőnők,
  • főállású iskolaorvosok,
  • otthoni hospice szolgálatok
  • és az otthoni szakápolást nyújtó szolgálatok dolgozói.
Szintén jogosultak az egyszeri juttatásra a Nemzeti Népegészségügyi Központ és a kormányhivatalok, járási hivatalok járvány elleni védekezésben résztvevő egészségügyi dolgozói, valamint az egészségügyi tevékenységet végző közreműködők, a veszélyhelyzet alatt a betegellátásban résztvevő orvostanhallgatók, a Magyar Honvédség közfeladatot, védelem-egészségügyi feladatot ellátó dolgozói, és a védelem-egészségügyben dolgozók is.
A tárcavezető ismertetése szerint a részmunkaidőben dolgozókat is megilleti a teljes összeg, illetve azokat, akik szabadságon, fizetési nélküli szabadságon, betegszabadságon, állásidőn, illetve gyes-en, gyed-en vannak.

Kásler Miklós hozzátette: a juttatásra mindenki csak egyszer jogosult, tehát akinek több jogviszonya van, illetve, főállása mellett további jogviszonnyal rendelkezik, a kifizetés egyszer történik meg. 
Kiemelte azt is, hogy az egyszeri bérkiegészítés azon dolgozót, illetve hozzátartozóját is megilleti, aki a járvány során hunyt el.

A miniszter kiemelte, Magyarország a többi országhoz képest lényegesen alacsonyabb megbetegedési és halálozási számmal sikeresen vizsgázott a járványkezelésben. Kásler Miklós felidézte, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) január 24-én hívta fel az országok figyelmét egy esetleges világjárványra, az Emberi Erőforrások Minisztériuma és háttérintézményei pedig azonnal megkezdték a járványhelyzetben alkalmazandó eljárásrendek kidolgozását. Hozzátette, a többi európai országot megelőzve alakult meg január végén a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs, és az időben meghozott, a különböző területek összehangolt intézkedései hatékonynak bizonyultak a védekezésben, a járvány nem lépett át a tömeges megbetegedések fázisába. Kásler Miklós szerint a magyarországi járvány sok tapasztalattal is szolgált, ilyen volt például a digitális oktatásra történő átállás, de megmozdult az egész tudományos világ is az egészségügyi, műszaki területeken. Orbán Viktor miniszterelnök április elején jelentette be, hogy az egészségügyi dolgozók egyszeri juttatásban részesülnek. A 160 ezer ember bérkiegészítésére 92 milliárd forintot fordítanak a költségvetésből.