Előfizetés

Ha a válság enyhítése a cél, a presztízsberuházásokból is engedni kell majd – mondja interjúnkban Pitti Zoltán, a Corvinus professzora

Bonta Miklós
Publikálás dátuma
2020.06.15. 07:20

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
A kormányzat gazdaságpolitikájából hiányzik a távlatosság, szinte kizárólag a napi, számos esetben rövid távú célok elérésére koncentrálnak, és a költségvetési források felhasználását is ennek rendelik alá - nyilatkozta Pitti Zoltán, az Adó- és Pénzügyi Hivatal egykori elnöke, a Corvinus Egyetem kutatóprofesszora.
Már javában folyik a jövő évi büdzsé tárgyalása az Országgyűlésben. A legfontosabb kérdés mégis az, hogy a mostani körülmények között adottak-e a feltételek a 2021. évi költségvetés idő előtti véglegesítésére? A válaszom az, hogy nem! A 2019. évi zárszámadás végleges számait még nem ismerjük, a 2020. évi időarányos adatok számos bizonytalansággal terheltek, s tartok attól, hogy a magyar gazdaság nyitottságából adódóan nagyobb figyelmet kell fordítanunk a körülöttünk zajló nemzetközi események Magyarországra gyakorolt hatására is. Magyarországnak is tiszteletben kell tartania a 2010. évtől alkalmazott európai szemeszter menetrendjét. Ennek lényege, hogy a tagországok minden év április 30-ig kidolgozzák a következő 4 évre szóló a konvergencia és a nemzeti reformprogramjaikat, majd június végéig számszerűsíteniük kell a bevételeket és kiadásokat tételesen tartalmazó költségvetésüket is, amelyet átadnak az Európai Bizottságnak. Ezt követően a közösségi törekvések és nemzetgazdaságoknak szóló ajánlások ismeretében októberben kell elfogadniuk végleges költségvetésüket. A magyar kormány eddig más menetrendet alkalmazott, de most – válsághelyzetben – minden racionális érv amellett szól, hogy legelőször a 2020. évi költségvetési törvény elkerülhetetlen korrekcióját végezzék el, majd rögzítsék a nagy valószínűséggel módosuló 2021. évi induló feltételekkel, s nemzetközi környezet törekvéseinek ismeretében véglegesítsék a jövő évi költségvetési törvényt. Ez az a megoldás, ami javíthatná a költségvetés megalapozottságát, s ami érdemi információkat adhatna a gazdasági szereplői számára is. Mi az, ami leginkább jellemzi majd az előttünk álló 2021. évet? Alapvetően egy válságkezelő költségvetés, visszafogott bevételi, még visszafogottabb kiadási előirányzatokkal. A helyzet ellentmondásosságát jól jellemzi, hogy a törvényjavaslat kidolgozói a jelenlegi válságot "V" alakúnak tekintik, eszerint az átmeneti visszaesés után hirtelen felugrás következik. Ennek azonban ellentmond a Pénzügyminisztérium által 2020-2024. évekre készített államháztartási mérleg, ami – a megszorítások fennmaradása miatt - egy elhúzódó válságkezelési periódust sejtet. Így aztán megmaradnak a kisadók, a kiskereskedelmet sújtó külön dók, és az önkormányzatokat 2024-ig fogja terhelni a megnégyszereződött szolidaritási adó, évente 160 milliárd forinttal. Emellett véglegesen központi adóvá válik a gépjárműadó is. Ugyanakkor továbbra is túlsúlyban lesznek a presztízsberuházások, amelyek kivitelezési