Az utóbbi hónapokban munkájukat vesztők tömege nem vagy csak nagyon nehezen tudja kifizetni az albérleti díjakat, a rövidtávú lakáskiadás (Airbnb) az utazási korlátozások miatt gyakorlatilag megszűnt, a bérlők és bérbeadók egyaránt nagy bajban vannak. A Habitat for Humanity Magyarország szakértői állítják: sokkal könnyebb lenne a helyzete mindkét tábornak, ha már működnének a magánbérleti piac szabályozására javasolt megoldásaik, amelyeket tegnap ismertettek online sajtótájékoztatójukon.
A lakhatási szegénység minden formájának felszámolásáért 70 országban küzdő szervezet még 2017-ben kezdett dolgozni a „feketelakás” programon, a terv néhány részletét azóta már nyilvánosságra hozták, most pedig letették az asztalra a teljes szakpolitikai javaslatcsomagjukat arról, hogyan lehetne biztonságosabbá, kiszámíthatóbbá és megfizethetőbbé tenni a bérlakás szektort. A koronavírus miatti visszaeséstől eltekintve ugyanis annak ellenére emelkedik a bérelt lakásokban élők aránya, hogy a kormány változatlanul a felső középosztály lakásvásárlásait támogatja, a bérlőket nem segíti. A Habitat szakértői szerint a piacnak ez a szelete jogilag alig szabályozott, nem tudni, mekkora bevétel után nem fizetnek adót a lakáskiadók, a bérlők többsége folyamatosan bizonytalanságban él, nincs szerződése, ha nem kapja vissza távozáskor a kauciót, legfeljebb a bíróságon keresheti az igazát. A lakhatási szegénység enyhítésén dolgozó csapat egyik legfontosabb javaslata mindezek alapján egy új önálló hatóság létrehozása, ezt lenne a Lakásbérleti Központ – kezdte a tervek ismertetését Szabó Natasa szociológus. Az elemzés társszerzője és szerkesztője kiemelte, hogy szükség van egy online felületen vagy a kormányhivatalokban elérhető lakásregiszterre, ahová a bérbeadónak kötelező lenne feltölteni a megkötött bérleti szerződés fő adatait, s csak az vehetne részt a szintén tervezett ingyenes vitarendezésben baj esetén, aki ezt megtette. Fontos, hogy a feltöltött adatokat a bérlő is láthassa – hangsúlyozta.
Évi ötezer forintért minden kiadott lakás kapna egy regisztrációs számot, ami az albérleti hirdetésekben igazolná, hogy ellenőrzött és jogilag tiszta ingatlant akarnak kiadni, a tervezett kaucióvédelmi rendszer pedig biztosítaná, hogy a mai gyakorlatnak megfelelő kéthavi összeget a bérlő visszakapja, ha nem tett kárt a lakásban. Szükség lenne egy nulla százalékos kamatú kauciótámogatásra is, hogy a többszázezer forintos tartalékokkal nem rendelkező diákok és pályakezdők meg tudják fizetni ezt az összeget. Az említett azonosító szám alapján a NAV pontosan követhetné a lakáskiadók bevételeit is, tehát a rendszer a bérlakáspiac fehéredését is eredményezné – sorolta az előnyöket a szakértő, hozzátéve, hogy aki határozatlan időre, vagyis hosszú távra adja ki a lakását, vagy kisgyermekes családot enged be, az teljes adómentességet élvezne, a hároméves szerződésnél csak az adó felét kellene befizetni, mert ez növelné a bérlők biztonságát. A jelenlegi szabályozás nem számol azzal, hogy a bérlő mindig kiszolgáltatottabb helyzetben van, mint a bérbeadó, ezért a Habitat szakértői fontosnak tartanák egy új lakástörvény megalkotását is.
A 2011 óta feladott hirdetések adatai szerint a megyeszékhelyeken 2019-re majdnem 90 százalékkal nőtt a lakbér, Budapesten pedig csaknem 130 százalékkal, miközben a nettó jövedelmek alig több mint 40 százalékkal emelkedtek, vagyis egyre nehezebb kifizetni a bérleti díjakat – sorolta Büttl Ferenc közgazdász, egyetemi oktató, a Megújuló Magyarországért Alapítvány kuratóriumának elnöke. A szakértő javaslata, hogy növeljék az Airbnb típusú kiadások áfáját 5-ről 27 százalékosra, minden bizonnyal hatalmas vitát generál majd, ahogy az is, hogy ebben a körben szüntessék meg az átalányadózás lehetőségét és a kisadózók kedvezményes adózási formáit is. Ezekkel a lépésekkel a hosszabb távú kiadások felé terelnék a piacot. A Habitat szakértői szerint néhány kivételtől eltekintve annak a tulajdonosnak, aki nem adja ki bérbe az üres lakását, lakhatási hozzájárulást kellene fizetni, aminek javasolt összege 2500 forint lenne négyzetméterenként egy évben. A pénz egy létrehozandó Lakhatási Alapba kerülne, ami az önkormányzatok lakásfelújításaihoz, építéseihez járulna hozzá.
A javaslatcsomag része a Szociális Lakásügynökségek létrehozása, amelynek tervét a Városkutatás Kft.-vel korábban közösen dolgozták ki. Itt egy jellemzően önkormányzati hátterű cég közvetít a lakástulajdonosok és a bérlők között. A kormánynak címzett feladatlistában a kollégiumi férőhelyek növelésének terve is szerepel,
