Előfizetés

„Fenntarthatatlan költségvetési pályára állt Budapest” – Interjú Kiss Ambrus főpolgármester-helyettessel

Szalai Anna
Publikálás dátuma
2020.06.17. 06:20

Fotó: Béres Márton / Népszava
Adománygyűjtésbe kezdene a Lánchíd-felújítására a főváros, és nem tettek le a Tiborcz-adóról sem – mondta Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes.
Megérkezett már a pénz a kukaholdingtól a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt.-hez? Kedd reggel, 4,96 milliárd forint érkezett a kukaholdingtól az FKF számlájára. Ez fedezi a tavalyi szolgáltatási díjból eddig hibádzó részt, és az ideiből egy keveset. Tartsunk egy kis számvetést! Az elmúlt hetekben a kabinet több, önkormányzatokat érintő elvonást jelentett be, amelyek közül Budapestet a szolidaritási adó összegének emelése érinti a legérzékenyebben.
A szolidaritási adó összege a bevezetés évében még 5 milliárd forint volt Budapestnek, amiből azután 10 milliárd lett, ennyi szerepel az idei költségvetésünkben is. Ez eddig fix összeg volt a főváros esetében, miközben az összes többi önkormányzatnak az egy főre jutó adóerő képesség alapján számították ki a fizetendő összeget. Jövőre a főváros esetében is áttérnének erre a képletre, vagyis 10 milliárd helyett 2021-ben 32-36 milliárdot kell befizetnie a fővárosnak az iparűzési adóalap nagyságától függően. A múlt héten viszont kiderült, hogy ezt a képletet már az idei évre is alkalmaznák, ami 12 milliárd többletet jelent. Kormánypárti politikusok kedvtelve mondogatják, hogy jövőre többet kap Budapest. Ebből annyi igaz, hogy 7 milliárddal valóban több normatívát kapunk, csakhogy ezzel együtt is alig 29 milliárdra kerekedik az állami apanázs, szemben a legkevesebb 32 milliárdos elvonással. Ezzel az állami költségvetés nettó befizetőjévé válik a város. Honnan lehet ezt a 12 milliárdos idei elvonást kigazdálkodni? Valódi válasz akkor adható, ha már látjuk, hogy mennyi az iparűzési adó, mennyi lesz a BKK vesztesége, látjuk, hogy mennyit tudunk megtakarítani a feszített gazdálkodással, illetve mennyit kell pluszban adni a szociális intézményeinknek a járvány miatt kieső normatíva okán. Ekkor tudunk kasszát csinálni és összemérni a korábban tartalékolt 62 milliárddal. Az bizonyos, hogy október végén alaposan át kell szabnunk az idei költségvetést. A fejlesztési források zárolása miatt csúsznak a felújítások, de felelőtlenség lett volna az eredeti menetrend szerint továbbhaladni, miközben az iparűzési adóbevétel várhatóan 10-20 százalékkal csökken, a BKK pedig hetente 1 milliárdos mínuszt termel. Nem túl nagy merészség béremelést adni, illetve jutalmat osztani éppen most? A fővárosi cégeknél történő béremelésekről még a járvány előtt döntöttünk, így ezt legfeljebb visszavonhattuk volna, de ezt nem akartuk. Még nem láthatjuk, hogy mekkora pusztítást okozott a fővárosi munkaerőpiacon a járvány, mekkora jövedelemtől estek el azok, akiknek megmaradt ugyan az állása, de számos okból csökkent a bevételük a járvány alatt vagy annak következményeként. Legalább azért a több mint 20 ezer munkavállalóért, akikért felelősséggel tartozunk, mindent meg akartunk tenni. A kormány 500 ezer forint jutalmat oszt az egészségügyben dolgozók egy részének többlet munkájuk elismeréseként. Budapest sem teheti meg, hogy az idős-, illetve hajléktalanellátásban erőn felül teljesítők felé nem jelzi a háláját. Ennek a kifejezése ez az átlag 100 ezer forint. Akad olyan fideszes önkormányzat, amely szerint az ellenzéki testületek túlvállalták magukat a járványügyi védekezés és a szociális programok kapcsán, ráadásul feleslegesen, mivel ezek kormányzati feladatok. Kevesebb nem lett volna elég? A fővárosi önkormányzat csupa olyan feladatot vállalt fel, amit a kormány nem. Akkor vettünk teszteket, amikor a kormány még feleslegesnek tartotta a tesztelést. A legveszélyeztetettebbek körében összesen 15 ezer tesztet végeztünk el eddig. További 5000 tesztet osztottunk szét az egészségügyi alapellátásért is felelős kerületek között. Akkor vettünk védőfelszerelést, amikor a kormány jóvoltából még nem jutott mindenhová. Az