Előfizetés

Végkielégítés nélkül maradhatnak azok a szakképzésben dolgozók, akik nemet mondanak új bérajánlataikra

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2020.06.15. 13:55

Fotó: Népszava
A Pedagógusok Szakszervezete szerint ez jogszabályellenes.
Nem akarják kifizetni június 30-ai hatállyal a végkielégítését azoknak a szakképzésben dolgozó oktatóknak, akik úgy döntöttek, nem fogadják el új bérajánlataikat és munkaszerződésüket – hangzott el a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) hétfői online sajtótájékoztatóján. A szakképzési centrumok csak azoknak fizetnének végkielégítést, akik jogviszonyuk megszűnése után 60 napig nem tudnak elhelyezkedni, és erről nyilatkozatot is tesznek. Vagyis a dolgozók csak 60 nap után juthatnak hozzá a végkielégítésükhöz, de csak akkor, ha igazolják, hogy addig nem találtak máshol állást. Gosztonyi Gábor, a PSZ szakképzésért felelős alelnöke szerint ez jogszabályellenes, hiszen a közalkalmazotti törvény kötelezi a munkáltatót a végkielégítés kifizetésére – és arról szerinte szó sem lehet, hogy erre csak 60 nap múlva kerüljön sor. Az új szerződésekre azért van szükség, mert a szakképzési rendszer átalakításának részeként megszűnik a szakképző intézményekben dolgozók közalkalmazotti jogviszonya, foglalkoztatásuk július 1-től a Munka törvénykönyve alá kerül. Az új munkaszerződéseket – és a bérajánlatokat – május végéig mindenki megkapta, és június 15-ig volt idejük arra, hogy nyilatkozzanak annak elfogadásáról. Bár a PSZ-hez beérkezett információk alapján a többség aláírta, a szakszervezet felmérésében résztvevők mintegy 17 százaléka az ajánlat elutasítása mellett döntött. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) átlagosan 30 százalékos béremelést ígért, de Gosztonyi szerint az eddigi tapasztalatok alapján azt lehet mondani, átlag 20-25 százalékkal emelkedtek a megajánlott bérek. A vezetők között pedig vannak, akik jóval szerényebb emelést kaptak. A nem tanári végzettségű iskolai dolgozóknak 4 százalékkal ajánlottak többet korábbi bérüknél, ami a PSZ szerint méltatlan és megalázó. Gosztonyi arra is emlékeztetett, az ITM nem tudott megfelelni annak a jogszabályi kötelezettségének sem, hogy időben (március 31-ig) elkészüljenek a képzési és kimeneti követelmények, iskolai programtervek. – Erre felhívtuk a minisztérium figyelmét, mire egy ellentmondásos levélben egyszerre hivatkoztak a járványügyi veszélyhelyzetre, mint hátráltató tényezőre, valamint olyan „jelentéktelenségre”, ami nem gátolhatja az új szakképzési rendszer szeptember elsejei bevezetését – fogalmazott. És ez még nem minden: a PSZ alelnöke szerint újabb bizonyíték a fejetlenségre az agrárszakképzési intézmények átszervezése. A hajdúböszörményi Széchenyi István Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégium például néhány hét alatt három levelet is kapott arról, melyik újonnan létrejövő agrárszakképzési centrumhoz fognak tartozni – mindegyik levélben más centrum volt megjelölve. – „Romlott hab” a tortán, hogy a hajdúböszörményi intézmény néhány dolgozója olyan levelet kapott, amelyben a munkavégzés helyeként a 132,5 kilométerrel távolabb lévő putnoki Serényi Béla Mezőgazdasági Szakgimnázium és Szakközépiskola van megjelölve. A kollégák azóta is várják az illetékesektől a választ. Egyelőre úgy tűnik, az egyéni élethelyzeteket nem veszik figyelembe – mondta Gosztonyi. 

„A tanároknak és a szülőknek köszönhető, hogy a rendszer nem omlott össze”

A tantermen kívüli digitális oktatással is sikerült lezárni a tanévet, de ez nem az oktatási kormányzaton múlt – erről Totyik Tamás, a PSZ másik alelnöke beszélt. Szerinte egyértelműen a tanárok és a szülők erőfeszítéseinek köszönhető, hogy „a rendszer nem omlott össze”. Hét pontban javaslatokat is megfogalmaztak arról, hogyan kellene felkészíteni az iskolákat egy hasonló helyzetre: ezek közé tartozik Észtország mintájára az ingyenes internet-hozzáférés az ország egész területén, a Nemzeti alaptanterv újragondolása, valódi digitális tartalommal megtöltött tananyagok kidolgozása, egységes iskolai felületek kiakalítása, távoktatási szakemberek alkalmazása, pedagógusok továbbképzése. A szeptembertől megjelenő iskolaőrséggel kapcsolatban azt mondta: elfogadhatatlannak tarják, hogy kényszerítő eszközöket – mint gumibot, gázspray, bilincs – alkalmazzanak tizenéves gyerekekkel szemben. Szabó Zsuzsa, a PSZ elnöke pedig beszámolt arról, hogy a PSZ kezdeményezésére már júniusban összeülhet a Közoktatási Érdekegyeztető Tanács, illetve a sztrájkbizottsági tárgyalásokat is folytatják, ha a járvány megengedi. Követeléseik továbbra is érvényesek: a pedagógusbérek vetítési alapja a minimálbér összege legyen, a heti óraszámokat egységesen 22 órában határozzák meg, csökkentsék a munkaterheket, a pályakezdőket kiemelten támogassák. A kormány által megígért 10 százalékos pótlékemelést nem tartják elegendőnek – de még ennek a fedezete sem látszik a költségvetésben. 