üteme azonban még módosulhat. Viszont a jövő évi költségvetési törvényjavaslatból hiányoznak a szociális ellátórendszer működőképességét javító megoldások. Másként fogalmazva, "műemlékileg védett marad" az évek óta működtetett perverz újraelosztási rendszer. Már az idei évvel is bajok lehetnek, elszállhat például a költségvetési hiány. A kormány a Konvergencia Programban nemrég magasabban, 3,8 százalékban jelölte meg az idei GDP arányos hiánycélt. Ez már tarthatónak látszik? Szeretném remélni, de nem tartom valószínűnek. Helyzetünk reális megítéléséhez először is látni kellene a 2019. évi zárszámadás végleges adatait és áthúzódó hatásait, majd az idei optimista célokat szembesíteni szükséges a vírusválság okozta korrekciók következményeivel, amelyek egyrészt a bevételi oldalt mérséklik, másrészt kiadási többletekkel járnak. Az első öt hónap csak az eltérés kezdete, ugyanis a gazdasági teljesítmények adóalapot mérséklő hatása majd jelentős fáziskéséssel lesz mérhető, és ma még azt sem mondhatjuk ki, hogy túl vagyunk a válságon. Az Európai Unió Újjáépítési Alapjától remélhető pótlólagos források némileg enyhíthetik ugyan, de nem ellensúlyozzák a költségvetési kieséseket. Összességében úgy vélem, hogy nagy elővigyázatossággal kell kezelni minden 2020. évi prognózist. Melyek az idei év nyitott kérdései? Az első és talán legbizonytalanabb a magyar gazdasági növekedés ütemének megállapítása. A hazai hivatalos vélemények a plusz 3 és a mínusz 5 százalék között mozognak, az előbbi a jegybank, utóbbi szélső értéket a Pénzügyminisztérium közölte. Az Európai Bizottság ugyanakkor mínusz 7 százalékkal számol, míg a legfrissebb OECD előrejelzés mínusz 8 százalékos teljesítménycsökkenést vár. Az egymásnak ellentmondó prognózisok mögött a globális folyamatok szerepének eltérő súlyú kezelése, a válságkezelő intézkedések mértékének és hatékonyságának a különböző minősítése áll. Miképpen hat mindez a költségvetési egyensúlyra? Érdemes emlékeztetni arra, hogy a válságkezelésben ugyan fontos szerepet tölt be, ám az idei bevételek időarányos alakulását kedvezőtlenül érintik az adóbevallási határidők és egyben az adófizetési kötelezettségek későbbre halasztása, valamint a társasági adót és iparűzési adót érintő decemberi adóelőlegfeltöltési kötelezettségek eltörlése. Más bevételmérséklő, illetve forrásátcsoportosító intézkedések is születtek, gondoljunk csak illetékcsökkentésre, a közterületfoglalási díj elengedésére vagy a díjmentes parkolásra, de a romló gazdasági teljesítmények, illetve a foglalkoztatottsági mutatók mérséklődése miatt kevesebb folyhat be a társasági adóból, az áfából, a személyi jövedelemadóból, az iparűzési adóból, hogy csak néhányat említsek. A kormányzat a gazdaságvédelmi akciótervre hivatkozva mélyen belenyúlt a 2020. évi költségvetésbe is. Látszanak már ennek az eredményei? A bevételek és a kiadások közötti különbségeket az egyes költségvetési fejezetek közötti, illetve fejezeteken belüli átcsoportosításokkal, valamint a tartalékok mobilizálásával kezdték. Egyfelől az év egészére vonatkozó