fogyasztóvédelem;vásárlás;garancia;

Értéktől függ majd a jótállás ideje

A fogyasztóvédelmi hatóság szerint az üzletek 45 százaléka jogsértően jár el a szavatossági, jótállási ügyekben. Az innovációs tárca ezért januártól módosítja a jótállásra, szavatosságra vonatkozó szabályozást.

Törötten érkezett a webáruházból rendelt műanyag kerti asztal, a hozzávaló hat szék közül pedig az egyiknek valahol útközben elveszett egy darabja. A vásárló reklamált, a webáruház pedig korrektül járt el, és postafordultával kicserélte a törött asztalt. A tartós fogyasztási cikkek - például 10 ezer forint feletti okostelefon, laptop, számítógép, televízió - esetében ugyanis kötelező, egyéves jótállási kötelezettség terheli az adott vállalkozást. Ez mindenféle hibára kiterjed, így arra is, ha az átadáskor már sérült volt az áru, és arra is, ha hibásan vagy egyáltalán nem működik. Ha pedig a tartós fogyasztási cikk olyan mértékben sérült állapotban érkezett, hogy nem lehet rendeltetésszerűen használni, és ezt a fogyasztó legkésőbb az átvételtől számított három munkanapon belül bejelenti, akkor rögtön ki kell cserélni a terméket.

Nem mindig reagálnak azonban így a kereskedők a panaszokra: a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzési tapasztalatai szerint az üzletek 45 százaléka jogsértően jár el a szavatossági, jótállási ügyekben, és a hozzájuk érkező évi 30-33 ezer panasz 40 százaléka, a békéltető testületek elé kerülő évi 10-12 ezer ügy 37 százaléka is ilyesmivel kapcsolatos.

Az innovációs tárca ezért jövő januártól módosítja a jótállásra, szavatosságra vonatkozó szabályozást. A jótállási idő a mostani egy évről a termék árához igazodóan meghosszabbodik. A 10-100 ezer forint értékű termékek kötelező jótállása egy év marad, a 100-250 ezer forint értékűeké két év, a drágábbaké három év lesz a jövő évtől  - közölte Palkovics László innovációs miniszter. A kötelező jótállás hatálya alá eső termékek köre pedig kiegészül többek között a 10 ezer forintnál drágább nyílászárókkal, riasztóberendezésekkel, napelemes rendszerekkel.

Bevezetik az e-jótállási jegyet is, valamint egyértelműsítik azt a szabályt, miszerint "a vállalkozásnak törekednie kell arra, hogy a kijavítást vagy a cserét legfeljebb 15 napon belül elvégezze”. Ha 15 napon belül nem javítható a termék, akkor erről tájékoztatni kell a fogyasztót. Ha három javítás után negyedik alkalommal is meghibásodik a termék, vagy 30 napon belül nem javítható, akkor a vállalkozásnak ki kell azt cserélnie.

Kérdés persze, hogy ha a kereskedők majdnem fele az eddigi jótállási szabályokat sem tartotta be, akkor a hosszabb garanciális előírásoknak mennyire fognak majd eleget tenni. Egy, az Országgyűlés előtt lévő törvényjavaslat azonban új hatáskört adna a fogyasztóvédelmi hatóságnak is. Bevezetné az ellátási lánc fogalmát: bármely jogsértést elkövető gazdálkodó szervezettel szemben eljárhatna a fogyasztóvédelmi hatóság, ha az ellátási lánc végső szereplője a fogyasztó. „Kiemelten súlyos közérdekből”, a fogyasztók széles körének anyagi sérelme esetén pedig az ügyészség előzetes jóváhagyásával akár magánlakásban - például egy webáruház székhelyén - is végezhetne ellenőrzést a hatóság. Ezek a szabályok augusztus végén léphetnek hatályba.