Napról-napra erőteljesebb a tiltakozás a múlt hétvégétől 34 vasúti szárnyvonalon bevezetett, ideiglenesnek ígért járványügyi menetrend miatt, mert az szinte lenullázta a vonatközlekedést az érintett szakaszokon. Tizenkét vonalon – ahogy arról korábban beszámoltunk – mindössze egyetlen járat maradt meg, huszonkét szakaszon pedig egy, vagy néhány vonatpár mellett vonatpótló buszok szállítják az utasokat. A változtatás ellen megannyi polgármester szót emelt, legutóbb tíz őrségi polgármester küldött levelet a vasútért is felelős Innovációs és Technológiai Minisztériumnak, azt kérve, vizsgálja felül a menetrendet. Az Őrségben ugyanis a nemrégiben felújított vonalhoz tartozó Zalaegerszeg–Őriszentpéter szakaszon csak két, nemzetközi vonatpár maradt a menetrendben, de azok sem állnak meg sehol a térségben, a személyvonatok helyett pedig pótlóbuszok közlekednek.
A legnagyobb visszhangot Csach Gábor, balassagyarmati polgármester tiltakozása váltotta ki: egyfelől azért mert fideszes településvezetőként fogalmazott meg éles kritikát, másfelől ő mutatta be egy videóban milyen abszurd helyzetet teremtett az Ipoly-völgyi vasúton az új menetrend.
A felvételen látható, hogy este 19 óra 42 perckor megérkezett a városban egy pótlóbusz, amely a Vác-Balassagyarmat vonalon Nagyoroszitól közlekedik, ahol az utasoknak az új menetrend értelmében át kell szállniuk a vonatról. Majd újabb néhány perc elteltével befutott az állomásra egy négy kocsiból álló, üres szerelvény: pontosan az, melyről Nagyorosziban leszállították az utasokat. Az esti vonatnak ugyanis mindenképpen el kellett jutnia Balassagyarmatig, mert másnap hajnalban onnan indulnak tovább.
– Ez az örkényi abszurd is bizonyítja, hogy szakmaiatlan az átszervezés. Hiszen időben is párhuzamosan jár vonat és pótlóbusz, ami jelentősen ellentmond az eredeti célnak, a gazdasági racionalizálásnak – mondta a Népszavának Csach Gábor. A polgármester hozzátette, száz évvel ezelőtt a helyi vasutasok részvételével is sikerült kiűzni a megszálló cseh csapatokat a városból, akik a majdani Csehszlovákiához szerették volna csatolni az Ipolyság-Losonc közötti vasútvonalakat. A település ezért érdemelte ki a Civitas Fortissima, azaz a legbátrabb város elnevezést. De a térségnek nemcsak érzelmileg fontos a vasút, hanem gazdasági szempontból is: a régió gazdag például turistavonzó látványosságokban, természetvédelmi értékekbe hiszen itt található például az Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Területe, a Paris patak szurdok vagy épp Drégely vára.
– Amikor 2007-ben a Gyurcsány-kormány be akarta zárni az Ipoly-völgyi vasutat, éppen a Fidesz segítségével sikerült ezt megakadályozni – idézte fel a polgármester. – Utána fejlesztettek is valamelyest a szakaszon, ám 2012-ben már a jelenlegi kormánypártok alatt került sor járatritkításokra, pedig éppenséggel korszerűbb járműveket, s ezzel együtt rövidebb menetidőt ígértek. De akkor más volt a gazdasági helyzet, lenyeltük.
A javulás helyett aztán jött most a járványügyi menetrend, mely ellen Balassagyarmat mellett még 17 észak-nógrádi település tiltakozott közös levélben Balla Mihály, a térség kormánypárti képviselőjének, valamint Skuczi Nándornak, a megyei közgyűlés Fidesz-KDNP-s elnökének a támogatásával.
– Egyelőre nem kaptunk választ, sőt, még arról sincs hivatalos jelzés, meddig tart az „ideiglenes” menetrend – jegyezte meg Csach Gábor. – Hallani persze, hogy augusztus végéig, s állítólag elhangzott, hogy akár ez előtt is megszűnhet a járványügyi menetrend. Csakhogy a dátumot leírva még senki sem látta. Másrészt nehéz elképzelni, hogy gyors változás lenne, hiszen a szerződéseket minden bizonnyal megkötötték a pótlóbuszokról.
