Százmilliókat költ Debrecen egy szűk elit gyerekeinek képzésére

Publikálás dátuma
2020.06.08. 06:20

Fotó: Béres Márton / Népszava
Az ellenzék azt javasolta, nyissák ki a közpénzből finanszírozott nemzetközi iskola kapuit a szegényebb diákok előtt.
Ötvennégy gyerek fejezi be az első tanévet a tavaly indított Debreceni Nemzetközi Iskolában (ISD): óvodások, valamint első és második osztályosok. Előbbiek éves tandíja közel két és félmillió forint, míg a kisiskolások után majdnem hárommilliót kellett leróniuk a szülőknek. Így a tandíjból körülbelül 130-150 millió forint folyt be az iskolát fenntartó, jelenleg az önkormányzat többségi, valamint a magyar állam és a Debreceni Egyetem kisebbségi tulajdonában lévő oktatási központhoz. Közpénzből azonban ennek több mint dupláját teszi be idén támogatásként az intézmény működésbe a fideszes vezetésű debreceni önkormányzat, amely a körülbelül 300 millió forintot különített el erre a célra – tudtuk meg egy helyi ellenzéki képviselőtől. A városházánál szerettük volna pontosítani az összeget, de az ezzel kapcsolatos kérdésünkre több hete nem válaszolnak.
Számítások szerint az iskola akkor lenne önfenntartó, ha legalább 300 diák járna oda egyszerre – az előzetes üzleti tervek alapján négy-öt év alatt kellene elérni ezt az ideális állapotot, addig azonban az önkormányzat folyamatosan „tolja bele” a pénzt az elitképzésbe. Kis túlzással: az átlagkeresetű helyiek finanszírozzák azt, hogy a gazdag családok gyerekei – köztük, mint korábban megírtuk Papp László polgármester lánya is – kiemelt színvonalú angol nyelvű oktatásban részesüljenek. Az ISD a Modern Városok Program keretében, 3,3 milliárdos állami támogatásból épült fel, vagyis közpénzből, ezért semmilyen szempontból nem nevezhető magániskolának. Nem úgy, mint a szintén tavaly indult miskolci Avalon Nemzetközi Iskola, amire az energiaitalokat gyártó Hell-csoport költött milliárdokat, s aminek működését főként magánerőből finanszírozzák, amíg az iskola önfenntartóvá válik. – Debrecenben köztudott, hogyan toborozták ide a létszámot: a város vezetése gyakorlatilag személyesen kérte fel a fideszes holdudvarhoz tartozó vállalkozókat, hogy írassák ide a gyerekeiket, unokáikat. Jól tudjuk, milyen súllyal esik latba egy ilyen egy „kérés” ott, ahol a támogatások, pályázati források elosztása nem feltétlenül piaci alapokon működik – mondta lapunknak Varga Zoltán DK-s országgyűlési képviselő, aki e tisztség betöltése előtt, tavaly decemberig önkormányzati képviselő volt a hajdúsági megyeszékhelyen. Csakhogy szavai szerint ez a kapcsolati tőke korlátozott, pusztán a debreceni vállalkozók gyerekeivel és unokáival nem tudják feltölteni az ideális működéshez szükséges keretet. - Az eleve porhintés volt, hogy majd a felépülő BMW gyár külföldi menedzsmentjének gyerekei igénybe veszik itt a nemzetközi oktatást: Debrecen nem Fekete-Afrika, ahová külszolgálat esetén odatelepül az egész família, Európa közepén, ráadásul egy reptérrel is rendelkező városban akár kétnaponta hazautazhatnak az igazgatók, menedzserek, nem kell a hozzátartozóikat kiszakítaniuk a megszokott környezetükből – folytatta. Varga Zoltán szerint mindezek ellenére fontos, hogy ha már állami pénzből felépült, ezt a valóban színvonalasan felszerelt és modern iskolát ne hagyják elenyészni. - Azt javasoltam, hogy nyissuk ki az intézmény kapuit, és engedjük be a szegény, de tehetséges tanulókat is. Nem úgy mint most, egy olyan ösztöndíjprogrammal, amiről a legtöbben nem is hallottak, amit nem hirdetnek nagy plakátokon, így nem is tudták feltölteni a tervezett létszámkeretet, hanem valódi nyitással: a tandíjasokon túl legalább kétszáz gyerek képzését vállalja fel maga az önkormányzat. Ez az intézmény 550 fős létszámra tervezett: gazdag családok gyerekeivel sosem tudják feltölteni, mert egyszerűen nincsenek ennyien és nem is lesznek – tette hozzá. Javaslatát pár hete írásban is eljuttatta Papp László polgármesternek, de nem kapott választ a levelére. Lapunk sem kap választ arra, hogy évente pontosan mekkora összeggel finanszírozza az önkormányzat a magániskolát, s hogyan pótolják majd azt a kieső tandíjbevételt, amit az elképzelések szerint a BMW külföldi menedzserei fizettek volna, ha gyerekeiket ide íratják. 

