Előfizetés

Újabb polipszerű közbeszerzés lett gyanús a rendőrségnek

Doros Judit
Publikálás dátuma
2020.06.13. 06:00

Fotó: Béres Márton / Népszava
Jász-Nagykun-Szolnok megye után Nógrádban is nyomozás indult a TOP-os pályázatok ügyében – tudta meg a Népszava.
Versenyt korlátozó magatartás bűncselekményének megalapozott gyanúja miatt büntetőeljárás indult abban a Nógrád megyei, a TOP-os pályázatok ügyében összefonódásokat sejtető ügyben, amelyről a Népszava számolt be elsőként márciusban, s amelynek részleteit Hadházy Ákos ismertette később korrupcióinfóján. A független képviselő feljelentést tett az ügyben, s mint lapunknak elmondta, az, hogy nyomozás indult, őt magát pedig a napokban tanúként is meghallgatják, arra utal: a fideszes Simonka György és Boldog István képviselők Békés és Jász-Nagykun-Szolnok megyei körzeteihez hasonlóan a szintén fideszes Becsó Károly – illetve a korábbi ciklusokban, a testvére, Becsó Zsolt – képviselői körzetében is polipszerű összefonódások tapasztalhatók a pályázatok elnyerésénél. – A közbeszerzési eljárásoknál felmerült visszaélések tipikus jellemzője, hogy azokba fiktív vagy stróman személyekkel működtetett cégeket vonnak be, a pályázati részvétel a piaci szereplők konspiratív, összehangolt megbeszélése alapján történik, s rendre ugyanazok viszik el a közbeszerzéseket – olvasható a feljelentésben. A képviselő lapunknak elmondta: az eddig napvilágra került ügyekre általában jellemző, hogy egy adott fideszes országgyűlési képviselő körzetében egy vagy két közbeszerzési cég intézi az ügyeket, ismétlődik a pályázatra meghívottak köre, s mindig van van köztük olyan, amelyiknek semmi köze az építőiparhoz, vagyis csak „puffernek” hívják meg, teljesítendő a meghívásos pályázati feltételeket. Abban is közösek a tenderek, hogy azok értékhatárát ötvenmillió forint alatt húzzák meg, így ugyanis nem kell nyílt közbeszerzési eljárást kiírni, amin bárki elindulhatna. Hadházy Ákos szerint azért lehetnek érintettek a fideszes országgyűlési képviselők mert – miközben Boldog István és Simonka György ellen már folyik is eljárás ilyen jellegű visszaélések gyanúja miatt –, a cégadatokat elemezve az irányítottnak tűnő pályázatoknál egyazon cégcsoport jellemzően egy-egy választókerületet fed le, ami matematikailag sem lehet egyszerű véletlen. Az, hogy a nógrádi ügyekben „csak” a rendőrség nyomoz, arra utal, hogy egyelőre itt nem vetődött fel országgyűlési képviselő közvetlen érintettsége, másképp ugyanis a központi ügyészségi nyomozóhivatal indította volna az eljárást. Ez azonban később még változhat – tette hozzá a politikus. Korábban megírtuk: Nógrád megyében egy olyan útépítő cég nyerte el sorra a pályázatokat, amelynek székhelye ma is inkább egy tehenészeti telepre hasonlít. Ottjártunkkor fotós kollégánkat egészen a szomszéd faluig követték az ott posztoló biztonsági őrök, miután észrevették, hogy a közútról a telephelyet fényképezi.
Ebben a megyében is aránytalanul sokszor bonyolította a közbeszerzést ugyanaz a cég, s a tenderekre meghívottak köre is sokszor fedte egymást. A körzeti TOP-os pályázatok legnagyobb nyertese a szécsényfelfalui székhelyű KELI-BAU Kft. volt, amely hosszú évekig növénytermesztési és állattenyésztési profillal működött, majd – épp a pályázati kiírások megjelenése előtt nem sokkal – útépítő céggé alakult. Ők a nógrádi 1. számú választókerületben 23 TOP-os beruházásból 17-et megnyertek, köztük például az „anyatelepülésen”, Szécsényfelfaluban a Géczi patak mederrendezését is. A KELI-BAU Kft. korábban a faluban 2010 óta regnáló polgármester, Keresztes Imre lánya, majd a felesége nevén volt egészen 2016-ig, amikor Mester Henrik lett az ügyvezetője, felesége, Mester Henrikné pedig a tulajdonosa. Hadházy Ákos a faluban járva véletlenül találkozott is előbbivel, aki elmondta, hogy a cég tulajdonosa valójában nem ő, hanem Szécsényfelfalu polgármestere. Ezt a beszélgetést videókamera is rögzítette, a felvételt a képviselő a feljelentéséhez is csatolta. Keresztes Imre, Szécsényfelfalu polgármestere korábban lapunknak azt mondta: a KELI-BAU Kft.-ben a hozzátartozói évek óta semmilyen tisztséget nem töltenek be és tulajdonrésszel sem rendelkeznek. Most rákérdeztünk, mi a véleménye arról, hogy az ügyben rendőrségi nyomozás indult, polgármesterként kapott-e már idézést tanúkénti meghallgatásra, illetve egyeztettek-e a beruházásokról a körzet korábbi és jelenlegi országgyűlési képviselőjével, de lapzártánkig nem válaszolt. Becsó Károly korábban lapunknak azt mondta: természetesen folyt egyeztetés a térségi polgármesterekkel, ismertették velük a pályázati lehetőségeket, ám arra nemmel válaszolt, hogy előre kijelölték volna, kikkel kell bonyolítani a közbeszerzéseket. Ő és tetvére, Becsó Zsolt is hangsúlyozta: fontosnak tartják, hogy elsősorban a nógrádi cégek kapjanak lehetőséget a pályázatoknál, „természetesen a törvények és jogszabályok betartása mellett”.

