Szolidárisak a színművészetivel - a kormány ellenében

Publikálás dátuma
2020.06.15. 16:49

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Újabb színházi és filmes szervezetek, oktatók tiltakoznak a Színház-és Filmművészeti Egyetem tervezett alapítványi átalakítása ellen.
A Magyar Színházi Társaság Elnöksége messzemenőkig kiáll az egyetemi autonómia és a művészi szabadság mellett. A Színház- és Filmművészeti Egyetem 155 éves, erős hagyományokkal rendelkező művészetoktatási intézmény. Bármely átalakítása csak transzparens módon, az intézmény vezetőségének bevonásával és a zavartalan működés biztosítása mellett támogatható – áll a Magyar Színházi Társaság közleményében. - Munkánk során nap mint nap tapasztaljuk, hogy az egyetemen magas színvonalú művészeti képzés folyik, az onnan kikerült hallgatók szakmájuk legjobbjai között vannak, ezért mély aggodalommal tölt el bennünket a tervezett átalakítás és annak módja” – írják a Színházi Kritikusok Céhének tagjai. - Szolidaritásunkról és támogatásunkról biztosítjuk az egyetem oktatóit, hallgatóit és minden dolgozóját. Kérjük az országgyűlési képviselőket, hogy szavazatukkal ne támogassák a szakmai érveket nélkülöző, politikai indíttatású törvényjavaslatot, szavazzanak nemmel! - olvasható a kritikusok közleményében. Szolidaritási nyilatkozatot adott ki a Magyar Játékfilmrendezők Egyesülete, illetve csatlakoztak a tiltakozókhoz határon túli egyetemi oktatók is. A törvénytervezetről a jövő héten szavaz a Parlament.  
Szerző

Eső után csóközön - A Francia rúdugrás Miskolcon

Publikálás dátuma
2020.06.15. 10:00

Fotó: Gálos Mihály Samu
Újra lehet színházba járni! Ráadásul bemutatót nézni, először az elmúlt hétvégén Miskolcon. Igaz a pénteki premiert elmosta az eső, de a kitartók másnap megnézhették teljes hosszában, csaknem három órában, Mohácsi István darabját, a Francia rúdugrást.
A színház is jelenthet erős függőséget. Ezt éreztem Miskolcon péntek este a Nyári Színházban, a teátrum udvarán, amikor végig néztem a nézőtéren, ahol a járványügyi szabályok miatt szétültetett (minden harmadik széket lehetett elfoglalni) nézőkre pillantottam, akik közül többen riadtan kémlelték az egyre sötétülő eget, mikor is csap le a vihar. Nem riasztotta el a közönséget a kötelező távolságtartás, a lázmérés a bejáratnál, és a többi, a színháztól igencsak távol eső rendszabály. Sok ismerős arcot láttam, szakmabelieket, és persze nem ismerősöket, a miskolci színház bérleteseit, illetve a meghívott egészségügyi dolgozókat. Khell Zsolt nagyvonalú, tágas szobabelsőt mutató impozáns díszlete, amely egyébként fedett volt, szintén kellő hangulatot teremtett ahhoz, hogy járványügyi védekezés ide, vagy oda, végre jöjjön aminek jönnie kell.
És jött is, de nem éppen az, amire vártunk. Elindult ugyan az előadás Mohácsi István „kortárs magyar vígjátéka,” a Francia rúdugrás, de tíz-tizenöt perc után le kellett állítani, mert kitört a vihar. Az égieknek, úgy látszik, volt néhány szava ehhez a színházi újrakezdéshez. Gondolták, csak lassan a testtel! És ha már test, lehet, hogy a darab témája miatt döntöttek úgy felsőbb erők, hogy ne siessük el, hiszen a testiség, vagyis a szex központi eleme Mohácsi bohózatának. Hát igen a szex, így járvány után. Persze a darabban szó sincs járványról, noha az előadást nagyrészt maszkban próbálták.
A pénteki premiernek a színházvezetés rugalmassága miatt a vasárnap lett az esőnapja, én viszont úgy döntöttem, a szombat estét választom, ezért maradtam. Újra átestem a lázmérésen és az ültetésen. Az égiek viszont úgy döntöttek, hogy most már mehet, és kifejezetten nyári színházi időben, az időjárás jóindulatú támogatásával lezajlott az előadás.
A darabot tíz évvel ezelőtt rendezte már Mohácsi János, később pedig a Centrál Színházban maga a szerző. Most újra nekiálltak a Mohácsi testvérek, és persze az alappilléreket meghagyva hozzányúltak az eddigi adaptációkhoz. Az alapötlet izgalmas, hiszen egy hétvégére párterepáriára érkezik két házaspár, akikről kiderül, igencsak ismerik egymást, testileg és lelkileg is. Hozzájuk csatlakozik maga a házigazda, Goldmark Ernő pszichológus (Görög László) és Székács Anikó titkárnő (Szirbik Bernadett). Így már hatan vannak. Meglepetésből és bonyodalomból azonban nincs hiány. A két házaspár Ráth Zsuzsa (Czakó Julianna), Roskovics Ákos (Harsányi Attila), illetve Csemegi Kati (Prohászka Fanni), Bíró Gyula (Fandl Ferenc) a másik két szereplővel együtt különböző felállásban majdnem annyi színpadi időt tölt egymással csókolózva, mint anélkül. Képzelem, hogy lehetett ezt próbálni maszkban. 
házigazda is szereplője lesz a terápiának. A képen: Szirbik Bernadett és Görög László
Fotó: Éder Vera
A játszók érezhetően élvezik a lehetőséget, egyrészt süt belőlük a kiéhezettség, nem csak egymásra, hanem a játszásra. Másrészt rengeteg találmány van Mohácsi István szövegében. Sok finomság, telitalálat párkapcsolatról, sztereotípiáról, taburól, szeméremről és álszeméremről. Kérdés, hogy ezek a gátak mikor és milyen körülmények között tűnnek el és mi történik, ha eltűnnek. A cél, hogy kacagjunk és magunkra ismerjünk, ez többé-kevésbé meg is történik. Valahogy azonban, amikor már sodródunk a helyzetkomikumra is erősen építő történettel, vesszük és nevetünk, akkor jön az újabb bohózatszerű jelenet, ami a végén már dramaturgiailag kuszává, túlbonyolítottá teszi a sztorit. A feloldás pedig a megváltó csoportszex, benne az a bizonyos csodafegyver, a címben is emlegetett Francia rúdugrás. Túl vagyunk az újrakezdésen. És egyáltalán nem baj, hogy mindez egy könnyed, de igencsak fanyar színpadi „terápia” keretein belül történik meg Magyarországon. Infó: Mohácsi István: Francia rúdugrás, Miskolci Nemzeti Színház, Nyári Színház, június 12-13 Rendező: Mohácsi János; Díszlettervező: Khell Zsolt; Jelmeztervező: Remete Kriszta; Zene: Zságer Varga Ákos
Szerző
Témák
színház Miskolc
Frissítve: 2020.06.15. 11:31

