Előfizetés

Gattyán György megelőzte Mészáros Lőrincet a leggazdagabbak listáján

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.06.12. 08:33

Fotó: Népszava
A felcsúti milliárdos vagyona 270 milliárdra olvadt, a tavalyi 296 milliárd forintról. Az élen idén is Csányi Sándor áll.
A koronavírussal együtt fellépő válság szele eddig éppen csak, hogy megcsapta a magyar gazdagokat, az idén 19. alkalommal megjelent A 100 Leggazdagabb magyar című kiadvány számításai szerint ugyanis összvagyonuk 4568,1 milliárd forintra csökkent, ez 64,9 milliárddal kevesebb, mint egy évvel korábban – írja a napi.hu. A portál kiemeli: a friss vagyonértékelés még nem tartalmazhatja a 2020-ban várható visszaeséseket, hiszen ennek alapja a cégek és magánszemélyek 2019-es eredménye – az pedig kifejezetten jó esztendő volt. De már figyelembe vették a pandémia következményeit, legalábbis a március és május között eltelt időszakra. A gazdasági hatások közül a nemzetközi és budapesti tőzsde árfolyamok zuhanása volt a legfeltűnőbb – így, és ezért csökkent több gazdag vagyona is. A kiadványból kiderül, hogy 
  • az élen idén is Csányi Sándor áll 310 milliárdos vagyonnal, ez 50 milliárd forinttal kevesebb, mint tavaly májusban.
  • a második helyre Gattyán György jött fel 280 milliárdra becsült vagyonnal, amit az is indokolt, hogy az online iparágat egyáltalán nem érintette kedvezőtlenül a járvány, és az ezzel járó válság.
  • ezzel Gattyán megelőzte Mészáros Lőrincet, aki ugyan tavaly is jelentős közbeszerzéseket tudott besöpörni, de a cégcsoport egyes részeit a padlóra küldte a járvány, vagyona így 270 milliárdra olvadt, a tavalyi 296 milliárd forintról.
A hazai gazdagok élmezőnyében lényeges átrendeződés figyelhető meg. A ranglista negyedik helyére lépett elő Felcsuti Zsolt, az MPF ipari holding többségi tulajdonosa. Bekerült az első tízbe a hazai ingatlanfejlesztés új generációját képviselő Jellinek Dániel is. A 100 Leggazdagabb magyar idei kiadásában öt új név szerepel. Ketten az építőipart képviselik, egy-egy személy pedig az agráriumot, a pénzügyet és a kommunikációt. Vida József a pénzinézeti szektorban aratott sikereket, Rencsár Kálmán, és a Szeivolt család az építőipari megrendeléseknek köszönhetően került a leggazdagabbak listájára, az agráriumban jelentős szerepet játszó Kárpáti László pedig visszatérő, hiszen korábban már szerepelt a 100 leggazdagabb listáján. Idén kilencedik alkalommal elkészült a legbefolyásosabbak listája is: 
  • ezt a kormányfő, Orbán Viktor vezeti,
  • a második Csányi Sándor,
  • a harmadik Mészáros Lőrinc,
  • a negyedik változatlanul a jegybank elnöke, Matolcsy György,
  • Pintér Sándor belügyminiszter egy helyet javítva az ötödik,
  • Varga Mihály pénzügyminiszter a hatodik,
  • Szijjártó Péter külügyminiszter a hetedik,
  • Rogán Antal két helyet csúszott vissza, így lett a nyolcadik,
  • Habony Árpád a kilencedik,
  • és Kubatov Gábor a tizedik.