Fizetnek a távoktatásért is

A Debreceni Nemzetközi Iskolában sikeresnek bizonyult a távoktatás, mely ebben az időszakban is költségtérítéses volt – mondta a Népszavának Dunai Katalin az intézmény kommunikációs vezetője, aki szerint a koronavírus-járvány okozta rendkívüli helyzetben a gyerekeknek bele kellett tanulniuk nemcsak a távoktatásba, hanem abba is, hogy megnőtt a saját felelősségük a tanulásban. A gyerekek minden reggel megkapják feladataikat, és naponta háromszor találkoznak a tanáraikkal online. Egyfajta plusz vállalásként pedig a járvány időszakában online formában foglalkozásokat tartottak az érdeklődőknek, Facebook oldalukon mentálhigiénés tanácsadással, sporttal, meditációval jelentkeztek. A miskolci Avalon Nemzetközi Iskolában már a tanév eleje óta a mindennapos tájékoztatás és kapcsolattartás érdekében alkalmazták a Zoment iskolai menedzsment rendszert, amelyet a vírushelyzetre való tekintettel egy plusz szolgáltatással, a Zoment virtuális osztálytermekkel bővítettek ki – mondta lapunknak Oláh Tünde igazgató. Hozzáétette: az online oktatás során a szülők változatlanul fizették a tandíjat, hiszen az intézmény biztosította a megszokott órarend szerinti tanítást. Tavaly szeptemberben egy elsős osztállyal és két óvodai csoporttal indultak. A terveik szerint minden évben egy újabb elsős osztályt indítanak és így fokozatosan bővülnek majd, de a nagy érdeklődés és jelentkezések száma miatt jövőre eggyel több óvodai csoportot indítanak, így a 2020/21-es tanévben három óvodai csoportjuk, egy elsős és egy másodikos osztályuk lesz. Az esélyegyenlőség jegyében ösztöndíjprogramra is lehet pályázni hozzájuk, amelyet a fenntartó bírál el. D.J.