bevételi számítások, valamint másrészt a többletigények azt jelzik, hogy az eddig alkalmazott lépések az év második felében nem folytathatók, sőt, előbb-utóbb a presztízs beruházások kivitelezési ütemét is mérsékelni kell. Az sem zárható ki, hogy a költségvetés biztonságának erősítése érdekében külső forrásokat – elsődlegesen az Európai Unió Újjáépítési Alapját – is igénybe kell venni. A válság időszakában megnőnek az állammal szembeni igények. A piaci szereplők mellett, mely területek jelentkezhetnek plusz forrásokért? A lista hosszú, de az egyik ilyen terület az egészségügyi ágazat lehet, ahol – a korábban felhalmozott kórházi adósságállomány végleges rendezésén túl – pótlólagos forrásokat kell nyújtani a vírusválság többletköltségeihez: Például gondoskodni kell arról is, hogy a megemelkedett igénybevétel miatt elhasználódott eszközöket pótolják, de döntést kellene hozni a már-már feledésbe merült szuperkórház ügyében is. S akkor még nem beszéltünk egy második fertőzöttségi hullám következményeiről. Emellett a kényszerűségből alkalmazott „távoktatás” egy ideig feledtette ugyan velünk az oktatási intézmények működési gondjait, ám az oktatás szeptemberi beindulásával a hiányosságok hirtelen fognak nyakunkba szakadni. Az Európai Unió tagállamainak többsége már az euróövezethez tartozik, s több ország már bejelentette csatlakozási szándékát, Magyarország eddig nem jelölt meg céldátumot. Várható ebben változás? A világgazdaságban zajló átrendeződés és az Európai Unió belső vitáinak ismeretében talán nem a legjobb pillanatban merül fel ez a kérdés. A felelős választ pedig még tovább nehezíti az Európai Központi Bank elmúlt napokban közzétett jelentése a nem euró övezethez tartozó országok. Bulgária, Csehország, Horvátország, Lengyelország, Magyarország, Románia és Svédország felkészültségéről, amelyben hazánk az infláció, a GDP arányos költségvetési hiány, a GDP arányos bruttó államadósság, az árfolyam, a hosszú távú kamatlábak tekintetében nem a legjobban szerepel. Voltunk már ennél jobbak is! Az euróövezeti csatlakozáshoz szükséges feltételek teljesítése azonban nem elsődlegesen szakmai, hanem politikai szándék kérdése. Mérlegelni kellene azt, hogy az Európai Unió, kimondva, vagy kimondatlanul, ma már kétsebességes, és az első körben – eltekintve most a vírusválság megosztó következményeitől – az euróövezeti tagországok vannak. Erre a körre a 2021-2027. évekre külön közösségi program, külön költségvetés, külön statisztikai számbavétel készül, s az euróövezeten kívüli országok – markánsan fogalmazva – a maradékelv alapján részesülhetnek a közösségi forrásokból. Most az új uniós gazdasági ciklus közösségi programja melletti elkötelezettségen túl, a magyar kormánynak ki kellene mondania az euróövezeti tagsághoz történő csatlakozási szándékát is ebben az időszakban, és prioritást kellene adnia a csatlakozási feltételek megteremtésének. Meggyőződésem, hogy ez egyfelől nem nemzeti áldozatvállalás, hanem nemzeti érdek, más nézőpontból viszont – átvitt és konkrét értelemben – csak így maradhatunk hitelképesek. 