Pesten is szabad a lakodalom, szerdán dől el, mikor nyitnak a színházak és mozik

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.06.15. 12:24
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
A kormány az idősek vásárlási idősávjáról is dönteni fog, a könyvtárak azonban már hétfőtől látogathatóak.
Hétfőtől szabad lakodalmat és temetést is rendezni Budapesten, ám figyelnünk kell arra, hogy a rendezvény 200 fő alatt maradjon, és hogy mindenki tartsa be a védőtávolságokat – hangzott el az operatív törzs hétfői sajtótájékoztatóján. Kiss Róbert rendőr alezredes egyúttal arról is beszámolt, hogy hétfőtől nyitnak a nyilvános könyvtárak – a mozik, kőszínházak látogatási tilalmát pedig a héten, szerdán oldhatja fel vagy hosszabbíthatja meg a kormány.  Szintén szerdán döntenek a nyugdíjasok vásárlási idősávjának módosításáról vagy megszüntetéséről – mondta el Müller Cecília, aki türelmet kért minden érintettől: mint hangsúlyozta, ez a vásárlási korlátozás szükséges volt, és hatékonyan szolgálta az idősek védelmét az elmúlt hónapokban.
Müller hozzátette, hogy június 15-étől részlegesen feloldják a fekvőbeteg intézmények látogatási tilalmát.

A látogatóknak azonban továbbra is be kell tartaniuk azokat a biztonsági előírásokat, amiket az intézmény helyi vezetősége ír elő – így előírás az is, hogy csak egészségesen és maszkban lehet látogatni a hozzátartozókat. Arra is emlékeztetett, hogy a járvány miatt lefoglalt (hivatalos szóhasználatban felszabadított) kórházi ágyállomány 80 százaléka újra használható, és csak 20 százalékot tartják meg biztonsági tartalékként. Újra látogathatóak a háziorvosok és a szakorvosok is, ám csakis előzetes telefonos bejelentkezéssel – hangsúlyozta Müller.
Az országos tiszti főorvos felidézte a friss járványügyi adatokat: szerinte a koronavírus-járvány a korábbi helyzethez viszonyítva kedvezően alakul – a gyógyultak száma (2485) már a két és félszerese az aktív fertőzöttekének (1028) a vírus azonban továbbra is közöttünk van, napi 10 körüli új regisztrált fertőzéses esettel, így szükséges az óvatosság. Kórházban jelenleg 275 főt ápolnak, közülük 19-en vannak lélegeztetőgépen.   Müller új részleteket adatokat is közölt: mint mondta, az összes ismert esetből 57 százalék volt nő és 43 százalék férfi, megoszlásuk pedig korcsoport szerint a következőképpen alakult: 
  • 65-79 évesek: 25 százalék
  • 80 év és afelett: 20 százalék
  • 50-59 év: 15 százalék
  • 40-49 év: 14 százalék
A külön nem említett többi korosztálynál 14 évig 10-10 százalékos volt a megoszlás, a gyerekek között viszont elenyésző, 0,1-0,6 százalékos volt a fertőzési arány. Müller Cecília kérdésre válaszolva azt is megjegyezte, hogy a gyerek körében általában enyhe lefolyású volt a betegség, 30 év alatti halottja pedig nem volt itthon még a járványnak.  Azt is elmondta, hogy 100 ezer esetre vetítve országszerte átlagosan 41 koronavírus-pozitív eset és 5,8 halálos áldozat jutott. Budapesten azonban százezer főre 110, Komárom-Esztergom megyében 100, Zala megyében 97, Fejér megyében 90, Pest megyében pedig 46 fertőzött jutott.  Müller Cecília hosszasan mondott köszönetet a véradó civileknek ,az Országos Vérellátó Szolgálat munkatársainak és a Magyar Vöröskereszt aktivistáinak, emlékeztetve rá, hogy vasárnap volt a véradók világnapja. Kiss Róbert a sajtótájékoztatón ismertette a rendészeti adatokat is: beszámolója szerint egy napon belül 428 esetben rendeltek el új hatósági házi karantént, és összesen 7707-en töltik most két hetes otthoni izolációjukat. A járványhelyzettel kapcsolatban pedig 439 esetben indult büntetőeljárás – ebből 126-ban rémhírterjesztés gyanújával nyomoznak (hogy milyen eredményekkel, arról itt írtunk bővebben) 29 esetben közveszéllyel fenyegetés miatt indult eljárás. Lapérdeklődésre – egyre nő az új megbetegedések száma Romániában és Ukrajnában – az alezredes hangsúlyozta, hogy mindkét országgal közös határszakaszunk schengeni külső határövezetnek számít, vagyis ott most is folyamatos az ellenőrzés. Ukrán és román állampolgár csak agrármunkák miatt vagy külön miniszteri engedéllyel jöhet Magyarországra, esetleg átutazóként – tette hozzá Kiss. 

