Heti abszurd: Vers mindenkinek

Publikálás dátuma
2020.06.14. 07:22

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Amikor a járvány „bevezetésre került”, arra gondoltam, mi volna, ha én is elsajátítanám ezt a Nyunyókáék által bevezetett beszédmódot. Leckeként jelentéktelen, de nem teljesen ismeretlen költők szövegeit használtam. „…zúg az éji bogár, nekimegy a falnak...” – Az éjszakai órákban egy azonosítatlan rovarképződmény járőreink ellenőrző tevékenysége közben letért a számára kijelölt útszakaszról, majd szabálytalanul, jogkövető magatartást nem tanúsítva és zajt keltve merőlegesen nekivágódott a vele szemben szabályosan épített kordonnak. Utána hangjelenséget lehetett tapasztalni, aminek következtében több tanú egybehangzó állítása szerint jelentős mértékben néma csönd volt észlelhető. „Pihen a komp, kikötötték, benne hallgat a sötétség.” – A bejelentő szerint egy ismeretlen felségjellel ellátott vízi jármű napok óta nem mozdult a kikötőből. Járőreink megfigyelés alá vonták az objektumot és helyszíni ellenőrzést foganatosítottak. A felderítés során bebizonyosodást nyert, hogy a vízijártassági igazolványukat felmutató személyeknek nem áll szándékukban a járművel a helyváltoztatás, illetve, hogy a járművön lévők, noha a látási viszonyok erősen korlátozottak voltak, alvó tevékenységet foly­tattak… „De a kocsma bezzeg hangos, munkálódik…” – A kijárási korlátozások megszegése forgott fenn a járőreink által bevezetésre került szórakoztatóipari objektum-ellenőrzés során, a de­­ci­belométer berendezés használatával megállapítottuk a jogsértést, amit jegyzőkönyvben rögzítettünk. Egy jogkövetést megtagadó állampolgár nem volt hajlandó belefújni a rendszeresített db-méterbe, ellenben a kezében tartott két – bunkóval felszerelt – eszközzel egy húros asztalt ütögetett, ami tiltott fegyverhasználatnak minősül. „…s a kis szobába toppanék… röpült felém anyám” – A tanúkihallgatás után szembesítést foganatosítottunk, minek során a gyanúsított, P. Sándor dunavecsei illetőségű személy előadta, hogy csak közeli hozzátartozója tartózkodott a gyengén megvilágított helyiségben, a látási viszonyok miatt szinte átesett a bejárat előtt rendszeresített küszöbszerű kitüremkedésen. Amikor az előállított már bent tartózkodott, furcsa berregésre lett figyelmes, majd szárnysuhogást észlelt. Teljes megdöbbenésére hozzátartozója körözni kezdett a lámpa körül, ő pedig elvesztette az önuralmát, s úgy érezte magát, mintha felfüggesztett állapotba került volna. „Hanem most már elég, hallja-e kend, anyjuk? Fogja be a száját, vagy majd betapasztjuk.” – A súlyos incidens a 9 és 12 óra közötti, 65 év felettiek számára biztosított idősávban következett be. Özvegy G. Istvánné született P. Gizella (Kossuth utca 16. II. emelet, 8-as ajtó, rögtön a lift után) adatait személyiségi jogaira tekintettel nem adhatjuk meg. A szóban forgó 67 éves és 3 hónapos asszony sajnos a gyanúsított elé sodródott, miközben a pékségben vásárlás céljával tartózkodott, s közben a férfi nőismerősére megjegyzést tett, mire a garázdaságot megkísérlő K. János, aki a dzsiudzsicu edzőteremből elhaladva tért be az üzlethelyiségbe, inzultálni kezdte. Igazoltatást és adategyeztetést követően a kisportolt testalkatú elkövető elismerte, hogy nagyon feldúlt állapotban volt, ezért helyezte kilátásba a környéken sokak által csak Gogolák néninek ismert G. Istvánné meglévő fogainak eltávolítását… „Uj divatu nyakravaló Készül most Számotokra… nem cifra, de Jó szoros.” – Járőreink két szolgálati gépjárművel vonultak a valótlan tényállítással történő veszélyeztetés helyszínére reggel hat órakor, lefoglalásra került az adathordozó laptop, melynek billentyűi lenyomást követően beragadtak. Arra a kérdésre, hogy ez már a zavart keltő és agresszív rémhírterjesztés előtt is így volt-e, az eljárás alá vont elkövető azt felelte, igen, mert Pisti, az unokája két hete narancslét borított az adathordozóra, miközben a család épp a nyunyókáját vasalta. További kérdésünkre, hogy ki írta azt a szöveget, amelyet föltett a közösségi hálóra, a gyanúsított nem tudott egyértelmű választ adni, majd bonyolult okfejtésbe kezdett. Azt viszont erősen tagadta, hogy megütközést akart kelteni a veszélyhelyzet színhelyén, amivel akadályozta a járvány elleni védekezés eredményességét. „Régi dicsőségünk, hol késel az éji homályban?” – A családfő egy tizennyolc centiméter pengehosszúságú vágóeszközzel rohant a körfolyosón élettársa, a 65 év felettiek idősávjába tartozó W. Edina után, az asszony a felszólításra nem állt meg, banyatankját a sötétben letámasztotta a folyosó végén, bezárta a rácsos ajtót, és azt ordította, te még csak 64 vagy, reggel is átvágtál azzal, hogy a boltba mész, közben a szeretődnél enyelegsz. P. Kálmán a szemtanúk elmondása szerint ezután azt jegyezte meg, hogy kapcsolatuk várromhoz hasonlít, majd fenkővel kezdte élezni a kést, és többek füle hallatára azt kiabálta: keresztirányú vágómozdulatot fog végezni a torok magasságában. A nyomozati anyagban szerepel, hogy az egészségügyi végzettséggel rendelkező alsó szomszéd ekkor felkiabált: Csak ha negatív Covid-tesztje van! P. Kálmán rátámadt és a közbeavatkozó szomszéd ajtófélfájába állította a harci eszköznek minősülő szúró- és vágófegyvert.
Szerző
Témák
Heti abszurd
Frissítve: 2020.06.14. 07:38