Pitti Zoltán

A 75 éves közgazdász a Marx Károly (ma Budapesti Corvinus) Közgazdaságtudományi Egyetemen végzett. Szakmai tevékenységét a közigazgatásban kezdte, majd a Pénzügyminisztériumban folytatta. 1994-1997 között az Adó- és Pénzügyi Hivatal elnöke volt. Ez idő alatt meghatározó szerepet töltött be a Nemzetközi Adóigazgatási Szervezet (Intra-European Organisation of Tax Administrations) létrehozásában. 1997-től a „Big Five” tanácsadó cégek egyikének partner képviselője, majd 2001-től kezdődően Corvinus Egyetem Gazdaságpolitika Tanszék oktatója és kutatója. Magyar Közgazdasági Társaság elnökségének tagjaként is tevékenykedett. 2005-ben munkásságát "Közgazdász-nagydíj”-jal ismerték el.  

Cégfelvásárlás-korlátozás: túlterjeszkedik az állam

Papp Zsolt
Publikálás dátuma
2020.06.15. 06:20

Fotó: H. Szabó Sándor / ORFK
A kormány gazdaságvédelem jegyében féket vetne a magyar cégek felvásárlása elé, de ez ütközhet az uniós joggal.
Van-e az államnak bármilyen beleszólása abba ma, 2020 nyarán Magyarországon, ha két kínai eladja egymásnak a Józsefvárosi piacon a három milliós kft.-vel működtetett dimszum kifőzdéjét? Vagy ha kitalál valaki egy kereskedelmi start-up céget, és meggyőz egy amerikai befektetőt - talán éppen a kaliforniai nagybácsikáját - arról, hogy adjon ehhez mondjuk 10 ezer dollárt a cég egyharmadáért cserébe? Vagy a nyugati határhoz közeli panzióban összeáll a tulajdonos egy osztrák céggel, aki folyamatos vendégellátást biztosítana társulás esetén? A válasz mindhárom esetben: igen - fejti ki Spielmann Éva ügyvéd, cégjogász Facebook-bejegyzésben, ama kormányrendelet kapcsán, amellyel a stratégiainak mondott cégeket igyekszenek megvédeni az ellenséges felvásárlásoktól. A kormánynak a rendelettel – amelynek egyes részeit a parlament törvényerőre is emeli – csakis gazdaságvédelmi megfontolásai voltak – szögezte le egy múlt heti online konferencián György László, az innovációs tárca államtitkára. A válság sokaknak valóban válság, másoknak viszont lehetőség a terjeszkedésre, ezért hozta meg a cégfelvásárlásokat korlátozó intézkedéseit a kormány olasz példa alapján – tette hozzá. A cél az, hogy a magyar cégek a mostani tulajdonosoknál maradjanak, ha ez a tulajdonos érdeke. A kormány nem fog viszont olyan cégügyleteket megakadályozni, amely a cég előnyére válik - ígérte az államtitkár. A rendelet szerint elsősorban azon külföldi cégeket akadályoznának a felvásárlásban, amelyeknek a végső tulajdonosa unión kívüli cég vagy magánszemély. Ugyanakkor, ha egy uniós cég akarja egy magyar cég többségi (minimum 50 százalék plusz egy szavazatnyi) részét megvásárolni – már az is bejelentésköteles, és a tranzakció ellen az innovációs tárca 45 napon belül kifogást emelhet, ha az ügylet a minisztérium meglátása szerint a „közrendbe” ütközik, ami igen tág értelmezésre is adhat lehetőséget – magyarázta lapunknak Spielmann Éva. A rendelet elvileg csak a stratégia ágazatokra vonatkozik, de a kormány a ezt a kört meglehetősen széles merítésben határozta meg: bejelentésköteles a cégfelvásárlás a turizmus, az idegenforgalom, a vendéglátás, az építőanyag-ipar, a kis- és nagykereskedelem, a gépjárműkereskedelem vállalkozásai esetében is, az olyan valódi stratégia területen üzemelők mellett, mint az energiaipar, gyógyszeripar vagy a nukleáris technológiák. Bizonyos esetekben valóban indokolt lehet a felvásárlások korlátozása, ám rendelet rendkívül tág határokat szab. Például, egy hárommilliós alaptőkéjű kft. biztosan nem meghatározó tényező például az energiaiparban, ennek ellenére az eladása bejelentésköteles. Ami igazán zavaró, hogy a stratégia körbe bekerült a turizmus, a vendéglátás vagy épp kereskedelem. A cégjogász szerint ma bárki alapíthat webshopot, lehet magánpanziója vagy Balaton parti büféje, de ezeket nem értékesítheti szabadon a koronavírus járványra hivatkozva. A maastrichti szerződés szerint az uniós kormányok kérhetik, hogy az EU-n belüli cégügyleteket jelentsék nekik, de rejtett korlátozást nem tartalmazhat a szabályozás. Ha az innovációs tárca minden cégfelvásárlást tudomásul vesz, akkor nincs probléma, de ha elkezdenek egyes ügyeket visszadobni, akkor lehet a bíróság, majd az uniós bíróság elé vinni a szerződést, és nem biztos, hogy a magyar jogszabály kiállja az uniós próbát. A korlátozások elvileg az év végéig élnek, vagyis arra nincs esély, hogy a jogszabály érvényessége alatt uniós döntés születhessen. Spielmann Éva szerint a bejelentési kötelezettség önmagában késelteti az ügyeket, hisz addig a vételárat sem tanácsos kifizetni, míg le nem telik a 45 napos határidő (amit további 15 nappal meghosszabbítható). A jogszabály további kényes része, hogy a bejelentésnek tartalmaznia kell a jogügylet összes részletét, vagyis akár a vételárat is. Ez utóbbi eddig nem volt nyilvános, a cégbíróságra nem kellett beadni az üzletrész adásvételi szerződését, mivel az üzleti titok. Most, ha ilyen részletességgel fel kell tárni a jogügylet részleteit a bejelentésben, akkor a minisztérium jóval többet fog látni, mint eddig, ami szintén aggályokat vet fel. A jogszabály széles rálátást biztosít a magyar cégügyletekre, ami szigorú állami kontrollt jelent, ráadásul bizonyos esetekben ez szintén ütközhet az uniós joggal, a tőke szabad áramlását biztosító jogszabályokkal.  

