Szabad szemmel;külföldi sajtó;

2020-06-15 07:20:17

Szabad szemmel: nem túl rózsásak Orbán és Kaczynski kilátásai

Nemzetközi sajtószemle, 2020. június 15.

Die Zeit

A német kancellár összeegyeztethetetlennek tartja a demokratikus értékekkel a rasszizmust és az antiszemitizmust, és élesen elítéli a gyűlöletet, valamint az uszítást. Úgy véli, a társadalomnak minden erejével szembe kell szállnia az ilyen jelenségekkel. Angela Merkel az Amerikai Zsidó Bizottság virtuális konferenciáján mondott köszöntőt és megerősítette, hogy kormánya elszánt a szélsőségek elleni harcban. Mint hangsúlyozta, német földön az államügyeket és az emberek mindennapi életét alapértékek határozzák meg és ezek nem férnek össze olyasmivel, mint a zsidóellenesség, vagy fajgyűlölet-faji megkülönböztetés, és teljesen mindegy, hogy az a közösségi médiában vagy az utcán jelentkezik. Az ilyen kinövések ellen a hatalomnak és a társadalomnak együtt és a lehető leghatározottabban fel kell lépnie.

Sajnálatosnak nevezte, hogy az elmúlt években több keserű kudarc is előfordult, mint például jó fél éve a hallei zsinagóga elleni támadás, amelyet megrázónak nevezett. (Mint emlékezetes, egy szélsőjobboldali támadó két járókelőt lelőtt, miután nem tudott bejutni az imaházba.) Merkel úgy fogalmazott, hogy az ilyen aljas akciók a demokrácia szívét veszik célba. A zsidóknak azt kell érezniük, hogy szabadok, és biztonságban élnek Németországban. Semmi sem akadályozhatja, hogy gyakorolják hitüket vagy kultúrájukat.

Kitért arra, hogy e felelősség részeként fel kell lépni Izrael biztonságáért, az nem lehet alku tárgya. Ám tartós béke csak akkor lehetséges a Közel-Keleten, ha az ott élő népek egyetértésre jutnak és tárgyalások útján megkötik a megállapodást a két állam létesítéséről. A lap hozzáteszi, hogy az Amerikai Zsidó Bizottságot 1906-ban főként elszármazott német zsidók hozták létre és a civil szervezet fő törekvése a demokrácia, az emberi jogok és a népek közti megértés előmozdítása.

Die Welt

A Visegrád Insight nevű varsói agytröszt első számú vezetője úgy gondolja, hogy végéhez közeledik Orbán Viktor és Jaroslaw Kaczynski uralma, mert 10, illetve 5 éve irányítják országukat, ám ennyi idő elteltével nehezen állíthatják, hogy nem részei az elitnek. Przybilski azért sem nevezi rózsásnak a két politikus kilátásait, mert ők a nemzetállamot hirdetik, ám a vírusválság újfent igazolta, hogy az ilyen gondokat csakis a több Európai képes orvosolni. Ráadásul teljesen hanyagolják, hogy felkészüljenek az euró átvételére, így a periférián találják magukat, a lényeges döntéseket nélkülük hozzák meg. Ezen még az sem segít, hogy esetenként ügyesen manővereznek.

Ezen felül hiábavaló az a törekvésük, hogy példát mutassanak a Nyugat számára, modelljük erre teljesen alkalmatlan. Úgyhogy a vége az lesz, hogy a populizmus más és más árnyalata lesz hatalmon a régió több országában, és ez még okozhat gondokat a németeknek, illetve Nyugat-Európának. De közben úgy áll, hogy a térség mind inkább elszigetelődik, Oroszország ugyanakkor folytatja a harcias külpolitikát és igyekszik megosztani az unió tagjait. Főleg, hogy továbbra is a maga befolyási övezetének tekinti a földrész keleti felét, és jó alkalmat lát törekvései érvényesítésére a járvány révén.

Természetesen nem kell arra számítani, hogy a hibrid háború közben megszállná valamely uniós ország bizonyos részeit, ahogy azt Ukrajnában tette. Nem szeretne ugyanis fegyveres konfliktusba bonyolódni az Észak-Atlanti Szövetséggel, az azonban nagyon is az ínyére való, hogy destabilizálja a szervezetet.

Przybilski ugyanakkor gazdasági szempontból ígéretesnek tartja a közeljövőt Közép-Kelet-Európa számára, mivel stabil a fundamentum. Úgyhogy gyorsan beindul majd a fellendülés, az pedig valóságos boomot eredményez, ha az USA a térségbe helyezi át a termelési láncot a Kínával fennálló konfliktus miatt. Ebben a Microsoft jár az élen. Mint emlékezetes, az óriáscég egymilliárd dollárt kíván befektetni Lengyelországban és a tapasztalat az, hogy Nyugat-Európa általában ilyen tekintetben sem szeretne lemaradni Amerikától.

Spiegel

Új nukleáris versengés veszélyére figyelmeztet a stockholmi Békekutató Intézet legújabb jelentése. Mert ugyan az év elején kevesebb atomfegyver volt a világban, mint egy éve, közben zajlik a korszerűsítés. A SIPRI szerint az USA-nak, Oroszországnak, Nagy-Britanniának, Kínának, Indiának, Pakisztánnak és Izraelnek együttesen 13 400 nukleáris csapásmérő eszköze van, ez 465-tel marad el a 2019 elején kimutatott számtól. A csökkenés oka, hogy az amerikaiak és az oroszok szétszedik a kiselejtezésre ítélt fegyvereket. De ettől még továbbra is két nagyhatalom kezében van a nukleáris arzenál 90 százaléka. Ha a konkrét számokat nézzük, akkor az állás: 6375-5800 Moszkva javára, vagyis a készlet egy év alatt 125-tel, illetve 385-tel lett kisebb.

Ugyanakkor Kína jön fel, jelenleg 320 ilyen eszköze van, szemben a korábbi 290-nel. De a britek is növelték atomerejüket (215-öt tartanak jelenleg rendszerben, míg tavaly ilyenkor csak 200-at.) A franciák viszont leépítettek, 300-ról 290-re. Pakisztán 160, India 150, Izrael pedig 90 robbanófejet tud felmutatni. Az összeállítás kitér arra, hogy az észak-koreai nukleáris program aktív, ám teljesen átláthatatlan. A szakértők is csak feltételezik, hogy Phenjan idáig 30-40 darabot állított elő.

Ezzel egyidejűleg azért is pesszimisták, mert nem jól áll a leszerelés ügye. Jövő februárban 10 év után lejár az orosz-amerikai Start-szerződés hatálya, bár a két ország képviselői e hónapban meglepetésre bejelentették, hogy új egyezményről kezdenek tárgyalásokat. Viszont a múlt nyáron az Egyesült Államok felmondta a közepes hatótávolságú szárazföldi rakéták felszámolását kimondó INF-megállapodást.