Weben guba – Nagy erőkkel támadják a tolvajok a virtuális pénztárcákat

Publikálás dátuma
2020.06.13. 18:40

A karantén jelentős érvágás volt a betörőszakma számára, hiszen az eredményes munkához home office-ozó embereket is kellett volna lopni. A tolvajok ettől függetlenül is nagyobb erőkkel kezdték támadni a virtuális pénztárcákat, és ez minden bizonnyal így marad, hiszen egyre többen és egyre több időt töltenek a webes felületeken.
Haszontalan termékekkel – vagy egyáltalán nem létezőkkel – és adathalászattal működnek a tolvajok az interneten. Utóbbira volt riasztó példa a banki ügyfelet mobiltelefonos SIM-kártya-cserékkel, és végső soron 51 millió forinttal megkárosító tranzakció-sorozat. Ahogy ez a nagy katasztrófáknál lenni szokott, több, egymástól független baki kellett a bajhoz, de elsősorban a számlatulajdonos vétett, amikor elhitte, hogy olcsón jut nagy értékű fővárosi lakáshoz, és akkor sem gyanakodott, amikor e-mail kapcsolatba került a csalókkal. Hiba volt azonban megnyitni egy olyan fájlt, ami ezúttal a céges adatokhoz adott hozzáférést. Ezekkel már mehetett a SIM-csere, és az átutalások azonosítása sem okozott gondot. A történet jogi felelősségi és jogi vonatkozásait még egy ideig kutatják majd, hiszen mindenkinek a biztonság és a sértetlen reputáció az érdeke.