A távoktatás megpróbáltatásai, avagy egy „átlagos” szülő visszaemlékezései

Kettest kaptam földrajzból. Pontosabban hetedikes lányom, Lujzi kapta. Amerikáról kellett írnia. Segítettem neki, de a tanár szerint az USA gazdaságáról több kellett volna, a szilíciumvölgy fontosabb, mint az általunk bemutatott Hollywood és Lady Gaga. Történelemből is akadtak gondok. Napóleon volt a feladat, meg is szültük, volt benne szó a harcairól, Waterlooról, a polgári törvénykönyvről, de arra is biztattam Lujzit, hogy írjon a császár nőügyeiről, házasságairól, van róla anyag a neten bőven, és erről senki nem fog írni. Nekünk se erről kellett volna, csak hármast kaptunk. Könyvelőként keveset lövök a földrajzhoz meg a törihez. Távmunkában dolgoztam, és közben tanultam a két gyerekkel. Feleségem élelmiszerboltban dolgozik, ő kimaradt ebből a „buliból.” Nekem így 8 óra könyvelés és 8 óra tanulás jutott. Esténkét hullafáradtan dőltem be az ágyba. Van, aki azt prognosztizálta, hogy a bezártság miatt kilenc hónap múlva sok gyerek születik majd. Hát, nem tudom... Kevin negyedikes, ő a többjegyűek összeszorzását tanulta. Hibátlanul számol, jöttek az ötösök. Én mögötte álltam, és ellenőriztem. Számológéppel. Ő is azzal szeretett volna számolni, de neki nem lehetett, mert fotón el kellett küldeni a szorzásokat, és a tanár látni akarta a részletszorzatokat is. A nyelvtannal sem volt gond. A gépem helyesírási programja kiszűr minden hibát. Azt is, hogy mit kell elipszilonnal írni, meg melyik magánhangzó hosszú. Szolfézsból viszont voltak gondjaink. Melyik dúr hangsor kétkeresztes és melyik az egy „b”-és mol? Mintha enélkül nem tudnám elénekelni a „Nótás kedvű volt az apám”-at! Szerencsére az egyik osztálytárs anyja hegedül, ő beírta a szülők zárt csoportjába a válaszokat, így ezt is ötössel abszolváltuk. Lujzi osztályában van egy mérnök apukánk, a matek példák eredményét ő tette fel a szülői oldalra. A mérnök mindig kérte, hogy rakjunk bele egy-két hibát, nehogy a tanár azt higgye, másoltunk. De senkinek sincs szíve hibázni, úgyhogy a korábban bukásra állók is szárnyalni kezdtek. Csillagos ötösünk is volt! Kevin kapta fogalmazásból. Meg kellett írja, hogyan telnek a napjai. Ő le is írta, hogy hétkor kel, reggelizik, tanul nyolctól délután négyig, aztán olvas, tévézik, játszik, fürdik, fekszik, mint egy mintagyerek. – Ez hazugság, írd le őszintén, hogy egész nap mit csinálsz! – mordultam rá. Sírt, hogy ő ugyan nem, mert mit mond majd az osztályfőnk. Aztán egy tripla méretű táblacsokival meggyőztem. Megírta, hogy tíz és dél között mászik ki az ágyból, a reggeli nála egybefolyik az ebéddel, és akkor tanul, ha már kiabálok vele. Megírta, hogy napi 5-6 órát játszik a számítógépen, késő délután meg a nővérével és velem römizik. Este órákig csetel a haverjaival, éjjel titokban filmeket néz. Nem titkolta, hogy sűrűn veszekszik a nővérével azon, ki játszhat az autóversenyző programmal a család nagy tévéjén. Azt is megírta, hogy eldugult az egyik fürdőszobánk szennyvízcsöve, s a trutyi a küszöbig emelkedett. Meg, hogy nekem letört a bal egyes fogam alul, és a járvány végéig esélyem sem volt műfogra. Apám a hiányos fogsorával úgy néz ki, mint egy másnapos csöves, bunyó után, állapította meg a fogalmazásban Kevin. Ez lett a legjobb dolgozat. Lujzinak is írnia kellett a járvány okozta bezártságról. Ő bevallotta, hogy hiányzik neki az iskola, szívesen bejárna, hogy bolondozzon az osztálytársaival. Az órák viszont nem hiányoznak. Jobb a távoktatás, ez a jövő, vélte a lányom. Felesleges túl sokat tanulni, érvelt Lujzi, lám, az apám is alig tud segíteni a leckékben, elfelejtett szinte mindent, a netről bugázza össze a válaszokat, ennek ellenére egész jó kis könyvelő. Akkor meg?   lejegyezte: Ungár Tamás
Szerző

Bezárás helyett elsorvasztás: 34 szakaszon csökkenti radikálisan a vonatok számát a MÁV

