Előfizetés

EKB: Magyarország éretlen az euróra

Papp Zsolt
Publikálás dátuma
2020.06.10. 18:30

Fotó: FRANK RUMPENHORST / ADP/AFP
A magyar kormány és jegybank hallani sem akar az uniós közös deviza hazai bevezetéséről, az Európai Központi Bank szerint ráadásul még éretlenek is vagyunk erre.
Könnyen előfordulhat, hogy Bulgária és Horvátország is beelőzi Magyarországot az euró bevezetésével, ugyanis a két ország előrehaladott tárgyalásokat folytat a közös valuta előszobájának tekintett ERM-2 árfolyamrendszerbe való belépésről – olvasható az Európai Központi Bank (EKB) szerdán kiadott konvergencia jelentésben. Az unió központi bankja azt vizsgálta, hogy a még nem euróval fizető tagállamok mennyire felkészültek a közös deviza bevezetésére. A 2004-ban csatlakozott országok – így Magyarország is - a csatlakozási szerződésben vállalták, hogy törekednek az euró bevezetésére. Jelenleg a környező országok közül Szlovéniában, Ausztriában és Szlovákiában hivatalos fizetőeszköz az euró, Horvátország belépésével tovább záródhat az eurógyűrű Magyarország körül. Közben idehaza a kormány és a jegybank hallani sem akar az euró bevezetéséről: nem akarnak szorosabb gazdasági integrációt Brüsszellel, és Orbán Viktor miniszterelnök is elutasító, ahányszor csak szóba kerül a kérdés. Pénzügyminisztere, Varga Mihály hivatalból diplomatikusabb ebben a kérdésben: bár nincs a magyar kormánynak csatlakozási céldátuma, az eurót az unió legígéretesebb, de befejezetlen kezdeményezésének nevezte tavaly ősszel.  Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke viszont még a héten is így érvelt a magyar euró ellen: "önálló pénzpolitikával nyertesen lehet kikerülni még egy közel évtizedes nehéz szakaszból is, de el kell kerülni a külső eladósodást". Vagyis szerinte az eladósodás mellett hasonlóan komoly gond lenne az önálló monetáris politika elvesztése.  Való igaz az eurónak nemcsak előnyei, de hátrányai is vannak. Míg az önálló pénzpolitika – ahogy Matolcsy nevezi –, lehetőséget ad a forint tartós leértékelésére, ezt euróövezeti tagként nem lehet megtenni. Márpedig a magyar gazdasági csoda – ha létezik ilyen –, vastagon a romló forintra is épít. Ezért úgy tartják, addig nem is szabad csatlakozni az eurózónához, míg másként nem tudjuk a versenyképességünket növelni. Márpedig a magyar gazdaság közel sincs csatlakozás közeli állapotban, komoly gazdasági és jogi reformokra lenne szükség ahhoz, hogy az eurózóna szóba álljon velünk. Az EKB szerint a „magyar jog nem felel meg maradéktalanul a jegybanki függetlenségre, a monetáris finanszírozás tilalmára, az euro egységes helyesírására” vonatkozó elveknek. A monetáris finanszírozás alatt a költségvetés és az MNB közötti ügyletekre utal az EKB, míg a helyesírásban nem hajlandó elfogadni, hogy mi magyarok – kivéve az MNB - hosszú ó-val írjuk az eurót. Ennél lényegesen fontosabb megállapítás, hogy „a fenntartható konvergencia számára kedvező környezet megteremtéséhez Magyarországon stabilitásorientált gazdaságpolitikára és széles körű szerkezeti reformokra van szükség”. De még ha nem is csatlakozunk, az ország javára válna, ha az állami intézmények és a közigazgatás szolgáltatási minőségének javítását célzó szerkezeti reformok megvalósulnának - írja az EKB. Emellett a munkaerőpiac megreformálása is szükség lenne - teszik hozzá. Magyarország több, az euró bevezetéséhez szükséges kritériumot nem teljesít, rögtön a legfontosabbat az inflációs elvárást, amely jelentősen meghaladja az eurózóna átlagát. A 2020 márciusában a magyar infláció 3,7 százalék volt, a tolerálható 1,8 százalékkal szemben. Ráadásul az EKB elemzői szerint a viszonylag magas magyar pénzromlás hosszútávon fennmarad, mert gazdasági fejlettségünk és az árszínvonal is elmarad az eurózónás átlagtól. A jövőben várható gazdasági felzárkózás további drágulást gerjeszt – teszik hozzá. A unió bankja a forintot sem tartja elég stabilnak: 2020. március 31-én az árfolyam eurónként 360 forint volt, vagyis 15,5 százalékkal gyengébb, mint a 2018. áprilisában – jegyzi meg a jelentés, vagyis az árfolyam-stabilitási kritériumot sem teljesítjük. A költségvetési hiánya viszont az elmúlt években a kritikus GDP három százaléka alatt maradt – itt szereztünk egy jó pontot. Az államadósság mértéke ugyan még mindig magasabb a GDP 60 százalékánál (ez idén 71-72 százalék lesz), ám 2011 és 2019 között folyamatosan csökkent - ez egy fél jó pont. És van még egy kritérium amiben jól teljesít az ország, ez a kamatok mértéke: 2019 áprilisa és 2020 márciusa közötti referencia-időszakban Magyarországon a hosszú lejáratú kamatlábak átlagosan 2,37 százalékon álltak, tehát a konvergenciakritérium 2,9 százalékos referenciaértéke alatt maradtak. Magyarországon a hosszú lejáratú kamatlábak 2010 óta csökkenő pályán vannak, és a 12 havi átlagos kamatlábak 9-ről három százalék alá estek – olvasható a jelentésben.      

