George Floyd temetésének napján az Egyesült Államok újabb példát szolgáltatott az afro-amerikaik hátrányos megkülönböztetésére. Még véget sem értek a Minneapolisban május 25-én rendőrök által meggyilkolt férfi emlékét felidéző búcsúbeszédek, amikor riasztó hírek kezdtek érkezni Georgiából, ahol kedden előválasztásokat tartottak. A nyáreleji hőségben több száz méteres sorok formálódtak a szavazóhelyiségek előtt. Különösen a feketék lakta körzetekben volt nehéz a voksolás. A korábban republikánus fellegvárnak számító déli államban ősszel szoros eredmény várható, és a republikánusok mindent elkövetnek, hogy a feketék ne jussanak el az urnákhoz. Ha ez a cél, a főpróba jól sikerült, hosszú órákba került, ha valaki gyakorolni akarta demokratikus jogát.
A botrány előzményei 2018-ig nyúlnak vissza. Akkor a republikánus Brian Kemp volt a választás lebonyolításáért felelős tisztviselő – egyben pártja kormányzójelöltje. Előzetesen a jobboldal előzetesen mondvacsinált ürügyekkel félmillió embert törölt a választói jegyzékből. Kemp végül alig másfél százalékos különbséggel győzött, de kihívója, a fekete Stacy Abrams csalást kiáltott és nem ismerte el a vereségét. Ezek után Georgia idén vadonatúj választási rendszert rendelt egy kisebb cégtől, amely Kemp volt kampányfőnökét alkalmazta lobbistának. Az új szavazógépek egy része most nem működött vagy a tisztviselők nem tudták őket kezelni. Ehhez jött a koronavírus-járvány okozta pánik, ami miatt néhol újoncoknak kellett beugrani az otthonmaradást választó tapasztalt veteránok helyett. Rengetegen inkább levélben szerettek volna szavazni, de nem kapták meg időben a borítékokat.
Az eredmény részben mellékes, már Donald Trump és Joe Biden is megszerezte az elnökjelöltséghez szükséges támogatást. Georgiában azonban idén az állam mind a két szenátori helyéről döntenek, s lehet, hogy ezen a két helyen fog múlni a szenátusi többség. Márpedig Trump jelentős részben hiába nyerne, ha utána nem tudná keresztülvinni törvényjavaslatait és bírói kinevezéseit, mint ahogyan Bidennek is meggyűlne a baja, ha a republikánusok ugyanúgy keresztbe tudnának feküdni személyi döntéseinek, mint Obama utolsó éveiben.
Trumpnak nem sikerült bővítenie 2016-os választói bázisát, az ő szempontjából az lenne előnyös, ha novemberben minél kevesebben szavaznának, lehetőleg ugyanazok és ugyanúgy, mint négy éve. A Demokrata Párt viszont mozgósítható tartalékot lát az ingadozókban és az első választó fiatalokban. A járvány miatt mindkét fél a levélszavazásra koncentrál: a jobboldal vissza akarja szorítani, az ellenzék pedig szeretné országosan elérhetővé tenni. A módszer néhány államban már eddig is általános volt, és az elnök, illetve környezetének több tagja is élt a lehetőséggel, amit most másoktól meg akarnak tagadni.
A rasszizmus ellen tüntetők Richmondban egy tóba dobták a kontinens eredeti európai gyarmatosítását jelképező Kolumbusz szobrát. Ezzel együtt hetek óta először tűnt úgy, hogy az amerikai belpolitika visszatér a „normál” ügymenethez. Donald Trump hamarosan bejelenti, hová viszik a republikánusok augusztus végi konvencióját. Az eredeti helyszínen, az észak-karolinai Charlotte-ban a demokrata párti kormányzó és polgármester ragaszkodott az egészségügyi előírások betartásához, amire Trump nem hajlandó. Ezek után várhatóan a floridai Jacksonville ugrik be, ahol a republikánus vezetés nem bánja, ha 50 ezren gyűlnek össze az USA minden pontjáról.
A Covid 19 koronavírus az Egyesült Államokban már csaknem 115 ezer áldozatot szedett. Kedden 837-en haltak bele a fertőzésbe, ennél többen csak Brazíliában (931).