Publikálás dátuma
2020.06.08. 06:00

Fotó: Röhrig Dániel / Népszava
Részben éppen azokat, amelyeket ellenzékben még menteni akart a Fidesz. A döntés gyakorlatilag lenullázza a vonatközlekedést az érintett szakaszokon.
– Értelmetlen, értelmezhetetlen, oktalan döntés – jelentette ki a Somogyszob-Nagyatád vasúti szárnyvonal ideiglenes járványügyi menetrend módosításáról Ormai István, Nagyatád polgármestere. – Láthatóan íróasztal mellett, valós tapasztalat nélkül döntöttek a vonatainkról.
A MÁV szombattól érvényes, hivatalosan ideiglenes járványügyi menetrendnek nevezett terve szerint összesen 34 szakaszon csökkentik radikálisan a vonatok számát. Tizenkét helyen napi egyetlen járatpár marad meg. Huszonkét szakaszon jobbára 2-3 vonatpár mellett pótló buszok szállítják majd az utasokat. Somogyszob és Nagyatád között például az eddigi napi 16 vonatpárból mindössze egy marad a menetrendben. – A szárnyvonal a nemzetközi, Budapest-Gyékényes-Zágráb vasúthoz, s ezen keresztül Kaposvárhoz, a megyeszékhelyhez jelent kapcsolatot – magyarázta Ormai István. – A helyiek és a környékbeliek vonattal járnak munkába, iskolába, a kórházakba, hivatalba. A MÁV szerint az utasforgalmi adatok miatt nem indokolt a vonatközlekedés fenntartása, csak éppen azt felejtették el hozzátenni, hogy márciusban, a járványügyi intézkedések bejelentése után mérték a forgalmat, amikor bezártak a hivatalok, az iskolák, az üzemek és a kórház. A somogyszob-nagyatádi szárnyvonalat nem először akarja racionalizálni a vasúttársaság. A szakaszt 2007-ben a Gyurcsány-kormány be akarta zárni, akkor azonban a helyi tiltakozás, illetve az utasforgalmi adatok hatására a MÁV meghátrált. Pedig 2007-ben 13 szárnyvonalat zártak be, amelyek közül egyedül a Pápa-Csorna vonalon – vagyis Kövér László és Áder János városai között – indult újra a forgalom a 2010-es kormányváltás után. Két évvel később a Bajnai-kormány 24 szárnyvonalon szüntette be a személyforgalmat, komoly muníciót adva ezzel a választási kampányban az akkor legnagyobb ellenzéki pártszövetségnek. A Fidesz-KDNP minden létező fórumon hevesen bírálta a kormányzat vasútpolitikáját, képviselőik megannyi módosító indítványt adtak be a törvénytervezethez, s a vidék „sunyi ellehetetlenítésével” vádolták a kabinetet. A második Orbán-kormány a 24 szakaszból kilencen újra is indította a személyforgalmat. Az akkor újraindított kilenc közül vezetik most be nyolc szakaszon a járványügyi menetrendet: ezeken szombat óta mindössze egyetlen vonatpár jár mutatóban, ráadásul még pótlóbusz sem lesz a megszüntetett járatok helyett. Hasonlóképpen erősen lekorlátozták a forgalmat a 2009-ben a jelenlegi kormánypárti lobbi miatt „megmenekült” hat szárnyvonalból három szakaszon. Mindezekből a most új menetrendet kapott települések vezetői közül többen arra következtettek: a bő évtizeddel ezelőtti, a vidéki Magyarország közlekedése mellett kiálló Fidesz-KDNP-s lobbi csak szimpla kampányfogást jelentett, ráadásul a jelenlegi kormánypártok, tanulva az akkori felháborodásból, most nem bezárják az érintett szárnyvonalakat, hanem egyszerűen csendesen elsorvasztják. Ez egyúttal azt is jelenti, nem hiszik el, hogy az ideiglenes járványügyi menetrend – ahogyan néhányan tudni vélik – csak augusztus 31-ig marad érvényben. A tamáskodó településvezetők szerint a jelenlegi néhány, ráadásul messze nem az utasigényekhez igazított vonatpár kihasználtsága várhatóan messze elmarad majd a pótlóbuszokétól, így idővel gazdasági szempontokat hangoztatva meg lehet majd szüntetni a most „látványelemként” még meghagyott néhány vonatpárt. S a vonatközlekedésről addigra szépen leszoktatott helyiek többségét vélhetően ez már nem is fogja annyira izgatni, hogy egy esedékes választáson esetlegesen nyomatékot adjanak a vasútjuk elvesztéséből fakadó felháborodásuknak. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium szerint a változtatás azért szükséges, mert az érintett szakaszokon a kijárási korlátozások idején a korábbi utasforgalom az ötödére-tizedére esett vissza, de ezeken a helyeken fokozatosan újraindítják a vonat- és buszközlekedést, figyelembe véve a változó utasigényeket. Mindez azonban láthatóan nem győzte meg az érintetteket: észak-nógrádi települések például Csach Gábor, Balassagyarmat Fidesz-KDNP-s polgármesterének felhívására – s Balla Mihály, a térség kormánypárti képviselőjének támogatásával – nyílt levelet írtak Mosóczi László közlekedéspolitikáért felelős államtitkárnak az Ipoly-völgyi vasút megmentése érdekében. 

