Előfizetés

Önkormányzatok sarcolása: csak elbeszéltek egymás mellett a minisztériumi egyeztetésen

Gulyás Erika
Publikálás dátuma
2020.06.10. 21:04

Fotó: Shutterstock
Nem a szükség számít, csak az, hogy mire futja - ez lesz a települési költségvetések alapelve a jövő évtől.
Elbeszéltek egymás mellett az önkormányzati vezetők és a kormány képviselői a jövő évi költségvetésről tartott szerdai belügyminisztériumi egyeztetésen. Ezt a legnagyobb önkormányzati szövetség elnöke jelentette ki lapunknak az inkább állami tájékoztatásnak tekinthető találkozó után. Schmidt Jenő szerint az államháztartás egészére igaz, hogy a kormány nem akar olyan pénzeket hagyni egyetlen területen sem, amire nincs rálátása, ne csodálkozzon tehát senki, ha ez érvényes az önkormányzati rendszerre is – foglalta össze az állami alapelvet. Az önkormányzatok képviselői a jelek szerint ezt tudomásul vették, csak Karácsony Gergely főpolgármester nevezte elfogadhatatlannak a büdzsé tervezetét, vele szemben azonban – nem meglepő módon – a megyei jogú városokat képviselő fideszes Szita Károly a Hír TV-nek úgy nyilatkozott a találkozó után, hogy ilyen jó költségvetés még soha nem készült. Ami a részleteket illeti, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke kiemelte, azért harcoltak, hogy a pénzügyi tárca ne a tavalyi, nagyon jó adóévet tekintse a jövő évi elszámolás alapjának, hiszen az idén rengeteg bevételtől esnek el a települések. Azt is többen kérték, hogy ha az állam elveszi a teljes gépjárműadót, akkor vegye át a beszedéssel járó adminisztratív terheket is. Gyakorlatilag minden település vezetőjének saját felelőssége, hogy átgondolja, mire lesznek elegendőek a bevételeik, a főváros és a nagyvárosok rákényszerülnek arra, hogy minden feladatukat újragondolják – fogalmazott Schmidt Jenő. A TÖOSZ elnöke szerint ugyanakkor a fejlesztések leállását sem engedheti meg az állam, mert akkor leállna a gazdaság, a várható uniós pénzek reményében elképzelhető, hogy „előrehozott” pályázatokat ír ki települési beruházásokra is. Érdemben nem történt semmi, hogy a javaslatok közül bármi beépülne a jövő évi költségvetés tervezetébe, arra nézve semmi garancia nincs. Gémesi György összegezte így a szerdai megbeszélést a Népszava érdeklődésére. Értékelésként pedig hozzáfűzte, hogy hibás ország-működtetési stratégiának tekinti, amit a kormány alkalmaz, vagyis hogy nem kíván építeni az önkormányzatokban rejlő felhajtóerőre, tudásra, hanem politikai ellenfelet lát a településekben és vezetőikben. A Magyar Önkormányzatok Szövetségének (MÖSZ) elnöke politikai hibának tartja, hogy a kabinet az együttműködésre építő segítséget eltaszítja, 2013 óta minden évben egyre jobban kivérezteti a településeket. A szerdai egyeztetésen Gödöllő polgármestere azt javasolta, hogy gondolják újra a gépjárműadóról szóló mostani tervet és jövőre maradjon az önkormányzatoknál az eddigi módon az ebből származó bevétel 40 százaléka, majd évente tíz százalékkal növelve az összeget, adják vissza a már korábban elvett 60 százalékot is azzal a szigorú megkötéssel, hogy ezt a pénzt csak út- és járdaépítésre, javításra lehet fordítani. Ezzel élhetőbbé válna minden város és falu – érvelt a MÖSZ elnöke. A beterjesztett költségvetést egyfajta figyelmeztetésnek tekinti Gödöllő polgármestere is, ami miatt minden településnek végig kell gondolnia a működését, és ha nincs elég bevétele, le kell faragnia a kiadásokat: elengedni nem kötelező feladatokat és ha kell, csökkenteni az alkalmazotti létszámot. Szerinte ezt a súlyos lépést a jövő évi helyi költségvetések összeállításakor nem kerülhetik meg a települések.    

