Új erőre kapott az EU, pontosabban a németek megint kézbe vették

Publikálás dátuma
2020.06.08. 18:19

Fotó: Emmanuele Contini / NurPhoto
Vége a fagyos viszonyoknak: Berlin, Róma, továbbá Párizs is azt vallja, hogy az európai együttműködésnek nincs alternatívája.
A koronavírus tombolásának legdrámaibb napjaiban sokan aggódtak az Európai Unió jövője miatt, hiszen számos jele volt annak, hogy végnapjait éli az uniós tagállamok közötti szoros együttműködés. A legtöbb tagállam úgy véli, hogy az Európai Unió túlélése forog kockán, ha a közösséget kizárólag a gazdasági érdekek kötik össze. Az elmúlt hónapokban nem éppen biztató jelek sora mutatta, hogy nagy bajba került az EU. Egyes országok fontos egészségügyi felszereléseket oroztak el mások elől, Németország váratlanul lezárta határait Franciaország előtt, Róma pedig Berlin szemére vetette, hogy  nem hozzájárulás, hanem hitel formájában folyósítaná az olasz gazdaság újraindítását célzó pénzösszeget, ami kezelhetetlenné  tenné az államadósságot. A németellenesség aztán gyorsan unióellenességbe csapott át, egy nemrégiben készített felmérés szerint már csak 51 százalék támogatja, hogy Itália az EU tagja maradjon. Berlin azonban talán időben felismerte, hogy változtatnia kell. Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök megállapodtak abban, hogy 500 milliárd eurót hozzájárulás formájában kapjanak meg a járvány által legjobban sújtott országok. Az Európai Bizottság javaslata ezt annyiban egészítette ki, hogy az egyes tagállamok a jelentős támogatás egy részét hozzájárulásként, a többit hitel formájában folyósítanák. A tervről még sok vita várható, de minden további felvetés alapja a Merkel-Macron-tervezet lehet. Berlin részéről azért volt nagyvonalú ez az elképzelés, mert az ország ezzel vállalja, hogy adófizetőinek pénzéből segíti a bajba került államok gazdaságának újjáépítését. Angela Merkel gesztusa a német-olasz viszonyra is kedvező hatással volt. Heiko Maas német külügyminiszter és olasz kollégája, Luigi Di Maio múlt heti tanácskozásukon jelezték, hogy a torzsalkodásoknak vége, ismét a barátság határozza meg a két állam viszonyát. A német tárcavezető szerint hazája mindent megtesz, hogy a júliusban kezdődő német soros uniós elnökség alatt tető alá hozzák az újjáépítési alapról szóló megállapodást. Luigi Di Maio tőle szokatlanul kedves szavakkal méltatta Berlint, köszönetet mondott Németországnak amiért olasz betegeket vettek át és egészségügyi segélyt küldött Itáliának. Azt is kiemelte, nem véletlen, hogy a korlátozások feloldása utáni első útja Berlinbe vezetett. Di Maio egyfajta diplomáciai offenzívát indított: szombaton Szlovéniában tárgyalt, kedden Athénba utazik, szerdán pedig Rómában Jean-Yves Le Drian francia külügyminisztert látja vendégül. A kétoldalú találkozókkal bizonyítani szeretné, hogy hazája alkalmas a turisták fogadására. Az idegenforgalom adja az olasz GDP 13 százalékát. Olaszország kezdettől fogva elutasította, hogy a turisták számára közlekedési folyosót hozzanak létre. Helyette azt akarta, hogy június 15-től minden ország polgára szabadon utazhasson Itáliába. (Az EU-n belül július 1-től lehet szabadon közlekedni.) Itália már múlt szerdán megnyitotta határait az EU, illetve a schengeni övezet államai előtt. Feszültség keletkezett viszont az olasz-osztrák viszonyban, mert Ausztria máris átjárhatóvá tette határait a szomszédos államok polgárai számára - az olaszok kivételével. Bécs a járvány szempontjából továbbra is veszélyesnek minősítette Itáliát, amit az olasz kormány sértődötten vett tudomásul, kiemelve, hogy több régióban, így az Ausztriával határos Dél-Tirolban napok óta nem regisztráltak új megbetegedéseket.  Nem csak a Merkel-Macron megállapodás mutatja, hogy már a francia-német viszony is a régi. Amélie de Montchalin francia Európa-ügyi miniszter múlt pénteken Saarbrückenben Macron elnök köszönetnyilvánítását tolmácsolta Tobias Hans saar-vidéki miniszterelnöknek, amiért a helyi Winterberg klinikán hat francia koronavírus-fertőzöttet kezeltek. „Rendkívül nehéz időszakban segítették a francia nemzetet ” – emelte ki a tárcavezető. Németországban összesen 150 francia beteget kezeltek. Montchalin azt hangoztatta, semmi sem állhat a német-francia barátság útjába. Ezek a gesztusok azt jelzik, az EU túljutott a járvány válságos napjain, amikor az EU szétesésének réme fenyegetett. Máshonnan nézve: Németország ismét kezébe vette az irányítást. 