345,93 forinton az euró

MTI
Publikálás dátuma
2020.06.12. 08:14
Illusztráció: Shutterstock
Vegyesen mozgott a forint a főbb devizákhoz képest csütörtök estétől péntek reggelig a nemzetközi bankközi piacon.
Az euró 345,93 forinton állt reggel hét órakor, gyakorlatilag nem változott az árfolyama a csütörtök esti 345,90 forinthoz képest.
A dollár 304,89 forintról 306,31 forintra erősödött, a svájci frank ugyanakkor 324,43 forintról 324,25 forintra gyengült.
Az eurót 1,1296 dolláron jegyezték péntek reggel, alacsonyabban a csütörtök esti 1,1343 dollárnál.

Drága rezsicsökkentés: a kormány az adónkból 66 százalékos rezsiemelésnek megfelelő összeget fizet ki, hogy a kukások jövőre is elvigyék a házunk elől a szemetet

Marnitz István Papp Zsolt
Publikálás dátuma
2020.06.12. 06:00

Fotó: Népszava
Az Orbán-kormány jövőre már közel százmilliárd forintot szán az adónkból a hét évvel ezelőtti, hangos díjmérséklés óta teljesen lerongyolódott hulladékszállítás, illetve víz- és csatornaszolgáltatás életben tartására.
Nem kevesebb mint ötvenmilliárd forintot szán a kormány 2021-ben a hulladékszállítás jövő évi állami támogatására - túrható ki a költségvetési törvény tervezetének mélyéről. Ez körülbelül kétharmada annak a bevételnek, amit a "rezsicsökkentett" kukacsekken keresztül a lakosság évente befizet. Az Orbán-kormány tehát elbújtatva, kerülőúton, az adónkból körülbelül 66 százalékos rezsiemelésnek megfelelő összeget fizet ki annak érdekében, hogy a kukások jövőre is elvigyék a házunk elől a szemetet. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy ez a pénz első körben nem is a helyi, önkormányzati hulladékcégekhez folyik be. Azt a kukacsekkek beszedésével, illetve a pénzügyi források "igazságos" elosztásával megbízott, állami NHKV Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő kapja. Miközben az NHKV gazdálkodása átláthatatlan, a helyi hulladékcégek (önkormányzati pártállástól függően hangosabban vagy halkabban) a rendszer négy évvel ezelőtti bevezetése óta egyre inkább anyagi kivéreztetésükre és csődközeli állapotra panaszkodnak.
Hasonló a helyzet a víz- és csatornaszolgáltatás frontján is. A költségvetési tervezet szerint az állami tulajdonú térségi víziközműcégek – a DMRV Duna Menti Regionális Vízmű Zrt., a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt., az Északdunántúli Vízmű Zrt., az ÉRV Északmagyarországi Regionális Vízművek Zrt. és a Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt. – 2021. évi pluszpénz-igénye a bértámogatásokkal együtt 23 milliárd forint.  Bár a teljes ágazat évente körülbelül 250 milliárdot számláz víz- és csatornadíj címén, a szereplők jelentős része nem állami, hanem önkormányzati. Ennek folytán utóbbiak nem a kormány, hanem a fenntartó önkormányzat felé tartják a markukat annak érdekében, hogy fennmaradhasson a - 2013-ban szintén "rezsicsökkentéssel" örvendeztetett - ivóvízszolgáltatás. Eme támogatási értékek kiugró növekedést mutatnak a korábbi évekhez képest. A 2020-as költségvetési terv szerint a kormány idén az NHKV-t 20, a térségi víziközműveket pedig 20,8 milliárddal támogatja. Azt megelőzően ugyan a költségvetési tervek, illetve kormányhatározatok szintén rendelkeztek milliárdos-tízmilliárdos költségvetési utalásokról, ezek teljesültének nem leltük nyomát az Államkincstár nyilvántartásában. A mostani kormánydokumentum a támogatási igény okairól a Fidesz-KDNP eddigi, ködösítő kommunikációjához képest kifejezetten egyértelmű. Eszerint a