járvány;szűrés;emlőrák;koronavírus;Kásler Miklós;

Kásler: nincs következménye annak, ha halasztják a mellrákszűrést

Az évtizedeken át onkológiai intézetet vezető miniszter szerint mindegy, hogy mikor fedeznek fel egy daganatot.

Erős kijelentéseket tett Kásler Miklós, akit vasárnap kérdeztek a Kossuth Rádió műsorában. A humánügyekkel megbízott miniszter a koronavírus-járvány kapcsán azt hangoztatta, hogy a járvány "markánsan megmutatta" nemcsak az egyes emberek jellemét vagy a pártok viszonyulásait, hanem azt is, ami az egészségügyben korrigálandó, ami évtizedek alatt halmozódott fel, és nem sikerült a mai napig megoldani - idézi szavait az MTI.

A hite miatt támadják?

Ami a pártokat illeti, a Kásler szerint, az ellenzék azért támadja őt, mert megvallottan hívő, magyar ember – bár a támadásokban közrejátszhat, hogy a miniszter szórakoztató történetnek nevezte egy 32 éves, agyhártyagyulladás miatt életét vesztő anya halálhírét.

Kásler Miklós fikciónak tartja, hogy a rákos betegek a járvány ideje alatt nem kapták meg a szükséges kezelést. Hangsúlyozta: a daganatos betegek közül mindenkit el kellett látni a járvány első percétől kezdve - panaszokat állítása szerint minden esetben azonnal kivizsgáltatta, még akkor is, ha indokolatlan volt. Jogorvoslatot lehet kérni a betegjogi képviselőnél, a főigazgatónál vagy az egészségügyért felelős minisztériumban, de idáig egyetlenegy bejelentés sem érkezett el. Igaz, a Nemzeti Népegészségügyi Központba azért befutott 16 panasz - tette hozzá a miniszter.

A Kásler által fikcióként emlegetett helyzet ugyanakkor sok daganatos beteg életét keseríthette meg.

Így járt az az ötgyerekes, mellrákkal küzdő 38 éves nő is, akinek tavaly decemberben el kellett távolítani egyik mellét – és bár a másik mellben is találtak elváltozást, de a járványhelyzet miatt a kórházban nem végeztek rajta alaposabb vizsgálatot. Lemondták időpontját, később pedig tucatnyi onkológus utasította vissza a nő szűrését.

Az ellátórendszer kényszerű leállása pedig amég nem azonosított daganatos beteg életesélyeit is onthatta, mivel ők nem jutottak időben diagnózishoz.

Következmények nélkül

A mellrákkal küzdő asszony példája is érzékelteti, mennyire döbbenetes Kásler Miklós Kossuth Rádióban tett másik kijelentése. A miniszter - aki maga büszkélkedett el az interjúban azzal, hogy 26 évig vezette az onkológiai intézetet – azt mondta: 

az emlőrák szűrését, a mammográfiát lehet, hogy halasztották az intézmények, de ennek nincs következménye.

Ezek alapján Kásler szerint mindegy, hogy valakinél heteken vagy csak hónapokon belül fedezik fel a daganatot. Pedig minden egészségügyi  oldal egyöntetűen hangsúlyozza (itt, itt és itt is): az emlőrák gyógyításának sikere nagyban függ attól, milyen korán veszik észre a betegséget, és kezdik meg a kezelést.  

Kásler Miklós az interjúban arról is beszélt, hogy át kell gondolni a Szent László-kórház és a légzőszervi betegségekkel foglalkozó Korányi-intézet finanszírozását, mint a két olyan intézményét, ami koronavírusos betegeket kezel. A miniszter szerint a kórházak mögé is regionális központokat, hálózatot kellene építeni.

A beszélgetés során szóba került Trianon 100. évfordulója is. Kásler Miklós - aki a műsorban elmondta, hogy apai ágon erdélyi, székely származású, így a trianoni döntés családjukat is érintette - Trianont úgy látta, mint a szerencsétlen körülmények egybeesését. Sok oka volt, de "egyik sem volt elegendő ahhoz, hogy a Szent István-i birodalmat hét felé vágják és testidegen törzshöz csatolják az amputált végtagokat".