Szakmai kifogások

 A Közlekedő Tömeg Facebook-csoport szerint az új menetrend miatt sok helyen a pótlóbuszok nem igazodnak a csatlakozásokhoz, több szakaszon jelentősen – van, ahol másfélszeresére – nő a menetidő a buszos utazás miatt. A RegionalBahn.hu úgy vélte, a változtatás „öncélú, kártékony és értelmetlen." A szakportál megjegyezte, noha a vasúttársaság gazdasági okokkal indokolta a változtatásokat, azok nem jelentenek valós megtakarítást, hiszen a szárnyvonalakat fenn kell tartani, a kevés megmaradt vonatra is kell személyzet, ahogyan az állomásokra is, s ezek mellé még a pótlóbuszokat is ki kell fizetni.

Az érintett vonalak

Abaújszántó–Hidasnémeti Esztergom–Komárom Godisa–Komló Székesfehérvár–Komárom Székesfehérvár–Sárbogárd Karcag–Tiszafüred Nyíregyháza–Nyírbátor Mátészalka–Csenger Mezőhegyes–Újszeged Mezőhegyes–Battonya Kunszentmárton–Lakitelek Szentes–Orosháza Zalaegerszeg–Őriszentpéter–Hodos Siófok–Kisbárapáti Nagyatád–Somogyszob Dunaújváros–Rétszilas Barcs–Gyékényes Villány–Mohács Nagyoroszi–Balassagyarmat Balassagyarmat–Ipolytarnóc Vámosgyörk–Gyöngyös Vámosgyörk–Újszász Nyékládháza–Tiszaújváros Kisújszállás–Kál-Kápolna Debrecen–Tiszalök Záhony–Mátészalka Fehérgyarmat–Zajta Nyíregyháza–Vásárosnamény Szarvas–Mezőhegyes Püspökladány–Szeghalom Szentes–Hódmezővásárhely Lakitelek–Kiskunfélegyháza Lakitelek–Kecskemét Kiskunfélegyháza–Szentes

„Gyávák kimondani, hogy felszámolják a mellékvonalakat”

Az ötvenes évei elején járó József vasárnap reggel tíz órakor indult el Budapestről a Tiszaújvárosban élő húgához: előbb HÉV-vel kiment Gödöllőre, onnan vonattal elzötyögött Füzesabonyig, majd egy másikkal Nyékládházáig, ahol vonatpótló buszra ült, s azzal érkezett meg a tiszaújvárosi vasútállomásra nem sokkal fél három előtt. József meglepődött, hogy az utolsó szakaszt pótlóbusszal kellett megtennie, nem tudta ugyanis, hogy a Tiszaújváros-Nyékládháza-Miskolc vonalon június 6-a után járványügyi menetrend lépett életbe, s emiatt mindössze egyetlen vonatpár közlekedik, a menetrend szerinti többi járat közúton teszi meg a távolságot, nagyjából tíz perccel meghosszabbítva a korábbi menetidőre. – Ha valóban a járvány miatt kavarták volna meg az egész vasutat, akkor már március végén, április elején átálltak volna erre a fura menetrendre, nem most, amikor mindenhol azt hallani, hogy lecsengőben van a vírus – mondja egy kalauz a szépen gondozott vasútállomás előterében. Nemsokára több kollégája is odagyűlik, nyilatkozniuk nem szabad, de mint mondják, az utasokat tájékoztatni alapvető kötelességük, így most utasként kezelnek. – Egyszerűen gyávák kimondani, hogy felszámolják a mellékvonalakat. Ehelyett mindent megtesznek, hogy kényelmetlenebbé tegyék az utazást, s a végén azt mondhassák: nem volt utas, meg kell szüntetni a járatot. Ezekre a motorvonatokra évek óta egy fillért sem költöttek, hagyták lerohadni azokat. – Nézze meg a GYSEV vagonjait, peronjait, szolgáltatásait! Hogyhogy magánkézben jól működik a vasút, csak az államiban foszlik atomjaira? – teszi fel a költői kérdést egyikük. A kalauzok – mint mesélik – bejárták szinte az egész országot vonattal, így pontosan látták, hogy a kis falvak egyre inkább kiszorulnak a közösségi közlekedésből, van, ahová egy nap egyetlen járat megy. Szerintük hamarosan regionális vasúti szolgáltatásokat vezetnek be, hisz az államnak lassan biztosítania kell, hogy a közösségi közlekedésben a magánvállalkozások is megjelenhessenek, ez a piaci nyitás uniós elvárás. – Amelyik kistelepülés vonatközlekedést akar, attól majd külön pénzt szednek ezért. A gazdagabb faluba pedig majd bemegy a vonat, a szegényebbe meg nem megy be, ez ilyen egyszerű lesz. A vidék, különösen az ország szegényebb részein, még inkább elnéptelenedik, mert a fiatalok oda mennek, ahol jó a közlekedés – mondják. Abban ők is egyetértenek, hogy nem minden mellékvonal működtethető gazdaságosan, de szerintük a MÁV is sokat tett azért, hogy logikátlan menetrendekkel, egymáshoz nem csatlakozó járatokkal elijessze az utasokat. A peronon sorba kérdeztük mind az öt várakozót, miért pont az egyetlen, valóban vonattal közlekedő járatot választották a pótlóbuszok helyett. Valamennyien azt mondták, csak ennek van Tiszaújváros felől olyan csatlakozása, amellyel kényelmesen elérik majd Miskolcról a Budapest felé tartó gyorsvonatot.- DOROS JUDIT 
Szerző

