Kiderítették, mitől függ, milyen felületen meddig marad életben a koronavírus

A tanulmány szerint az okostelefonok érintőképernyőit, a pamutot és a fát jóval gyakrabban kell tisztítani, mint az üveget és fémet.

A hőmérséklet, a páratartalom és a felszín anyaga befolyásolja, meddig maradhat életben a vírus – állapította meg egy kutatás. A Physics of Fluids című tudományos lapban bemutatott tanulmány elkészítéséhez a kutatók azt vizsgálták, mennyi idő alatt száradnak meg koronavírussal fertőzött egyénektől származó úgynevezett légzőcseppek különböző felületeken a világ hat különböző városában - New Yorkban, Chicagóban, Los Angelesben, Miamiban, Sydneyben és Szingapúrban.

A légzőcseppek a szájból vagy orrból szabadulnak fel, amikor valaki köhög, tüsszent vagy csak "nyáldúsan" beszél. A cseppek nagyjából akkorák, mint egy emberi hajszál átmérője.

A tudósok gyakran érintett felületeket, például ajtókilincseket és okostelefonok érintőképernyőit vizsgálták. Egy matematikai modell alkalmazásával arra jutottak, hogy a környezeti hőmérséklet, a felület típusa és a relatív páratartalom kiemelt szerepet játszik a száradásban. A magasabb környezeti hőmérséklet hatására gyorsabban száradnak ki a cseppek és drasztikusan csökken a vírus túlélésének esélye. A nagyobb páratartalmú helyeken a cseppek hosszabb ideig maradnak meg a felületeken és nő a vírus túlélési esélye – derült ki a kutatásból.

A szakértők meghatározták a légzőcseppek száradási idejét különböző kültéri időjárási körülmények között és megvizsgálták, hogy ezek az adatok milyen kapcsolatban állnak a koronavírus-járvány növekedési ütemével.

A tanulmány szerint az olyan felületeket, mint az okostelefonok érintőképernyőit, a pamutot és a fát jóval gyakrabban kell tisztítani, mint az üveg és fém felületeket, mert utóbbiak bizonyos mértékben hidrofil anyagok, amelyeken a nedves légzőcseppek gyorsabban elpárolognak.