A polgármester szerint bizonyosan akadnak szárnyvonalak, amelyeket tényleg gazdaságtalan üzemeltetni, erről megfelelő szakmai javaslatok is vannak, ám másokat inkább fejleszteni ajánlanak a hozzáértők. Ilyen az Ipoly-völgyi vasút is, mely nemcsak a térségnek, de a szlovákoknak is fontos, hiszen ez lehetne a legrövidebb Pozsony és Kassa között vasúti korridor. A kormány nem véletlenül tűzte tavaly napirendjére a Drégelypalánk-Ipolyság közti vonal újraépítésének ügyét. – Vagyis éppenséggel van benne perspektíva, s nem szabadna, hogy a jövőt pillanatnyi, ráadásul nem megfelelő szempontok alapján meghozott gazdasági döntések, neadjisten ismét közúti lobbiérdekek miatt áldozzuk fel – fogalmazott a politikus, hozzátéve, hogy a járványban veszteséget szenvedett Volánon máshogyan is lehet segíteni.
Felvetésünkre, hogy a kormánypártok részéről nem tart-e retorziótól, mert fideszes politikusként bírál élesen egy kormányzati döntést, Csach Gábor úgy reagált: nem gondolja, hogy emiatt gondja lenne a pártjában, amelynek a megyében alapító tagja, és őt egyébként is úgy ismerik, hogy nem szívbajos, a rossz, vagy ésszerűtlen döntéseket táboron belül is kritizálja.
- A mostani is ilyen – jelentette ki. – Láthatóan az új menetrendet megfelelő szakértelem nélkül alakították ki a Közlekedéstudományi Intézetben. Fiatal pesti srácoknak valaki rábökött a menetrendre, hogy töröljenek belőle egy bizonyos százaléknyi járatot, de azt már nem vették észre, hogy a kiváltott vonatok egy része most is bejön az állomásra tök üresen, miközben az utasok a pótlóbuszon érkeznek. Kellemetlen baki, amit egyszerűen lehet korrigálni: a vasúti menetrend visszaállításával.
Ötven dühös mozdonyvezető
A Közlekedő Tömeg Egyesület szerint a balassagyarmati „szellemvonat” nem egyedüli jelenség, a civilek gyűjtése alapján több szakaszon járnak úgynevezett szerelvénymenetben vonatok, miközben velük párhuzamosan pótlóbuszok szállítják az utasokat Kiskunfélegyháza és Lakitelek, Kiskunfélegyháza és Szentes között, míg a Szentes-Hódmezővásárhely vonalon két, Szeghalom és Vésztő között pedig három üres vonat megy a pótlóbuszokkal párhuzamosan.
Megkerestük a Máv-ot, az Innovációs és Technológiai Minisztériumot és a Közlekedéstudományi Intézetet is, arra voltunk kíváncsiak, kik, milyen szempontok és előtanulmányok, illetve egyeztetések alapján alakították ki az érintett szárnyvonalak menetrendjét, valamint, tervezik-e, hogy az anomáliák és tiltakozások miatt felülvizsgálják a jelenlegi helyzetet?
„A vasúttársaság, a megrendelő minisztériummal közösen, folyamatosan figyelemmel fogja kísérni a járatok utasforgalmát. Szükség esetén felülvizsgálja majd a pandémiás készültségben alkalmazott ideiglenes járványügyi menetrendeket, rugalmasan alakítva a biztosított kapacitásokat” – írta válaszában a Máv. Ennél beszédesebb volt a Vasúti Érdekegyeztető Tanács (VÉT) szerdai ülésén Homolya Róbert, a vasúttársaság elnök-vezérigazgatója, aki a kijelentette: felül kell vizsgálni a járványügyi menetrendet, s azokon a vonalakon, ahol a vonat versenyképesebb a busznál, vissza kell állítani a vasúti közlekedést, s megemlítette a pótlóbuszok legalább kétmilliárd forintos költséget jelentenek. Kérdés persze, a Máv vezetője miért csak a menetrend bevezetése után hozta szóba a problémákat, miért nem jelezte a várható visszásságokat már a kidolgozás időszakában. A VÉT-en amúgy a Mozdonyvezetők Szakszervezete is felhívta a figyelmet az új menetrend szakmaiatlanságára és visszásságaira, illetve, hogy a járatcsökkentés legalább ötven mozdonyvezető munkaidőalapját vitte el. - V. A.
