Nyitott könyv az életünk

Két évvel ezelőtt Kormányzati Adattrezort hozott létre a kormány, ahol az összes magyar állampolgár és cég hivatalos adatait és ügyeit archiválják. Idén májusban pedig a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat megkapta a felhatalmazást arra, hogy gyakorlatilag mindent megtudhasson bárkiről. Így már rendkívül durván sérül az állampolgárok önrendelkezési joga a saját személyes adatainkat illetően, ugyanakkor az állam működésének átláthatósága brutálisan csorbul.

Az e-személyi bevezetésével megteremtődött annak lehetősége, hogy a különböző nyilvántartásokban szereplő adatok (idegenrendészeti, lakcímnyilvántartó, adóhivatali, társadalombiztosítási) könnyen összekapcsolhatóvá váljanak. De a különböző megfigyelési rendszerekből (térfigyelő kamerák, rendőrségi traffipaxok, a fizetős utak forgalmát figyelő EKR-rendszer, a BKV, a MÁV és a Volán kamerái) származó adatokat is központilag gyűjtik.

A teljes magyar hatósági, közigazgatási és jogi szférából ömlenek az adatok az adattrezorba. Az összes helyi önkormányzat, államigazgatási szerv, az OBH és a bíróságok, ügyészségek, közjegyzők, az alapvető jogok biztosa, bírósági végrehajtók, a hegyközségek kivételével a köztestületek, közüzemi szolgáltatók egyaránt küldik az adathalmazokat. A rendőrség, a közútkezelő, a közterület-felügyelet, a pénzügyi és a személyszállítási szolgáltatók, valamint a térfigyelő kamera által készített kép- és hangfelvételek is itt landolnak.

A Nemzetbiztonság megtudhatja, hogy kivel telefonálunk rendszeresen, ami a kapcsolati hálónk feltérképezést jelentheti. Az általunk látogatott internetes honlapok ismeretében könnyen következtethetnek a világnézetünkre és olyan érzékeny adatokra is mint a vallás, szexuális szokások, politikai hovatartozás. De a bankkártyahasználat is egyfajta adat és adatközlés, amelyet szintén gyűjtenek és rögzítenek: a fogyasztási szokásainkat tudják vele feltérképezni. A szakszolgálatok pedig minden kontroll nélkül, gyakorlatilag mindent megtudhatnak egy adott állampolgárról.

Az Alkotmánybíróság 1991-ben az alkotmányos jogokkal összeegyeztethetetlennek ítélte és a jövőre nézve is kimondta, hogy tilos minden olyan közös azonosító kód általános használata, amely alkalmas lehet arra, hogy szabad átjárást tegyen lehetővé a különböző hatóságok, állami szervek adatbázisai között. Mindezt az Orbán-rendszer önkényuralmi módon felülírta, és összekapcsolta a polgárok különböző adatbázisokban szereplő adatait. Ideértve az egészségügyi adatokat is.

A Kormányzati Adattrezor működésének jogi szabályozása adatvédelmi szempontból több mint hiányos. Biztosítékok kellenének, de ilyenek nincsenek. Az állam rendszerszinten lát rá mindenre. Beláthatatlan visszaélésekre ad lehetőséget ennyi információ egy helyen tárolása, megismerhetősége. Informatikailag nincs akadálya, hogy ezeket felhasználják, elemezzék, következtetéseket vonjak le belőlük. Az adatok összekapcsolása, összefüggéseikben történő értelmezése nagyságrendekkel több információt adhat, mint az adatok külön-külön. És ez óriási hatalom. Mindez összességében az állam számára korlátlan megfigyelést eredményez, ami szemben áll az alkotmányos jogokkal, és durván sérti a személyes adatok és a magánélet védelmét.

Az ilyen komplex állami adatismeret arra is nagyon "jó", hogy ha valakiről ilyenformán megtudnak valamilyen, egyébként rendkívül bizalmas vagy szenzitív adatot, akkor visszaélésszerűen fel is tudják használni az érintettel szemben. Pedig az adatvédelemnek az egyik megkerülhetetlen feltétele, hogy a saját személyes adatairól mindenkinek alkotmányos joga saját magának dönteni. Erre most nem lesz semmilyen lehetősége az állampolgárnak.

De aggodalmat kelt az is, hogy az adatokért a jelenlegi helyzet szerint senki nem visel felelősséget. A Kormányzati Adatközpont ugyanis csak adatfeldolgozó, és nem adatkezelő. Nincs független ellenőrzés, kontroll. A bírósági engedélyezést kiiktatták. A rendőrség pedig még az ártatlanul meggyanúsítottak adatait is akár 20 évig megőrizheti. A szakszolgálat nem ismerheti meg ezeket az adatokat, de ezt semmi sem garantálja. (Akkor hogyan észlelik a kibertérből érkező potenciális fenyegetéseket?)

Nemcsak nyitott könyvvé vált minden személyes adatunk, de a magyar kibertér biztonságát fenyegető esetben az egész szolgáltatót lekapcsolhatják, annak minden ügyfelével egyetemben, akár fél évre. Ennek valóságtartamáról az állampolgárnak nincs lehetősége meggyőződni, vagyis nem kell, hogy ez a támadás bekövetkezzen, elég, ha a Szakszolgálat ezt állítja. Ráadásul egy ilyen intézkedéssel szemben nincs jogorvoslat sem. Arról nem is beszélve, hogy immár semmilyen érdemi felügyelet, sem kontroll nincs a nemzetbiztonság felett. Az adatéhségnek és gyűjtésnek nincs semmilyen határa, sem következménye. Miközben az állam még átláthatatlanabbá válik. Mindez nemcsak a fél alkotmányt sérti, de nemzetközi egyezményekkel is szembe megy. Egyre jobban felsejlik az a döbbenetes tény, hogy nem a kiberbűnözés a leginkább aggályos ezen a téren, hanem maga az állam.

Ferincz Jenő "paragrafus"