A hazai GDP zuhanását várja az OECD

A magyar gazdaság teljesítménye idén nyolc százalékkal csökkenhet az Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) szerint. A szervezet előrejelzése az egyik legdurvább, ugyanis az elemzők rendre a magyar GDP 5 százalékos, a kormány pedig három százalékos visszaesésével számol 2020-ra a koronavírus járvány miatt. Az OECD szerint jövőre már 4,6 százalékkal nőhet a magyar gazdaság – ami közel megegyezik a kormány 4,8 százalékos növekedési várakozásaival. Ha viszont a járványnak lesz második hulláma, akkor idén a magyar GDP 10 százalékkal eshet, jövőre pedig csak 1,5 százalékkal emelkedhet Magyarországon. A lakosság fogyasztása, a beruházások drasztikusan estek az első negyedévben, gyakorlatilag leállt a magyar gazdaság – ezzel magyarázza a piacon is pesszimistának számító előrejelzését az OECD. A gazdasági szervezet szerint mivel mélyebb és elhúzódó lesz a válság, érdemes lenne meghosszabbítani a munkanélküliségi járadék folyósításának időtartamát. A kormány közleményben reagált az OECD prognózisára, amiben kifogásolják, hogy a szervezet figyelmen kívül hagyott számos olyan szempontot, amely a gazdaság válságálló-képességét mutatja. Gion Gábor pénzügyi államtitkár azt is fontosnak tartotta kiemelni, hogy bár lassult a növekedési ütem, de az idei első negyedévi 2 százalékos bővüléssel hazánk továbbra is az unió élmezőnyébe tartozik.      