Áthelyezett eljárás

A büntetőfeljelentéssel kapcsolatban a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság vezetője kizárási indítványt terjesztett elő, hogy – miként indokolta – az elfogultságnak még a látszatát is elkerülje, így az ügy a Heves megyei gazdaságvédelmi nyomozókhoz került. Hadházy Ákost itt június 17-én hallgatják meg tanúként a Nógrád megyei közbeszerzések ügyében tett feljelentése nyomán.

Megszüntetné a Mi Hazánkat az ORÖ

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.06.12. 21:36
Novák Előd, a Mi Hazánk alelnöke vonul a Deák téri kettős gyilkosság áldozatairól megemlékezőkkel, 2020. május 28-án
Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Aláírásgyűjtést indított az Országos Roma Önkormányzat a szélsőjobboldali mozgalom felszámolásáért. A párt sajtótájékoztatóval válaszol.
Aláírásgyűjtésbe kezd az Országos Roma Önkormányzat, hogy a bíróság megszüntesse a "Mi Hazánk Mozgalom" pártot, amelyhez nemcsak a magyarországi romák támogatottságára számít, de minden olyan emberre is, aki az előítélet bármely formáját elutasítja. Az aláírásgyűjtő-standok a települések központjaiban lesznek felállítva – derül ki a kisebbségi önkormányzat az MTI Országos Sajtószolgálatához eljuttatott közleményéből. Az ORÖ emellett feljelentést tett a párt több vezetője ellen, és személyesen egyeztetést kérnek Orbán Viktor miniszterelnöktől, valamint Pintér Sándor belügyminisztertől. 
Az ORÖ szerint elmúlt hetek eseményeiből látható, hogy a Toroczkai László vezette párt a roma kártyát húzta elő. Mivel a "Mi Hazánk Mozgalom" párt támogatottsága a legutóbbi közvélemény-kutatás szerint csupán 1 % körül mozog, ezért farkast kiáltottak egy olyan ügyben, ahol nem is volt, mivel a Deák téri gyilkosságban az elkövető nem roma származású - írták. Az önkormányzat több mint 50 000 aláírást gyűjtene össze a nyár folyamán, amelyet a parlament őszi ülésszakán kívánnak benyújtani.   A petíciót a Mi Hazánk sem hagyta válasz nélkül: a párt szombat délelőttre sajtótájékoztatót hirdetett az ORÖ fővárosi székháza elé. Beszédet a tervek szerint Dúró Dóra elnökhelyettes mond majd, aki lemondott mentelmi jogáról, mert őt is feljelentették a a mozgalom korábbi, ORÖ-székház előtt tartott rendezvénye miatt.