Virtuális viharfelhők

„Ahogy az interneten elérhető szolgáltatások köre is bővül, az ezeket érintő támadásokon szerezhető illegális profit mértéke is folyamatosan növekszik – mondja Kerékfy Miklós IT-biztonsági szakértő. – Emellett a cégek – bankok, nagyvállalatok – és kormányzatok egyre növekvő digitális jelenléte folyamatosan növeli a támadás lehetséges felületét. A digitalizált folyamatok elsősorban végpontokon és internet felé nyitott szervereken működnek, másrészt a szervezetek egyre jobban nyitnak a felhő felé, azaz a kapacitásukat részben vagy egészben külső szolgáltatókhoz helyezik.” A szakértő szerint ezeket az új támadási felületeket nem lehet a hagyományos megoldásokkal kivédeni, hiszen a fenti trendek a támadóknál is megjelentek. A folyamatos fejlődés miatt egy-egy támadás költsége egyre csökken, míg az általa okozott kár értéke egyre nő. Amíg az „áldozatok” a folyamataik és működésük egyre hatékonyabbá és olcsóbbá tételén dolgoznak fejlett rendszerek és algoritmusok használatával, addig a „támadók” is ugyanezt teszik. Emiatt az IT-biztonságnak sem szabad lemaradnia, hogy lépést tarthasson a digitalizációs versenyben. Kerékfy Miklós azt mondja: az információtechnológiai biztonság nem egy folyamat, amelynek van eleje és vége, hanem egy gondolkodásmód: a potenciális támadók előtt próbálnak járni egy lépéssel. „Ennek a gondolkodásmódnak a vállalati vagy kormányzati működésben vannak felismerhető jelei: a kockázatmenedzsmentben már előkelő helyet foglal el az IT-biztonsági kockázatok kezelése, egyre magasabb a szakmai felkészültség, növekszik a büdzsé.” A magánéletben ugyanennyire fontos, hogy tisztában legyünk az általunk használt informatikai eszközök és szolgáltatások kockázatával. Mindazzal, amit veszíthetünk, ha jogosulatlanul használják helyettünk. „A szakmában sokat hangoztatott kockázatarányos védelem a legjobb, amit tehetünk: a legértékesebb digitális tulajdonunkat – e-bank, ügyfélkapu, de a levelezés vagy akár közösségi profilok is idetartozhatnak – védjük meg a lehető legtöbbféle módon – mondja a szakértő. – Szerencsére ma már nem kell súlyos összegekért a zsebünkbe nyúlnunk, sok ingyenes megoldás is létezik. A többfaktoros azonosítást már minden nagyobb szolgáltató készen szállítja, nekünk csak használnunk kell. Nem szabad megfeledkezni a biztonságtudatosság fejlesztéséről sem, amivel megakadályozható, hogy káros alkalmazásokat telepítsünk a számítógépünkre, másrészt a rólunk fellelhető adatok mennyiségét is korlátoznunk kell. Az e-mail címünkre legalább annyira vigyázzunk, mint a rendes lakcímünkre!”

Óvatlan kattintók

A szociális távolságtartási szabályokkal különösen az idősek szorultak be a zárt terekbe, és a világháló jelenti nekik a nagyobb védelmet a világban barangolásra. Viszont ami egészségügyileg biztonságosabb, nem feltétlenül az informatikailag. A Kaspersky nevű internetbiztonsági cég közelmúltban elvégzett felmérése szerint különösen az idősek felkészületlenebbek és óvatlanabbak: az 55 évesnél korosabb emberek csaknem fele (46 százalék) nem tesz komolyabb intézkedéseket online adatainak védelme érdekében. A 25–34 éves korosztálynál ez az óvatlansági arány alig több mint 20 százalékos: csak minden ötödik fiatal nem érzi magát veszélyben az internetes böngészés közben. A cég egy korábbi kutatása azt találta, hogy a válaszadók közel fele tapasztalt az eszközei valamelyikén legalább egy kiberbiztonsági támadást – vírust, kémprogramot, adathalász e-mailt – a megelőző öt évben, ideérte a fiatalabb korosztályt is, ahol ez az észlelési arány 59 százalékos volt. Mindez azt jelentheti, hogy az adataikat ellopják, harmadik fél számára elérhetővé teszik. Az idősebb generációk az elmúlt csaknem húsz év Kattints rá, nagyi!-programjai ellenére is nagyságrendekkel nehezebben tesznek különbséget a valódi ajánlatok és az online csalások között.