Fehérítenék a feketealbérleteket

Gulyás Erika
Publikálás dátuma
2020.06.10. 08:40

Fotó: Népszava
A lakásbérlőknek nagyobb garanciát nyújtó szabályozást sürget a Habitat for Humanity a magánbérleti piacon. Kötelező regiszter, Lakásbérleti Központ felállítása, új lakástörvény és az adózás átalakítása is szerepel a kedden ismertetett javaslataik között.
Az utóbbi hónapokban munkájukat vesztők tömege nem vagy csak nagyon nehezen tudja kifizetni az albérleti díjakat, a rövidtávú lakáskiadás (Airbnb) az utazási korlátozások miatt gyakorlatilag megszűnt, a bérlők és bérbeadók egyaránt nagy bajban vannak. A Habitat for Humanity Magyarország szakértői állítják: sokkal könnyebb lenne a helyzete mindkét tábornak, ha már működnének a magánbérleti piac szabályozására javasolt megoldásaik, amelyeket tegnap ismertettek online sajtótájékoztatójukon. A lakhatási szegénység minden formájának felszámolásáért 70 országban küzdő szervezet még 2017-ben kezdett dolgozni a „feketelakás” programon, a terv néhány részletét azóta már nyilvánosságra hozták, most pedig letették az asztalra a teljes szakpolitikai javaslatcsomagjukat arról, hogyan lehetne biztonságosabbá, kiszámíthatóbbá és megfizethetőbbé tenni a bérlakás szektort. A koronavírus miatti visszaeséstől eltekintve ugyanis annak ellenére emelkedik a bérelt lakásokban élők aránya, hogy a kormány változatlanul a felső középosztály lakásvásárlásait támogatja, a bérlőket nem segíti. A Habitat szakértői szerint a piacnak ez a szelete jogilag alig szabályozott, nem tudni, mekkora bevétel után nem fizetnek adót a lakáskiadók, a bérlők többsége folyamatosan bizonytalanságban él, nincs szerződése, ha nem kapja vissza távozáskor a kauciót, legfeljebb a bíróságon keresheti az igazát. A lakhatási szegénység enyhítésén dolgozó csapat egyik legfontosabb javaslata mindezek alapján egy új önálló hatóság létrehozása, ezt lenne a Lakásbérleti Központ – kezdte a tervek ismertetését Szabó Natasa szociológus. Az elemzés társszerzője és szerkesztője kiemelte, hogy szükség van egy online felületen vagy a kormányhivatalokban elérhető lakásregiszterre, ahová a bérbeadónak kötelező lenne feltölteni a megkötött bérleti szerződés fő adatait, s csak az vehetne részt a szintén tervezett ingyenes vitarendezésben baj esetén, aki ezt megtette. Fontos, hogy a feltöltött adatokat a bérlő is láthassa – hangsúlyozta. Évi ötezer forintért minden kiadott lakás kapna egy regisztrációs számot, ami az albérleti hirdetésekben igazolná, hogy ellenőrzött és jogilag tiszta ingatlant akarnak kiadni, a tervezett kaucióvédelmi rendszer pedig biztosítaná, hogy a mai gyakorlatnak megfelelő kéthavi összeget a bérlő visszakapja, ha nem tett kárt a lakásban. Szükség lenne egy nulla százalékos kamatú kauciótámogatásra is, hogy a többszázezer forintos tartalékokkal nem rendelkező diákok és pályakezdők meg tudják fizetni ezt az összeget. Az említett azonosító szám alapján a NAV pontosan követhetné a lakáskiadók bevételeit is, tehát a rendszer a bérlakáspiac fehéredését is eredményezné – sorolta az előnyöket a szakértő, hozzátéve, hogy aki határozatlan időre, vagyis hosszú távra adja ki a lakását, vagy kisgyermekes családot enged be, az teljes adómentességet élvezne, a hároméves szerződésnél csak az adó felét kellene befizetni, mert ez növelné a bérlők biztonságát. A jelenlegi szabályozás nem számol azzal, hogy a bérlő mindig kiszolgáltatottabb helyzetben van, mint a bérbeadó, ezért a Habitat szakértői fontosnak tartanák egy új lakástörvény megalkotását is. A 2011 óta feladott hirdetések adatai szerint a megyeszékhelyeken 2019-re majdnem 90 százalékkal nőtt a lakbér, Budapesten pedig csaknem 130 százalékkal, miközben a nettó jövedelmek alig több mint 40 százalékkal emelkedtek, vagyis egyre nehezebb kifizetni a bérleti díjakat – sorolta Büttl Ferenc közgazdász, egyetemi oktató, a Megújuló Magyarországért Alapítvány kuratóriumának elnöke. A szakértő javaslata, hogy  növeljék az Airbnb típusú kiadások áfáját 5-ről 27 százalékosra, minden bizonnyal hatalmas vitát generál majd, ahogy az is, hogy ebben a körben szüntessék meg az átalányadózás lehetőségét és a kisadózók kedvezményes adózási formáit is. Ezekkel a lépésekkel a hosszabb távú kiadások felé terelnék a piacot. A Habitat szakértői szerint néhány kivételtől eltekintve annak a tulajdonosnak, aki nem adja ki bérbe az üres lakását, lakhatási hozzájárulást kellene fizetni, aminek javasolt összege 2500 forint lenne négyzetméterenként egy évben. A pénz egy létrehozandó Lakhatási Alapba kerülne, ami az önkormányzatok lakásfelújításaihoz, építéseihez járulna hozzá. A javaslatcsomag része a Szociális Lakásügynökségek létrehozása, amelynek tervét a Városkutatás Kft.-vel korábban közösen dolgozták ki. Itt egy jellemzően önkormányzati hátterű cég közvetít a lakástulajdonosok és a bérlők között. A kormánynak címzett feladatlistában a kollégiumi férőhelyek növelésének terve is szerepel,   