Káel Csaba: Hamarosan teljes kapacitásra kapcsolhat a hazai filmipar

Publikálás dátuma
2020.06.15. 08:30
Káel Csaba
Fotó: Népszava
Magyarországon hivatalosan nem állították le a forgatásokat, de március közepétől a korlátozó intézkedések miatt egy átlagos stábbal már nem lehetett dolgozni.
A korlátozó intézkedések feloldásával párhuzamosan elkezdődtek a nemzetközi bérmunkák előkészületei, és ez lehetővé teszi, hogy mielőbb ismét teljes kapacitásra kapcsolhasson a hazai filmipar – erről beszélt a mozgóképipar fejlesztéséért felelős kormánybiztos, Káel Csaba a Világgazdaságnak. Elmondta, hogy Magyarország nem léptetett életbe forgatási tilalmat a veszélyhelyzet alatt, például a Hosszú Katinkáról készülő portréfilm munkálatai szigorú egészségvédelmi intézkedések mellett folytatódhattak. A Nemzeti Filmintézetben (NFI) a lap érdeklődésére elmondták, hogy Magyarországon hivatalosan nem állították le a forgatásokat, de március közepétől a korlátozó intézkedések miatt egy átlagos stábbal már nem lehetett dolgozni. Ugyanakkor kiemelték: egyetlen film készítése sem hiúsult meg, mert még márciusban átütemezték a folyamatban lévő gyártások finanszírozását. Az NFI támogatásával készülő alkotások közül mindössze az Átjáróház forgatását kellett megszakítani, de mától az is folytatódik. Tíz állami támogatással megvalósuló mozifilmnél későbbre halasztották a forgatások kezdetét. Tizenhat mozifilm van utómunkálati fázisában, ezek befejezését és bemutatását idén és 2021 elejére tervezik az alkotók és a forgalmazók. A lap azt írja, a közvetlen magyarországi filmgyártási költések volumene 2016 óta minden évben meghaladja a 100 milliárd forintot, aminek jelentős része a külföldi bérmunka. Az, hogy a járvány mekkora kiesést okozott a szegmensben, elsősorban azon múlik, hogy mikor folytatódnak a félbehagyott külföldi produkciók – ez a beutazási korlátozások feloldásának függvénye. Miután már leszerződtek a magyar partnerekkel, ezért amint lehet, minden bizonnyal folytatni fogják a forgatásokat. Nálunk készül a többi között a Halo című Showtime-sorozat, a Terra Vision című Netflix-sorozat, a Dűne, a Nightingale és a Birds of Paradise című mozifilm.
Szerző