Ausztria és Finnország után az Egyesült Államokból is arról érkezett hír, hogy a magyar kormány ott is bocsánatkérésre szólított fel több sajtóorgánumot, miután azok bírálták az Orbán Viktornak adott különleges jogkört. A Kovács Zoltán által írt levelet ez esetben is az érintett nagykövetség juttatta el a címzetteknek. Az amerikai közszolgálati rádiónak, az NPR-nek küldött üzenet kiemeli, hogy Magyarország példátlan támadások célpontja, de most itt az idő, hogy a tengerentúli sajtó megkövesse a magyar vezetést, sőt, a lakosság nagy többségét is, hiszen az támogatta a felhatalmazási törvényt. Majd felsorol 82 olyan esetet, amikor a rádió, a CNN, a Bloomberg, a Washington Post és más hírforrások, valamint jogvédő csoportok és elemző intézetek az utóbbi két hónapban kifogásolták a rendeleti kormányzást.
Végh Zsuzsa, az Európai Külkapcsolati Tanácstól az véli, hogy Kovács húzása, de már előtte, az Orbán számára jóváhagyott különleges jogosítvány is csupán ködfüggönyt jelentett. A magyar demokrácia ugyanis eleve válságban van, a kétharmad birtokában a hatalom azt csinál, amit csak akar. Az Alkotmánybíróság pedig tele van a kabinet lojális híveivel, tehát nem képez érdemi ellensúlyt. Az NPR úgy reagált, hogy ők kiegyensúlyozottan tájékoztattak a magyar ügyekről, mert munkájuk során alapvetőnek tartják, hogy mindig megbízható hírekkel szolgáljanak a sokmillió hallgató számára.
A volt osztrák kancellár alapvetőnek tartja a minőségi sajtó fennmaradását a túlélés szempontjából. Schüssel, aki éppen ma 75 éves, könyvben foglalta össze hosszú pályafutása legfőbb tanulságait. Mint mondta, a jogállam számára a hiteles tájékoztatás olyan, mint az éltető oxigén. Nem lehet meglenni a sokoldalú nyilvános vita nélkül, de utóbbinak nem szabad csupán egyetlen valakire összpontosítania. Lehetőséget kell nyújtani a választók számára, hogy bárkit leváltsanak. Folyamatos küzdelemre van szükség a többség, a bizalom és a hatalom megszerzésére, ám a felhatalmazás mindig csupán meghatározott időre szólhat.
Ám az nagy baj, ha a nézőpontok ütköztetése gyorsan a barát-ellenség képletbe torkollik. Mert ilyenkor kialakul a „jó a rossz ellen”-ellentétpár és abból azután nehéz kikeveredni. A politikus, aki tavaly a bölcsek tanácsának tagjaként megbízást kapott az Európai Néppárttól a magyar demokrácia helyzetének felmérésére, úgy véli: lehetséges, hogy azért ennyire kiélezettek a viszályok, mert nagyon éles küzdelem folyik a saját vélemény érvényesítéséért. És nincsenek olyanok, akik közvetíteni tudnának a két tábor között.
De nagyon nem volna jó, ha főleg az írott sajtó szerepe arra szűkülne le, hogy továbbítsa a két oldal véleményét. Éppen ellenkezőleg, egyre több szempontot kell behoznia a vitákba. Különben szektaként végzi. Éppen a mostani koronaválság tanúsítja, mennyit számít az újságírás. Mert a hiteles információ a demokrácia része, és anélkül nem lehetséges a túlélés. Ezért kell állami pénzekből támogatni a független, magas szinten működő médiát. De az internetes csatornák nem tudják kiváltani a hagyományos tájékoztatást.
Schüssel sajnálatosnak tartja, hogy a politikában megy a harc a fogalmak meghatározásáért, és azért, hogy ki szabja meg a vitát. Itt hatalmi csatározásról van szó, ám fel kell adni a dolgok leegyszerűsítését, mert sokszínűségre van szükség. Az árnyalatok is sokat számítanak. A világ nem olyan egysíkú, mint amilyennek időnként látszik. Viszont akinek nincs szeme a sokszínűségre, az színvakként végzi.
Az unió 2. legfontosabb bíróságának elnöke szerint szétszakíthatja az EU-t a német Alkotmánybíróság minap hozott döntése, amely megkérdőjelezi a közösségi jog elsőbbségét. Marc van der Woude, aki a szervezet Ítélőszékét irányítja, kifejtette: a karlsruhei ítélet elvezethet több tagállam burkolt kiválásához, amivel arra utalt, hogy Magyarország és Lengyelország még inkább feljogosítva érezheti magát a jogállam lebontásához. Ez pedig az egész szervezetre nézve tragikus következményekkel járhat.
A szakember, aki csak igen ritkán nyilatkozik, hozzátette, hogy a német intézmény beleavatkozott az európai jogrend működésébe, ez pedig arra ösztönözhet bizonyos kormányokat, hogy kiváljanak a jelenlegi rendszerből, és bár formálisan tagok maradnak, valójában azonban hátat fordítanak az együttes szabályoknak. Vagyis aláássa a jogállamot, amelyre az egész EU épül. Hiszen ha végigvisszük ez a logikát – mondta -, akkor eljutunk oda, hogy akármelyik nemzeti bíróság a maga szája íze szerint értelmezheti, miként kell alkalmazni a közösségi jogot. Főleg, hogy már vannak olyan országok, amelyek bontják le a demokráciát, és a végrehajtó hatalom gyámsága alá helyezik az igazságszolgáltatást.
Márpedig ha ezek az államok kivonják magukat az uniós jog hatálya alól, akkor gyakorlatilag kivonulnak az Európai Házból, annak pedig súlyos politikai következményei lennének.
Aggasztóan kevés a víz a Fertő-tóban és egyelőre az osztrák szakemberek sem tudják, mit kellene tenni. Legutoljára 1965-ben volt ilyen alacsony a szint, ezért Burgenland tartomány munkacsoportot nevezett ki, nehogy a vége az legyen, mint 150 évvel ezelőtt, amikor a tó hat évre teljesen kiszáradt. A gond az, hogy nem hull elég eső, márpedig az adja a fő utánpótlást. És a következő évek kilátásai sem túl jók, figyelembe véve a várható klimatikus változásokat. Szakemberek felvetették, hogy vagy a Dunából, vagy a Rábából vezessenek át vizet, de ez azonnal kiváltotta a környezetvédők felháborodását, mert úgy ítélik meg, hogy az katasztrofális ökológiai következményekkel járna. A két folyó vize ugyanis mészben gazdag, ezért iszaposodást váltana ki a Fertő-tóban.
A szakértők most az összes érintett, köztük a Természetvédelmi Világalap (WWF) véleményét is ki akarják kérni. Vezetőjük abban látja a kiutat, hogy a magyar társszervek közreműködésével a talajvizet kell igénybe venni a pótlásra. Annál is inkább, mert ha teljesen eltűnne a víz a tóból, az dráma volna az egész környék idegenforgalma szempontjából.