Lakhatási gondok

A Habitat Magyarország becslései szerint a hazai háztartások 9,6 százalékában a bevételek több mint 40 százalékát költik a lakhatással kapcsolatos kiadásokra, bruttó 211 milliárd forintnyi hitelt nem tudnak kifizetni a családok, a közüzemi tartozásokban pedig a háztartások majdnem 14 százaléka érintett. Zsúfolt vagy rossz állapotú lakásokban él a magyar emberek egyötöde, 6 százalék pedig nem tudja megfelelően felfűteni az otthonát.    

Koronahatás: több és olcsóbb kiadó lakás

Februárhoz képest 22 százalékkal több lett a kiadó ingatlanok száma Budapesten, így most 9600 lakást lehet kibérelni, ráadásul 9 százalékkal olcsóbban. Azokban a belső kerületekben, ahol eddig főként turistáknak adtak ki rövidtávra lakásokat, 15-20, sőt akár 30 százalékot is estek a bérleti díjak. Turisták híján ugyanis most ezeket az ingatlanokat hosszú távra igyekeznek kiadni tulajdonosaik. A jegybank szerint a nyári hónapokban a szerződések újratárgyalásakor még jelentősen csökkenhetnek a bérleti díjak. Márciusban egyébként 15 százalékkal kevesebben akartak lakást kibérelni, április végére viszont ismét élénkült a kereslet.  

344,25 forinton az euró

MTI
Publikálás dátuma
2020.06.10. 08:11
Képünk illusztráció
Fotó: Népszava
Vegyesen alakult a forint árfolyama a főbb devizákhoz képest a nemzetközi bankközi devizapiacon szerda reggel: az euróhoz, a dollárhoz és a japán jenhez képest gyengült, míg a svájci frankkal szemben erősödött.
Az euró 344,25 forinton forgott reggel hét óra körül, 6 fillérrel emelkedett az árfolyama a kedd esti 344,19 forinthoz képest.
A dollár árfolyama 303,46 forintról 303,51 forintra emelkedett, míg a svájci franké 319,50 forintról 319,34 forintra csúszott le.
A jent 2,8220 forinton jegyezték, szemben a kedd esti 2,8164 forinttal.
Az euró 1,1345 dolláron forgott szerda reggel, 0,03 százalékkal erősödött a keddi 1,1340 dolláros záráshoz képest. A svájci frankhoz képest is 0,03 százalékkal erősödött a közös európai fizetőeszköz, 1,0779 frankon jegyezték.
Egy dollárért 0,9502 frankot adtak, 0,05 százalékkal gyengült az amerikai deviza. A jenhez képest 0,16 százalékkal gyengült a dollár, 107,55 jenen jegyezték szerda reggel.