A járvány miatt később lépnek hatályba a drónokkal kapcsolatos uniós előírások

A repülésvégrehajtási, üzemeltetési szabályokat rögzítő végrehajtási rendeleteket idén júliustól kellett volna alkalmazni, ez a határidő most hat hónappal tolódott.

Az Európai Bizottság az idei év végére halasztotta a pilóta nélküli légi járművekkel végzett műveletekre vonatkozó szabályokról és eljárásokról szóló végrehajtási rendelet alkalmazásának határidejét – közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) szombaton az MTI-vel.

A közlemény szerint a tagállami hatáskörben hagyott területek nemzeti szabályozásának előkészítését a megváltozott ütemezéshez igazodva folytatja a minisztérium.

Az uniós döntés indoklása szerint a koronavírus-járvány megfékezéséért bevezetett intézkedések súlyosan akadályozzák a végrehajtási rendeletek alkalmazását, az arra való felkészülést. A pilóta nélküli légijárművek teljes spektrumára kiterjedő uniós előírások 2019. július 1-jétől léptek hatályba.

Azt írták, hogy a teljes értéklánc gazdasági hatáselemzése szerint az európai drónos piac éves potenciálja 2035-re meghaladhatja a 10 milliárd eurót, 2050-re megközelítőleg 15 milliárd euróra nőhet. A várható bővülés közvetlen munkahelyteremtő hatása a kereskedelmi és állami szektorban százezres nagyságrendű lehet Európában. Hozzátették: a drónalapú szolgáltatásokkal jelentős mértékben növelhető a vállalatok innovációs szintje, költséghatékonysága, hozzáadott értéke, ezek által pedig értékteremtő, gazdaságélénkítő képességeik is. A technológia térnyerése sok további előnnyel jár, kedvező hatásai érezhetőek lesznek többi között a szoftverfejlesztésben, a mezőgazdasági területek hatékonyabb fenntartásában, a kutatás-mentés javuló eredményességében is.

Magyarország legalább régiós szinten vezető szerepet kíván betölteni a dróntechnológia elterjesztésében, a kapcsolódó innovációban. A fejlesztési és gyártókapacitások kiépítésének, bevonzásának egyik alapfeltételeként ehhez támogató jogszabályi környezet is szükséges – írták, hozzátéve: a készülő hazai rendelkezések célja a biztonságos, szabályos és felhasználóbarát üzemeléshez, a technológiában rejlő lehetőségek rugalmas és innovatív kiaknázásához szükséges keretek megteremtése. A tervezett előírások az indokolatlan adminisztrációs terhek megszüntetése mellett kiemelten kezelik a légi közlekedés biztonságát.