Fekete-Győr maradt a Momentum elnöke, a parlamentbe és kormányzásra készül

Publikálás dátuma
2020.06.07. 20:37
Fekete-Győr András, a Momentum újraválasztott elnöke
Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
A pártalapító és vezető két kihívóját győzte le. Az elnökségi tagságban ugyanakkor történtek változások.
A Momentum vasárnapi küldöttgyűlése megválasztotta a párt új, 7 fős elnökségét. A tisztújítás során elsöprő többséggel - a leadott szavazatok több, mint 90 százalékával - választották újra Fekete-Győr Andrást a párt elnökévé, jelezte közleményében a Momentum. A hét fős elnökség további tagjaivá választották: 
  • Borbélyné Bárdi Zsuzsannát, a Momentum VII. kerületi önkormányzati képviselőjét és alpolgármesterét;
  • Hajnal Miklóst, a Momentum tavalyi kampányfőnökét és XII. kerületi önkormányzati képviselőjét
  • Körömi Attilát, a Momentum pécsi tagját, volt országgyűlési képviselőt;
  • Mándi Lászlót, a Momentum debreceni elnökét és önkormányzati képviselőjét;
  • Orosz Annát, a Momentum XI. kerületi önkormányzati képviselőjét és alpolgármesterét;
  • és Tóth Endrét, a Momentum XXII. kerületi elnökét és önkormányzati képviselőjét.
Vagyis, az elnökség bővült és szinte teljesen le is cserélődött Fekete-Győr körül, a csapatot ugyanis korábban Donáth Anna, Berg Dániel, Buzinkay György és Hajnal Miklós alkotta. Közülük csak Hajnal igazolhatott át az új elnökségbe.
Fekete-Győr András újraválasztása után úgy fogalmazott, hogy a Momentum történelmi évek és történelmi feladatok előtt áll - és felelősségük van abban, hogy soha ne térjenek vissza azok a rendszerek, amelyek Magyarországot a 20. század vesztesévé tették. A következő két év feladatait kijelölve a párt elnöke azt mondta:
“2022-ig a Momentum kormányképes parlamenti párttá fog nőni. Célunk, hogy a Momentum a kormány- és korszakváltás motorja, valamint a tisztességen és politikai békén alapuló új politikai kultúra élharcosa legyen.”

Fekete-Győr szerint befogadó közösségként kinyitják a kapukat azok előtt, akik hozzájuk hasonló értékeket vallanak és politikai otthont keresnek, és szövetséget kínálnak azoknak a közösségeknek, amelyek mondandója fontos, de hangja még gyenge.
Szerző