kukaholding az 50 milliárdot a helyi hulladékszállítók "díjbevétellel nem fedezett" tevékenysége kifizetésére, saját feladataira, valamint "a hulladékgazdálkodási rendszer működőképességének fenntartására" kapja. A víziközművek támogatási igénye szintén a "bevétellel nem fedezett költségek miatt merül fel". Az Orbán-kormány 2021-es költségvetési tervezete tehát, ha áttételesen is, de világosan rámutat: az Orbán-kormány egyik fő ideológiai pillérének számító rezsicsökkentés nyomán a két ágazat nem jut e két alapvető közműszolgáltatás fenntartására elegendő összeghez. Az Orbán-kabinet a hasonló figyelmeztetések kapcsán az elmúlt hét év során többnyire csak ködösített, rosszabb esetben bolsevikozta a kérdezőt, illetve valótlanságokkal takarózott. Az NHKV az elmúlt négy év során egy zárkózott, átláthatatlan, inkább pénzelnyelő, semmint -kiosztó központtá vált, amelynek rendezetlen szerepét - az ellenzéki pártokon kívül - Bándi Gyula jövő nemzedékekért felelős biztos is élesen bírálta. Míg a belterjes viszonyrendszerekkel átitatott "szakma" jobbára hallgatott, a nem kifejezetten kormánypárti irányítás alatt álló hulladékcégek időnként hallatták a hangjukat. Ennek "eredményeképpen" az NHKV 2018 végén beszüntette az Észak-Kelet-Pest és Nógrád megye hulladékának elszállítását végző Zöld Híd pénzellátását. A viszony azóta sem állt helyre, pedig a cég tulajdonosát két éve fideszesek irányítják. Így, bár az NHKV a térségben azóta is beszedi a kukadíjakat, az elszállítás költségeit a katasztrófavédelem állja. Hasonló feszültség kezd kibontakozni a fővárosi FKF kapcsán is, amelynek a tavalyi, a Fidesz által elvesztett választások után szintén megindult a pénzügyi kiszárítása.
Ugyanakkor éles fordulatot mutat a Fidesz-KDNP-kormány hulladékpolitikájában a lapunk által részletesen elemzett - elsőként az Átlátszó által közzétett - titkos minisztériumi előterjesztés, ami kerek-perec kimondja, hogy az átalakítás nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Az ott közöltek szerint a díjakból az évi 140 milliárd forintos költségigényű hulladékszállító ágazatba 75 milliárd folyik be. Az anyag évi 54 milliárdos állami támogatást indítványoz, ami nagyjából megfelel a költségvetési terv adatának. Az illetékes innovációs és technológiai tárca a helyzet megmentése érdekében furamód azt indítványozza, hogy az önkormányzatoktól vegyék el a hulladékelszállítást lehetővé tévő vagyont és azt adják ki "koncesszióba" magáncégeknek. Kérdés, mely magánbefektető talál fantáziát a rezsicsökkentett árakon jelentős veszteséget hozó ágazatban, amelyből az Orbán-kabinet 2012-ben éppenséggel kitiltotta - majd kivásárolta - a magánszereplőket és betiltotta a nyereséget is. Az előterjesztés szerint mindenesetre a rezsicsökkentett díjak továbbra sem nőhetnek. Ha tehát nem akad adakozó kedvű, kormányfüggetlen magánvállalkozó, akkor alighanem megmarad vagy tovább nő a hulladékszolgáltatás közvetlen vagy - a baráti csoportokon keresztül áttételes -, adóbefizetéseinkből állt támogatási igénye. A vízügyi ágazat a jelek szerint az elmúlt évek során szervezettebben - ha nem is eredményesebben - hallatta a hangját. Tanulmányaik szerint az elavult hálózat felújítási szükséglete az 1500-tól akár a 10 ezer milliárd forintig is terjedhet. Gondjaikat a kormányközeli Századvég elemzése is részletesen ecseteli. E területen még hiányzik a részletes és önkritikus kormányjavaslat, így itt egyelőre megmaradtak az egyre feszítőbb gondok elkenésénél.