Életveszélyes csalók

Erre találtunk példát a Cardio NRJ nevű vérnyomáscsökkentő csodaszer számos internetes reklámjában. Hamar feltűnt ugyanis, hogy a 20 600 forint helyett fél áron kínált termék mellett felszólaló néven kardiológus égen-földön nem létezik. „Orvostudományi jelöltet” pedig nem ismer a szakma, csak a Google tréfás kedvű félrefordítója, Vadász Gyula pedig a román kiadásban Johann Reitzburgként szerepel. Szóval még a látszatra sem adnak a tízperces weblapokat összekalapáló csalók, miközben bíznak a szemüveget-botot eldobó, és azon nyomban utaló megrendelőkben. Aligha volna tucatnyi semmirekellő honlap, ha a számításuk nem jönne be időnként. Az egyik hazai bulvárlap írt az előzményekről, akkor még a ReCardio és Powder Detonic készítmények kapcsán, amelyek a Cardio NRJ előzményeinek tekinthetők. Akkoriban a Magyar Kardiológusok Társasága is megszólalt, jelezve, hogy olyan készítményt árulnak az interneten szív- és érrendszeri megbetegedések kezelésére, amelynek alkalmazása akár életveszélyes állapotot is okozhat. A társaság felhívta a figyelmet: a reklámok arra biztatják a betegeket, hogy kizárólag a honlapjukon megrendelhető készítménnyel kezeljék a magas vérnyomásukat, vagyis hagyják el az orvos által előírt terápiát, ami szintén okozhat életveszélyes állapotot. A lap akkor nem tett említést róla, de az Országos Gyógyszerészeti Intézet már tavaly októberben vizsgálatot indított a Magyar Hypertonia Társaság bejelentése nyomán. Közleményükben hangsúlyozták, a ReCardio nevű készítménnyel kapcsolatban számos ponton valótlanságon alapuló reklámkampány indult, amely nem létező intézmények nem létező fejlesztéseire utal. Teszi mindezt az állampolgárok hiszékenységének kihasználásával az azonnali internetes megrendelés és gyors haszonszerzés céljából. Felhívták a figyelmet arra is, hogy a készítményről semmilyen tudományosan megalapozott ismeretet nem közöltek az elérhető szaklapok. Járai Zoltán címzetes egyetemi tanár, a Magyar Hypertonia Társaság elnöke most azt közölte: információik szerint a készítmény bevizsgálása megtörtént, vérnyomáscsökkentő hatóanyagot nem találtak benne. Miután az internetes hirdetések alkalmasak a fogyasztó megtévesztésére, jogászaik vizsgálják további jogi lépések lehetőségét. Megkerestük az OGYÉI-t, hogy áll a vizsgálat, és a Gazdasági Versenyhivatalt is, hiszen az egészségügyi vonatkozások (vagy azok hiánya) mellett a tisztességtelen ­piaci magatartás kérdését is feszegetik a csalók. A GVH versenykultúra-fejlesztési munkatársa Csernyánszky Mihály úgy tájékoztatott: a Detonickal és a Cardio NRJ-vel kapcsolatban ez idáig nem érkezett jelzés hozzájuk. A Recardio ügyében viszont kaptak panaszt januárban, amit a fogyasztóvédelmi hatósághoz továbbítottak.

Szem előtt „libamombák”, düvely a szívben

A talmi internetes oldalak – ha másról nem – a veretesnek nem nevezhető nyelvezetükről időnként egészen jól felismerhetők. A Cardio NRJ például a szívroham és a sztrók jelei között ír a gyors fejfájásról, a szapora izzadságról és az instabil pszichológiai állapotról, bármi is legyen az. Az „egész nap nyugodtan érzi magát” kitétel már egészen gyanús, a „rossz álom” az olvasáskor stimmelni látszik, de az utolsó ütés a „szem előtt megjelenő libamombák”. A kifejezést érdekes módon ismeri az internet, de szinte csak orosz oldalakon, gépi webgyorsfordítással, és végső soron nem sikerült hitelt érdemlő magyarázatot találnunk rá, mert felugró ablakok kínáltak üzleti lehetőségeket…

Szerző

Kongó: vészharang és vakcina

Publikálás dátuma
2020.06.13. 17:30

Fotó: MSF / AFP
Ebola, Covid–19, AIDS, malária és kanyaró – egyszerre. Ez nem egy Zs kategóriás katasztrófafilm szinopszisa, hanem járványügyi realitás Közép-Afrikában. Jó hír viszont, hogy a koronavírus esetében a szakemberek rosszabbra számítottak.
A WHO egészségügyi világszervezet június első napján jelentette, hogy újból kitört az ebola a Kongói Demokratikus Köztársaságban. A közép-afrikai ország keleti felén már több mint egy hónapja nem találtak új fertőzöttet. Ezúttal ezer kilométerrel távolabb, a hatalmas (Magyarországnál 25-ször nagyobb, fél EU-nyi területű) egykori belga gyarmat északnyugati részén, Mbandaka városában alakult ki góc, valószínűleg függetlenül az előzőtől. Ez a tizenegyedik járvány Afrikában, amióta 1976-ban azonosították a vírust, és a Kongó-medence egyik folyójáról nevezték el.