"Egy fejlődő gazdaság képe jelenik meg"

Szabó Gellért eredménynek tekinti, hogy a járvány ellenére egy fejlődő gazdaság képe jelenik meg a jövő évi költségvetés tervezetében. A gépjárműadó eddig helyben maradó 40 százalékos részének elvonása ugyanakkor a szervezet által képviselt településeket nagyon érzékenyen érinti, mert ezzel eltűnik még az a pár százezer forintos szabadon felhasználható keret is, amiből kiegészíthették a hivatali dolgozók bérét, fejlesztésekben gondolkodhattak. Tovább rontja a helyzetet, hogy az iparűzési adót sem tudják bérre költeni, minden fillér bevételük pántlikázva van – tette hozzá. A kérdésre, hogy ha a kormány egy gyorsan felívelő gazdasággal számol, miért van szükség az önkormányzati elvonások minimum 2024-ig tartó megemelésére, Szabó Gellért szerint nem kaptak választ a minisztériumi tájékoztatón. 

A kormány nem ad többet a Lánchídra

Szalai Anna
Publikálás dátuma
2020.06.10. 19:51

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
A támogatási összeg növeléséről nem érdemes beszélni. Karácsony Gergely már így is többet kapott, mint elődje Tarlós István, hiszen a kormány hozzájárult, hogy a 6 milliárd forintos állami támogatást csupán a híd felújítására költse Budapest, míg az előző városvezetés a híd, a villamos és a Váralagút együttes rekonstrukciójára kapta – mondta a Népszava kérdésére Fürjes Balázs, Budapest és az agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár a Lánchíd fejújításáról szóló szerdai kormány-főváros egyeztetést követően. Karácsony Gergely kedden egyébként arról beszélt, hogy a híd felújításához további húsz milliárd forintra lenne szükség.  Fürjes érthetetlennek tartja, hogy az új városvezetés miért nyilvánította eredménytelennek a tavalyi tendert ahelyett, hogy nyilvános árlicitet vagy ártárgyalást kezdeményezett volna. A kormánypárti politikus szerint akkor megvolt a pénz a hídrekonstrukcióra, mivel a főváros költségvetésében rendelkezésre állt 17,4 milliárd, amit az állam a fentebb említett 6 milliárddal egészített volna ki. Ez pedig elég lett volna a híd renoválására. - A városvezetés azonban új tender kiírása mellett döntött, amit azonban azóta sem tett meg. A késlekedés miatt kétségtelenül drágulhat a projekt megvalósítása, akár milliárdokkal is többe kerülhet a rekonstrukció. De a halogatás miatti többletet sem a kormány, sem az adófizetők nem fogják megfizetni - tette hozzá. A híd gazdája a fővárosi önkormányzat, így felújítása a főpolgármester felelőssége. A beruházást Tarlós István hiánytalanul előkészítette – jelentette ki az államtitkár, aki szerint „Karácsony Gergelynek a járványhelyzet tejhatalmat biztosít, így egy személyben gyorsan és hatékonyan tudott volna dönteni, intézkedni a felújításról". Fürjes abban viszont teljesen egyetért a Lánchíd-felújítás fővárosi felelősével, Tüttő Kata főpolgármester-helyettessel, hogy a felújítást nem lehet tovább halogatni. A szerdai egyeztetésen egyébként az átkelő üzemeltetését végző Budapest Közút vezetője ismertette és átadta a kormány képviselőinek az elmúlt hónapokban végzett állapotfelmérések összefoglalóját. "A helyzet annál is rosszabb, mint vártuk, a híd állapota rohamosan romlik" – jelentette ki ennek alapján Fürjes. Az áprilisi jelentés szerint "a vasbeton szerkezetrészek állapotára való tekintettel számítani lehet arra, hogy kisebb betondarabok lehullhatnak a szerkezetről."  Tüttő Kata többek között azt kérte a kormánytól, hogy oldják fel a 18 hónapos korlátozást, a főváros ugyanis abban bízik, hogy a sürgősségi felár nélkül olcsóbb ajánlatokat fognak kapni. Az államtitkár szerint a kormány nyitott a javaslatra. A felújításról szóló kormányhatározatban szereplő 18 hónapos lezárás egyébként csak a közúti forgalom korlátozására vonatkozik, a felújítás időtartamát eleve 30 hónapra becsülték. A szakemberek ugyanis már a tender kiírása előtt tarthatatlannak tartották a kormányzati határidőt. Az átkelő felújításához készült dokumentáció is legkevesebb két év lezárással számolt, de még ez is legfeljebb akkor lenne elég, ha folyamatosan, éjszaka és hétvégén is dolgoznának a kivitelezők. Márpedig ez alaposan megdrágítja a munkát.   