Kármentés: szűri a kormány a pluszjuttatást kapó egészségügyiseket

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.06.12. 20:37
Képünk illusztráció
Fotó: Balogh Zoltán / MTI
A jelek szerint sokallja a kormány a járványhelyzetben helyt álló egészségügyi dolgozóknak ígért kifizetés pénzügyi terhét: megpróbálják adminisztratív eszközökkel szűkíteni az érintettek körét.
Úgy tudjuk, a juttatást egy meglehetősen bürokratikus eljárás esetében az intézményvezetőknek kell megigényelni: akinek a számára a főnöke nem kér, az aligha kap majd a pénzből.  Még a kormány által egészségügyisinek minősített dolgozók közül sem kapja majd meg mindenki a beígért, bruttó 500 ezer forintos „koronavírus-jutalmat” (mint emlékezetes, az Orbán-kabinet önkényesen átértelmezte a jogszabályban szereplő fogalmat, így estek ki a körből a gyógyszertári dolgozók illetve a szociális szektorban tevékenykedő ápolók). A kórházak és egyéb egészségügyi intézmények vezetői levelet kaptak a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőtől (NEAK) a következő sorokkal: „Önt mint intézményvezetőt regisztráltuk a NEAK bérfejlesztési adatgyűjtő rendszerében. A regisztráció célja, hogy intézménye ezen a webes felületen keresztül egyszerűen benyújthassa az egészségügyi és egészségügyben dolgozók egyszeri rendkívüli juttatásához kapcsolódó támogatási igényét.” Az „egyszerűen” szót ebben az esetben nem kell szó szerint érteni. Egyrészt június 19-ig kell elvégezni az igénylések benyújtását, vagyis alig egy hét van rá, másrészt a vezetőknek egy meglehetősen összetett adatrögzítő felületen kell keresztülrágniuk magukat, méghozzá a támogatásra ajánlott összes dolgozó esetében külön-külön. Az adatgyűjtő rendszerben olyan információkat is kérnek, amelyek a kérdező rendelkezésére állnak (meg olyanokat is, amelyeknek semmi közük a járvány idején végzett munkához), arra viszont nem kérdeznek rá, hogy milyen számlaszámra kell átutalni a pluszjuttatást, holott ezt a munkáltató mindenképpen tudja, a NEAK viszont nem feltétlenül.  Lapunk információi szerint a levelet a háziorvosok is megkapták (a Népszavát közülük többen is megkeresték). Ez azért ellentmondásos, mert ők nem intézményvezetők – mégis nyilatkozniuk kell, akár saját magukról is –, ráadásul teljesítmény-alapon fizetik őket, vagyis az állami egészségügy mindent tud róluk.  A Népszavának nyilatkozó egészségügyi dolgozók szerint az adatgyűjtésből, illetve annak módjából az derül ki, hogy még az eredetileg a kormány által meghúzott körön belül sem fog mindenki részesülni a pluszjuttatásban. Sok múlik majd a főnökökön, és nincsenek objektív mutatók annak eldöntésére, hogy kinek a munkája kapcsolódott a járvány időszakában a vírus elleni védekezéshez (bár utóbbiból a levél állítása szerint lesz majd egy külön körlevél is).  A parlamenti honlap tanúsága szerint az ügyben írásbeli kérdést tett föl az illetékes miniszternek Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) azt tudakolva, valóban kiküldte-e a NEAK a fenti levelet, mit nem tud az állami intézményrendszerben dolgozó egészségügyisekről a kormány, ami indokolttá teszi az újabb adatgyűjtést, és miért kell kérvényezni azt, ami a kormány szerint is jár.