Részben mégiscsak ember rakhatta össze az új koronavírust

Publikálás dátuma
2020.06.08. 17:24
Képünk illusztráció
Fotó: Andrew Brookes / AFP
Ez viszont azt jelenti, hogy a vakcinát is sokkal nehezebb lesz legyártani.
Egy norvég virológus azt állítja, olyan szekvenciákat talált a vírus felületén lévő tüskék fehérjeláncában, amik arra utalhatnak, hogy a kórokozót, legalább részben, ember rakta össze, írja az azonnali.hu. Emlékeztetőül: a koronavírus-járvány eredetét magyarázó összeesküvés-elméletek egyik legnépszerűbbike, hogy a vírus valójában nem is egy kínai húspiacon vásárolt denevérből származik, hanem egy laboratóriumból szökött ki.  Ezt az elméletet azonban egyetlen tudományos kutatás sem támasztotta alá - eddig. A most készült tanulmány (a Quarterly Review of Biophysics tudományos folyóirat hozza) szerint viszont a vuhani koronavírust ha nem is ember hozta létre, de mesterségesen belenyúlhattak a struktúrájába. A tanulmány arra is rámutat, hogy a vírus szinte egyáltalán nem mutálódott, amióta elkezdett terjedni az emberek között, ez pedig azt jelentheti, hogy a vírus addigra már „kész volt”, és ez nagyon ritka az olyan vírusoknál, amik átlépik a fajok közötti határokat. Mindenesetre a vírusnak Birger Sørensen virológus szerint vannak olyan tulajdonságai, amik erősen eltérnek a SARS-ért felelős koronavírustól, és korábban sosem voltak jelen a természetben. Amennyiben a koronavírus szerkezetét valóban módosították mesterségesen, a vakcina előállítása is sokkal lassabb lehet, mert egy ember által manipulált vírus egészen más megközelítést igényel a természetesnél.
Szerző
Frissítve: 2020.06.09. 09:04

Matolcsy György ismét az euró ellen ágál

Publikálás dátuma
2020.06.08. 16:49

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Varga Mihály korábban az EU legígéretesebb kezdeményezésének nevezte a közös pénzt, amelynek bevezetését Magyarország a csatlakozással vállalta.
Önálló pénzpolitikával nyertesen lehet kikerülni még egy közel évtizedes nehéz szakaszból is, de el kell kerülni a külső eladósodást – vonta le a tanulságot Európa elmúlt ötven évének három nagy válságából Matolcsy György. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke ismét az euró bevezetése ellen érvelt a növekedés.hu portálon megjelent hétfői cikkében. A jegybankelnök szerint az európai integráció első nagy válságát az 1970-es évtized két olajárrobbanása hozta el. Az USA akkor a két háborús vesztes – Japán és Németország – amerikai gazdasággal szembeni térnyerését kívánta megállítani, ám Matolcsy szerint végül kontinensünk megerősödését hozta a nyugat-európai országok önálló pénzpolitikája volt.  – Az önálló pénzpolitika megengedte, hogy a legjobb exportágazatok megerősödjenek: német gépipar és vegyipar, francia közlekedési ipar, olasz kézművesipar, skandináv tőkeintenzív iparágak – hangsúlyozta Matolcsy György. 
„A 2008–2009-es pénzügyi válságot sem az EU közös intézményei, sem az eurózóna, sem a válságállamok kormányai nem tudták sikeresen kezelni”

– hozta fel ellenpéldaként Az MNB-elnök.

Szerinte a harmadik válság éppen csak elkezdődött, ugyanis 2020 elejétől a Covid-19 járvány nyomában az EU-országok többségében gazdasági válság alakul ki. Ennek legyőzésére ismét az „önálló nemzeti pénzpolitikát” ajánlotta, egyben szerinte a válság terheinek enyhítésére nem szabad külső hiteleket felvenni, „mert az korlátozza, majd megszünteti az önálló pénzpolitika mozgásterét”. – Ezt mi magyarok tudjuk a legjobban, mert ez történt velünk 2002 és 2010 között: ebből törtünk ki az elmúlt évtizedben –fűzte hozzá. Ahogy arról a Népszava is beszámolt, Matolcsy György tavaly novemberben a Financial Timesban írott cikkében azt állította, hogy az euró csapda, ki kell lépni belőle. Ezzel szemben rá egy nappal Varga Mihály pénzügyminiszter az mfor.hu-n az eurót az unió legígéretesebb, de befejezetlen kezdeményezésnek nevezte. Megerősítette azt is, hogy uniós tagságunkkal vállaltuk az euró bevezetését.
Nincs céldátum a közös pénz magyarországi bevezetésére, de a kormány nem tett le tervéről, az euró használatáról

– fűzte hozzá múlt novemberben Varga Mihály.

Szerző
Frissítve: 2020.06.08. 16:53