A csodafegyver

Az ebola ellen az orvostudomány most először vetheti be csodafegyverét: az új védőoltást. Kísérleti jelleggel, a legutóbbi válsághelyzetben már használták a vakcinát, ígéretes eredménnyel. Kétezer embert immunizáltak, a fertőzöttekkel kapcsolatba kerülő rokonokat, szomszédokat és kollégákat, egészségügyi dolgozókat. Marylyn Addo, a Hamburg-Eppendorfi Egyetemi Klinika infektológusa arra számít, hogy a 2018-ban beoltottak még védettek. Egyelőre nem tudni, meddig tart ki a hatás. Azóta, 2019 végén az Ervebo nevű oltóanyagot engedélyezték, és a Merck amerikai gyógyszeripari cég gyártani kezdte. A gyártó közlése szerint szükség esetén rendelkezésre áll Ghánában, Zambiában és Burundiban is. Eteni Longondo, a Kongói Demokratikus Köztársaság (a volt Zaire) egészségügyi minisztere az új kitörés hírére megerősítette: lesz oltóanyag az érintett Équateur tartományban is. Akárcsak a kísérleti stádiumban, ezúttal is a kontaktszemélyeket kezdik oltani, hogy védőgyűrűt vonjanak a fertőzöttek köré.

Emberi tényező

A baj csak az, hogy hangosak az oltás ellenzői, mert tavaly néhányan megkapták az injekciót, mégis betegek lettek. Ez annál fordulhat elő, aki már az oltás pillanatában is fertőzött, de még a lappangási időn belül. Csakhogy ezt, akárhogy próbálták, nem sikerült megértetniük a he­lyiek­kel. A korábbi kitörések alatt az is meg­esett, hogy felheccelt tömeg támadt a járványközpontokra. A fertőzöttek, ha bírtak, szétfutottak a lincselés elől, tovább terjesztve a vírust. Meghiúsult a nyomonkövetés, mert a vírushordozók bizalmatlanok a külföldiekkel. Nem árulják el, merre jártak, kivel találkoztak az előző napokban, nehogy ismerőseiket háromhetes, katonasággal őrzött karanténba zárják. A betegek szívesebben fordulnak segítségért he­lyiek­hez: magánklinikához, patikushoz vagy varázslóhoz, ki-ki iskolázottsága, anyagi lehetőségei szerint. Trish Newport, az Orvosok Határok Nélkül (MSF) segélyszervezet helyettes programigazgatója így összegez: „Nem tehetünk semmit anélkül, hogy megszereznénk a közösség bizalmát és közreműködését, mindjárt az elején.” A fővárosban, Kinshasában a koronavírusról híresztelik, hogy isten büntetése, ami a melegek elleni uszításba torkollott. A kétségbeejtő babonás tudatlanság éppúgy a hétköznapok szomorú valósága, mint az egyéb súlyos fertőző betegségek, az AIDS, a kanyaró. Szűkös a gyógyító­kapacitás, az ebola és a Covid–19 fontos erőket köt le. A genfi központú segélyszervezet munkatársa egyik helyi segítőjük tragédiáját említi: a férje és két gyermeke halt meg maláriában. Ez a trópusi betegség, régies nevén a váltóláz egy átlagosnak mondható évben 400 ezer emberrel végez Afrikában.