Még a konzultációba is bekerült

Ön mit gondol, Magyarország védje meg a magyar vállalatokat az ellenséges célú külföldi felvásárlástól? - kérdezi a kormány az úgynevezett nemzeti konzultációban - igaz, már a kevésbé érdekes utolsó tételek egyikeként. A válasz mindegy is, ugyanis nem a cél a vitatható, hanem a hogyan. Jogászok szerint a kormány rendelete inkább több kérdést vett fel, mint ahányat megold. 

Ahol bejön az élet: több százmilliós osztalék jut Mészáros Lőrinc öccsének is

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.06.14. 11:01

Fotó: Népszava
A milliárdos család cégein nem ejthet sebet a koronavírus-járvány sem.
Hasít a Mészáros Lőrinc öccse is, János, aki három cégéből 346 millió forintos rekordosztalékot lapátolt ki, további négy tulajdonában álló gazdasági társaságának tavalyi beszámolója pedig még nem is ismert – írta vasárnap az mfor.hu. Mészáros János héttagú cégbirodalma kisebbik részének 2019-es dokumentumai alapján a portál szerint megállapítható: ahogy a bátyja, a volt felcsúti polgármester évről évre gyarapodik, úgy követik őt az öccs vállalkozásai is.  Az egyik legnagyobb cége az Agro-Felcsút Kft. az árbevételét egy év alatt 14 százalékkal tudta növelni: 2,8 milliárd forint után 3,2 milliárd forint folyt be a kasszába. A növekedés részleteire nem tértek ki, de az anyagjellegű és a személyi ráfordítások is növekedtek. A 23 alkalmazottat foglalkoztató cégnél az átlabér mintegy bruttó 237 ezer forint lehet, míg 2018-ban ez az adat 210 ezer forint volt. Az adatok szerint ugyan a társaság adózás után nyeresége „csak” 224,5 millió forint lett, némileg kevesebb az előző évi 238 milliónál, Mészáros János – egyedüli tulajdonosként – mégis rekordosztalékot, 150 millió forint utalhatott ki magának.

Az utolsó fillérig

Másik vállalkozásából, az elmúlt években megszerzett Herceghalom Interat Zrt.-ből a 2019-es eredmények után 100 millió forinttal dagadhatott a kisebbik Mészáros testvér zsebe. A társaság egyébként szintén jó évet zárt, a korábbi 1,9 milliárd forint után 3,1 milliárd bevételt könyvelt el, a tiszta nyereség az egy évvel korábbival csaknem azonos, 162 millió forint volt. Egy harmadik cég, az Adept Enviro Kft. szintén friss szerzemény, a többihez képest egész kicsinek számít, hiszen mindössze 341 milliós árbevételre tett szert tavaly. Ebből maradt 95,9 millió forint adózott nyereség, amit az utolsó fillérig kivett osztalékként Mészáros Lőrinc öccse. A három cégből tehát összesen 346 millió forint osztalékot lapátolt ki magának Mészáros János.  A társaságok záróértékelése szerint a koronavírus-járvány nem érinti a vizsgált cégek rövid távú pénzügyi- és likviditási helyzetét, de lényegesen nem befolyásolja az üzleti működést sem.