Könnyen előfordulhat, hogy Bulgária és Horvátország is beelőzi Magyarországot az euró bevezetésével, ugyanis a két ország előrehaladott tárgyalásokat folytat a közös valuta előszobájának tekintett ERM-2 árfolyamrendszerbe való belépésről – olvasható az Európai Központi Bank (EKB) szerdán kiadott konvergencia jelentésben. Az unió központi bankja azt vizsgálta, hogy a még nem euróval fizető tagállamok mennyire felkészültek a közös deviza bevezetésére. A 2004-ban csatlakozott országok – így Magyarország is - a csatlakozási szerződésben vállalták, hogy törekednek az euró bevezetésére. Jelenleg a környező országok közül Szlovéniában, Ausztriában és Szlovákiában hivatalos fizetőeszköz az euró, Horvátország belépésével tovább záródhat az eurógyűrű Magyarország körül.
Közben idehaza a kormány és a jegybank hallani sem akar az euró bevezetéséről: nem akarnak szorosabb gazdasági integrációt Brüsszellel, és Orbán Viktor miniszterelnök is elutasító, ahányszor csak szóba kerül a kérdés. Pénzügyminisztere, Varga Mihály hivatalból diplomatikusabb ebben a kérdésben: bár nincs a magyar kormánynak csatlakozási céldátuma, az eurót az unió legígéretesebb, de befejezetlen kezdeményezésének nevezte tavaly ősszel. Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke viszont még a héten is így érvelt a magyar euró ellen: "önálló pénzpolitikával nyertesen lehet kikerülni még egy közel évtizedes nehéz szakaszból is, de el kell kerülni a külső eladósodást". Vagyis szerinte az eladósodás mellett hasonlóan komoly gond lenne az önálló monetáris politika elvesztése.
Való igaz az eurónak nemcsak előnyei, de hátrányai is vannak. Míg az önálló pénzpolitika – ahogy Matolcsy nevezi –, lehetőséget ad a forint tartós leértékelésére, ezt euróövezeti tagként nem lehet megtenni. Márpedig a magyar gazdasági csoda – ha létezik ilyen –, vastagon a romló forintra is épít. Ezért úgy tartják, addig nem is szabad csatlakozni az eurózónához, míg másként nem tudjuk a versenyképességünket növelni.
Márpedig a magyar gazdaság közel sincs csatlakozás közeli állapotban, komoly gazdasági és jogi reformokra lenne szükség ahhoz, hogy az eurózóna szóba álljon velünk. Az EKB szerint a „magyar jog nem felel meg maradéktalanul a jegybanki függetlenségre, a monetáris finanszírozás tilalmára, az euro egységes helyesírására” vonatkozó elveknek. A monetáris finanszírozás alatt a költségvetés és az MNB közötti ügyletekre utal az EKB, míg a helyesírásban nem hajlandó elfogadni, hogy mi magyarok – kivéve az MNB - hosszú ó-val írjuk az eurót.
Ennél lényegesen fontosabb megállapítás, hogy „a fenntartható konvergencia számára kedvező környezet megteremtéséhez Magyarországon stabilitásorientált gazdaságpolitikára és széles körű szerkezeti reformokra van szükség”. De még ha nem is csatlakozunk, az ország javára válna, ha az állami intézmények és a közigazgatás szolgáltatási minőségének javítását célzó szerkezeti reformok megvalósulnának - írja az EKB. Emellett a munkaerőpiac megreformálása is szükség lenne - teszik hozzá.
Magyarország több, az euró bevezetéséhez szükséges kritériumot nem teljesít, rögtön a legfontosabbat az inflációs elvárást, amely jelentősen meghaladja az eurózóna átlagát. A 2020 márciusában a magyar infláció 3,7 százalék volt, a tolerálható 1,8 százalékkal szemben. Ráadásul az EKB elemzői szerint a viszonylag magas magyar pénzromlás hosszútávon fennmarad, mert gazdasági fejlettségünk és az árszínvonal is elmarad az eurózónás átlagtól. A jövőben várható gazdasági felzárkózás további drágulást gerjeszt – teszik hozzá. A unió bankja a forintot sem tartja elég stabilnak: 2020. március 31-én az árfolyam eurónként 360 forint volt, vagyis 15,5 százalékkal gyengébb, mint a 2018. áprilisában – jegyzi meg a jelentés, vagyis az árfolyam-stabilitási kritériumot sem teljesítjük.
A költségvetési hiánya viszont az elmúlt években a kritikus GDP három százaléka alatt maradt – itt szereztünk egy jó pontot. Az államadósság mértéke ugyan még mindig magasabb a GDP 60 százalékánál (ez idén 71-72 százalék lesz), ám 2011 és 2019 között folyamatosan csökkent - ez egy fél jó pont.
És van még egy kritérium amiben jól teljesít az ország, ez a kamatok mértéke: 2019 áprilisa és 2020 márciusa közötti referencia-időszakban Magyarországon a hosszú lejáratú kamatlábak átlagosan 2,37 százalékon álltak, tehát a konvergenciakritérium 2,9 százalékos referenciaértéke alatt maradtak. Magyarországon a hosszú lejáratú kamatlábak 2010 óta csökkenő pályán vannak, és a 12 havi átlagos kamatlábak 9-ről három százalék alá estek – olvasható a jelentésben.