Gazdagok nyavalyája

„Eddig a vírusos betegségek, mint amilyen az ebola, a szegények betegségei voltak. A koronavírussal más a helyzet. A Covid–19 a gazdagok betegsége” – magyarázza Daniel Geiger, a Hamburgi Egyetem válságkutatója. Dél-Afrikába a külföldre járó elit hurcolta be, tőlük kapták el a cselédek és takarítók, akik továbbadták a nyomornegyedekben. Ám a kontinens eddig megúszta a legrosszabbat. A koronavírus Afrikában nem okozott hasonló tragédiát, mint Ázsiában, Európában, Észak- és Dél-Amerikában. A Kongói Demokratikus Köztársaságban például 88 Covid-halálesetet tartanak nyilván. A következmények egyelőre enyhébbek, mint amitől tavasszal féltek, amikor megkongatták a vészharangot. Szerencsére Fekete-Afrikában jóval kevesebben utazgatnak, mint a jóléti társadalmakban, ők se szórakozásból. Etiópiába a nagy állami építkezéseken dolgozó kínai vendégmunkások vitték magukkal a koronavírust. A német kutató szerint a hatóságokat nem érte készületlenül a krízishelyzet, jól hasznosítják az ebolakitörések járványügyi tapasztalatait. Muszáj is volt megakadályozniuk a tömeges fertőzést, mert a kórházak nem bírnák a rohamot. Pozitív példa Uganda, ahol az ismert koronavírus-hordozók száma az ezret sem éri el, ami azért nagy dolog, mert ott, afrikai összehasonlításban, sokat tesztelnek. Késlekedés nélkül lezárták a határokat, csak az élelmiszer-szállítmányokat és más alapvető árucikkeket engedik át. Az ebola miatt már 2019 elején bevezettek kötelező szűrővizsgálatokat Kongó felől, most ezt az ellenőrző rendszert terjesztették ki minden átkelőre. Mobil laboratóriumokat telepítettek, szűrik a kamionsofőröket és az egészségügyi dolgozókat is.

A kórokozó bosszúja

Peter Piot számára életre szóló tapasztalat, hogy átesett a Covid–19-en. Pedig a belga mikrobiológus már azelőtt is tudott egyet s mást a fertőző betegségekről. Fiatalon részt vett az ebola vírusának azonosításában, irányította az ENSZ AIDS-programját (1995–2008). Jelenleg a London School of Hygiene & Tropical Medicine igazgatója és Ursula von der Leyen uniós főbiztos koronavírus-tanácsadója. A tudós a belga Knack magazinnak mesélt. Március 19-én hirtelen felszökött a láza, hasogató fejfájás kínozta, mintha a hajszálai is sajogtak volna. Nem köhögött, mégis egyből érezte, hogy elkapta. Nem tévedett, pozitív lett a tesztje. Karanténból, online dolgozott tovább. Krónikus betegségek híján a fő rizikófaktor az életkora (71 év) volt. „Egyfolytában kimerült voltam, pedig normális esetben mindig tele vagyok energiával. Nem egyszerű fáradtság volt, hanem teljes elcsigázottság. Sohasem fogom elfelejteni azt az érzést.” Egyre rosszabbul érezte magát. Április elején tüdőgyulladást állapítottak meg nála. A kórházban újra tesztelték, negatív eredménnyel. „Ez jellemző a Covid–19-re: a vírus eltűnik, de a következményei hetekig megmaradnak”, mondja. Sok beteg nem a vírus okozta szöveti károsodásba hal bele, hanem saját immunrendszerének túlzott reakciójába, amiről viszont eddig nem sikerült kideríteni, mi köze a fertőzéshez. Állapota kritikusra fordult, lélekben megadta magát a sorsának. Suttogni is alig bírt. Azzal vigasztalta magát, hogy legalább nem az ebolát kapta el; habár áprilisban 30 százalék körüli volt a halálozási arány a londoni kórházakban, alig kisebb, mint a nagy ebolakitörés fertőzöttjei között Nyugat-Afrikában. Egy hétig lebegett élet-halál között. „Elkaptak, néha azt gondoltam. A vírusok elleni harcnak szenteltem az életem, és most bosszút állnak.” Piot doktor hónapokkal később még mindig kifullad a lépcsőn. „Sokan azt hiszik, a Covid–19 megöli a betegek egy százalékát, a többiek megússzák influenzaszerű tünetekkel. De a történet bonyolultabb. Sok embernél krónikus máj- és szívproblémák maradnak vissza, és életük végéig kezelésre szorulnak.” Csak a vakcina segíthet. Nem fér a fejébe, hogy szülők, akik védőoltásoknak köszönhetik az életüket, nem hajlandók beoltatni a gyerekeiket. „Született optimista maradok, de most, hogy szembenéztem a halállal, az értelmetlen baromságok iránti tűréshatárom alacsonyabb, mint valaha.”

Témák
Ebola Afrika
Frissítve: 2020.06.17. 09:53