Kérdéseknek álcázott manipuláció

A szóhasználat sok esetben szándékosan félrevezető és megtévesztő, máskor egyenesen felháborító – értékelte az új nemzeti konzultációs ívet Kálmán László nyelvész. A kormány hétfő este hozta nyilvánosságra a 13 kérdés pontos szövegét, melyek jelentős része a járványhelyzet és az egészségügy témakörébe tartozik, de újra előkerül Soros György neve és a migráció is.

A kérdések szerves részeit képezik a felvezető szövegek, amelyek a kormány nagyszerűségét hirdetik, és esetenként nincsenek összefüggésben magával a kérdéssel – hívta fel a figyelmet Kálmán László. Vannak olyan kérdések, amelyekre egyszerűen képtelenség „nemmel” válaszolni. Ilyen például az, hogy erősítsük-e az idősotthonok járványügyi védelmét. A kérdések másik csoportja olyan felvetéseket tartalmaz – folytatta –, amelyekről kizárólag szakmai alapon lehet döntést hozni. Azt ugyanis, hogy indokolt-e fenntartani a járványügyi készültséget, és meddig áll fenn a járványügyi kockázat, az átlagemberek aligha képesek megítélni.

A harmadik csoportba tartozó kérdéseknél csak a felvezető szöveg az érdekes, teljesen mindegy, mi a válasz. „Ön egyetért azzal, hogy a kormány továbbra is lépjen fel a bevándorlás ellen, és tartsa fenn a magyar határ szigorú védelmét?” – idézte Kálmán László, hangsúlyozva, hogy az államnak a határ védelme akkor is kötelessége lenne, ha az emberek ezt másként látnák.

Az említett kérdés jó példa arra is, hogy a kormány mennyire manipulatív, a nyelvész értékelése szerint felháborító retorikai fordulatokat alkalmaz. Hozzánk ugyanis nem bevándorlók érkeznek (már amikor érkeznek egyáltalán), hanem olyan menekülők, akik menedékjogot szeretnének kérni.

Szándékosan félrevezető és megtévesztő, hogy az egyik kérdésben az Európai Unió helyett Brüsszel szerepel. Mintha csak egy távoli városban lévő hatalmaskodó csapattal állna szemben a kormány, nem pedig azzal a szövetségi rendszerrel, amelyhez Magyarország önként csatlakozott.

Ténybelileg megalapozatlan, hogy egy Soros György nevével összefüggésbe hozott gazdasági konstrukciót a kormány „adósrabszolgaságnak” minősít – mondta Kálmán László, aki érdekességként megjegyezte, hogy a konzultációs ív egyik pontjába „alaptörvény” helyett az „alkotmány” kifejezés került be.

Mikecz Dániel politológus, a Republikon Intézet vezető kutatója szerint a korábbi nemzeti konzultációk célja a kormány számára a közbeszéd meghatározása, szimpatizánsok mozgósítása, valamint a választói felhatalmazás igazolása volt. Ahhoz, hogy ezeket elérje a koronavírusról és a gazdasági újraindításról szóló nemzeti konzultáció, olyan konfliktusos kérdéseket kellene tartalmaznia, amelyek kijelölik a kormány álláspontját a többségi, illetve ellenzékét a kisebbségi oldalon. A politológus úgy látja, a mostani kérdések nem ilyenek, így nem alkalmasak politikai arcvonalak meghúzására.

Szó esik az ingyenes parkolásról, de a kormány láthatóan el akarta kerülni azt, hogy az önkormányzatokat, a fővárost jelölje ki fő ellenfeléül. Feltűnő, hogy még a Pesti úti idősotthon kapcsán sem merül fel Karácsony Gergely neve.

Ahol azonban nincs kisebbségi ellenállás, ott a többség sem tartható össze. A járvány így nem ad olyan táborépítési lehetőséget a kormánynak, mint a menekültválság az előző ciklus közepén – állapította meg a politológus.

Érezhették ezt a kérdőív összeállítói is, akik bevették Soros Györgyöt és a bevándorlást a kérdések közé, amely utóbbi azonban meglehetősen kilóg az egészségügyi és gazdasági kontextusból.