Az ország mindenkié, nem lehet kisajátítani – Kedvezményes üdülési lehetőségre vonatkozó javaslatot nyújtott be az MSZP

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.06.15. 12:08

Fotó: Népszava
„Bízom benne, hogy a magyar Országgyűlés a nyilvánvaló fideszes többség ellenére tárgysorozatba veszi és érdemi döntés fog születni ezzel kapcsolatosan” – mondta Molnár Zsolt.
– Az elmúlt hónapok nehéz helyzete alapján a kormány úgy döntött: sok tíz-, százmilliárd forintot különít el, hogy Magyarország turizmusa, idegenforgalma helyreálljon, és elsősorban külföldi vendégek számára minél csábítóbb legyen ez az ország. Ez a cél önmagában még elfogadható lenne, de figyelemre méltó, hogy az eddig szétosztott 84 milliárd forintot csak a kormányközeli vállalkozók és kormányközeli szálláshelyek nyerték el – mondta Molnár Zsolt hétfői sajtótájékoztatóján. Az MSZP pártigazgatója, budapesti elnöke hozzátette, a következő egy-két évben újabb 90 milliárd, és a következő tíz évben 600 milliárd kerül szétosztásra közpénzekből, vissza nem térítendő támogatásként. A mi adóforintjainkból fejlesztik kormányközeli vállalkozók a magyar turizmust – hangsúlyozta.    Fel kell tenni néhány észszerű kérdést – mondta Molnár Zsolt, és kiemelte,
  • az ország mindenkié, nem lehet kisajátítani csak egy szűk kör számára,
  • vajon rendjén van-e hogy ennyi adóforintot kizárólag erre a célra fordítanak, pláne, ha előre lehet tudni, kik nyerik ezeket a pályázatokat.
Ezért Tóth Bertalan MSZP-elnökkel hétfőn közös törvényjavaslatot nyújtott be, mely a vissza nem térítendő támogatások esetén 50 százalék értékig a szálláshelyek számára kötelezővé teszi, hogy a vissza nem térítendő támogatás 50 százalékát a családok számára vendégéjszakaként a következő 10-15 évben bocsássa minden magyar család rendelkezésére. Fontos, hogy ne csak külföldi, hanem belföldi turizmus is legyen, ne csak a kiváltságosok jussanak el a Balatonhoz, a Tisza-tóhoz – hangsúlyozta. Azt is javasolják, hogy jöjjön létre egy nemzeti üdültetési alap, mely a mindenkori, családtámogatásért felelős miniszter irányítása alatt, nyilvánosan megpályáztatja ezeket a vendégéjszakákat. Javaslatuk szerint 10 százalékos önrésszel lehetne pályázni ezekre a szálláshelyekre. Kiemelte: a Kisfaludy-terv azt mutatja, hogy még jó egy évtizedig újabb milliárdok, tízmilliárdok kerülnek ebbe az ágazatba. Javaslatuk szerint 10-15 évre elosztva a szálláshelyeknek időarányosan, minden hónapra lebontva kell ezeket a vendégéjszakákat felajánlani a nemzeti üdültetési alap számára. Magyar családok tömegei voltak, akik küzdöttek a járvány-veszélyhelyzet során, az egészségügyben, a szociális ágazatban, az oktatásban, a rendvédelembe, a magyar honvédségnél – sokszor a saját életüket veszélyeztetve is küzdöttek a járvánnyal szemben. Ezért az első 1-2 év üdültetésénél különös előnyt élvezhetnek azok a családok, ahol a családfenntartók részt vettek ebben a küzdelemben. Előnyt fognak élvezni a nagycsaládosok, a fogyatékkal élő gyermekeket nevelők, az egy kereső családban élők és azok, akik valamilyen oknál fogva nem juthatnak el nyaralni. „Bízom benne, hogy a magyar Országgyűlés a nyilvánvaló fideszes többség ellenére tárgysorozatba veszi és érdemi döntés fog születni ezzel kapcsolatosan, hiszen ne feledjük: ahogy a közpénz mindenkié, úgy ezek a szálláshelyek, ezek a szállodák és ezek a természeti értékek is közös kincseink” – mondta Molnár Zsolt.