Hídfelújítás-történet

A híd felújítását már 2002-ben tervbe vette a városvezetés. Az átkelőt ugyanis utoljára 1986 és 1988 között javították, de átfogó rekonstrukció nem történt. 2011-re készült el a jelentés a műszaki állapotról. A terveket 2013-ban rendelték meg, az első kivitelezői tendert két éve írták ki. Ezt később visszavonta a BKK, mivel kiderült, hogy a járdák szélesítéséhez jelentősen meg kellene erősíteni a híd láncait, ami 10 milliárddal drágította volna meg a munkát. A kormány dühében lecsípett egymilliárdot a hídfelújításra adott 7 milliárdos támogatásból. Az utolsó tendert tavaly nyáron írták ki, de idén januárban eredménytelennek nyilvánították. Az új tendert júliusban hirdették meg. A Lánchíd felújításához Tarlósék 2019 őszén kezdtek volna hozzá, de akkor még augusztusi tenderzárással és megfelelő ajánlati árral számoltak. Csakhogy a legolcsóbb ajánlat is 12,41 milliárd forinttal túllógott a híd és az alagutak felújítására szánt kereten.

Jogerős: bocsánatot kell kérnie az Origónak a TASZ-tól, mert a portál listázta aktivistáik adatait

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.06.10. 17:20

Másfél éve a túlóratörvény elleni tüntetést szervezték, a kormánypárti portál pedig közzétette személyes adataikat.
Jogerősen elmarasztalta az Origót a bíróság, mert „megfélemlítő szándékkal listázta és titkos összeesküvés résztvevőinek állította be” azokat a civil aktivistákat”, akik 2018 decemberében részt vettek a túlóratörvény elleni tüntetések előkészítésében – közölte a Népszavával a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ). Kiemelték, már első fokon a Fővárosi Törvényszék mindenben az ő ügyfeleiknek adott igazat:
„Arra kötelezték az Origót, hogy törölje az aktivisták személyes adatait, kérjen tőlük bocsánatot, fizessen számukra sérelemdíjat és saját felületén tegye közzé, hogy jogsértést követett el”

– írta a TASZ.

Másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla helyben hagyta a korábbi ítéletet, ami így jogerőssé vált és végre kell hajtani. A jogvédő szervezet a bíróság által megállapított jogsértések között említette, hogy – a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) tulajdonában lévő – kormánypárti portál egy megbeszélés jelenléti ívét is közzétette. Azt is sérelmezték, hogy egyik ügyfelének a szakszervezeti tagságát is nyilvánosságra hozták, ami különösen védett személyes adat. Leszögezték: bár a nyilvánosságnak joga van tudni, hogy kik egy tüntetés szervezői, ez nem jelenti azt, hogy minden közreműködő neve a nyilvánosságra tartozna. A kormánylap pedig közszereplőnek nem minősülő személyek adatait is listázta, megszégyenítő szándékkal.