elejétől azt mondtuk, hogy a védekezésnek nem lehet anyagi gátja. Ezért csoportosítottunk át erre a célra 1,7 milliárdot, amelyből soron kívül intéztük a beszerzéseket. Nem lehetett mást tenni ebben a helyzetben, mint költeni. Az volt a felelőtlen, aki nem ezt tette. Karácsony Gergely korábban azt mondta, hogy van még hová húzni a nadrágszíjat, például a tanácsadói szerződések visszavágásával. Sikerült egy lyukkal beljebb szorítani? A tanácsadói megbízások csökkentése önmagában nem oldja meg a költségvetési helyzetet, de a beszerzési rendszerek átláthatóbbá tételével együtt már érzékelhető megtakarítást eredményezhet. A cégeket ezeken felül is költségcsökkentésre kértük, eddig 10 milliárdos megtakarítást sikerült elérnünk. Ez főleg a vezetői szintek racionalizálásából, illetve a tervezett fejlesztések elhagyásából adódik össze. Ezenfelül áttértünk a likviditás szerinti finanszírozásra, így nem időarányosan, hanem a folyószámla adatok, valamint működési költségek alapján finanszírozzuk a társaságokat. Automatikus utalás helyett a likviditási bizottság ítéli oda a forrást. A 2021-es költségvetés kialakítása előtt fel akarjuk tárni a cégekben rejlő tartalékokat, így a működési párhuzamokat és a felesleges dologi kiadásokat. Nagyon fontos a transzparens gazdálkodás. Ehhez képest nyílt pályázat helyett úgynevezett indikatív ajánlatokat kért be a főváros patkányirtásra több, mint egy tucat cégtől nyílt pályázat helyett. Lesz nyílt tender is. Egyelőre csak ajánlatokat várunk a cégektől, hogy pontosan belőhessük a majdani közbeszerzés keretösszegét. A közgyűlés a jövő heti ülésen dönthet a fedezetről és ezzel lehetőség nyílik az új tender kiírására. A fővárosnak jelenleg is van érvényes szerződése patkányirtásra, de úgy véljük, hogy ennek a műszaki tartalma nem megfelelő. Az irtást ugyanis egy harminc éve változatlan objektumlista, illetve lakossági bejelentések alapján végzik. A jövőben azt szeretnénk, ha megelőzésként gócpont kutatást is végeznének. Másrészt a jelenlegi megállapodás nagyon nehézkesen kezeli az extra irtásigényt. Az új keretszerződésbe az intenzív beavatkozás lehetőségét is beemelnénk az általános irtás mellé. A kormányzati elvonások, illetve a válság eredőjeként elképzelhető, hogy csökkenteni kell a közszolgáltatások minőségét, beleértve a közösségi közlekedést? Ritkábban nyírják a gyepet, rövidebb ideig égnek az utcai lámpák? Várható-e járatritkítás? A járvány már így is elbizonytalanította az embereket, így egyelőre sokkal kevesebben mernek buszra, villamosra szállni, mint korábban. Budapest azonban nem bír el nagyobb autósforgalmat, így inkább abba fektetünk energiát, hogy visszaszoktassuk az utasokat. A járatritkítás és a jegyáremelés ezzel éppen ellentétes hatást váltana ki, így nem készülünk ilyesmire. Hosszútávon persze sok minden elképzelhető. De a közszolgáltatások minőségének rontása nem lehet érdeke a kormánynak sem, hiszen a gazdasági szereplők erőteljes elvárása a megfelelő színvonalú közszolgáltatás, legyen szó közlekedésről, az utak állapotáról, szemétszállításról vagy éppen a kiváló minőségű ivóvízről. A fővárosi cégek termelik meg a magyar GDP 37 százalékát. Ha azt szeretnénk, hogy újra turisztikai célponttá, a start up vállalkozások központjává és a szolgáltatóipar fellegvárává váljon Budapest, akkor az Orbán-kormány nem mehet tovább a megkezdett úton. Nem úgy tűnik, mintha megtorpannának bármi miatt is. Nyilvánvalóan konfliktus van a kormány és közöttünk. Hozzáállásban és pénzben is. Egyik nap tárgyalunk a Lánchídról, a másik nap bejelentenek egy 12 milliárdos elvonást. A választókat rá kell ébreszteni arra, hogy az önkormányzatokat érintő elvonásokkal valójában az ő zsebükből veszik ki a pénzt. Nekik nem épül út, nem lesz új busz, nem készül a csatorna és nem újul meg a híd. Meg kell értetnünk, hogy nem a Városházának lesz kevesebb a kormány politikája nyomán, hanem nekik. A választók talán már tavaly októberben megértették, de vajon a kormány megérti-e ezt? A kormánynak egyáltalán nem mindegy, hogy 2022-ben Budapesten beesik-e 40 százalék alá a támogatottságuk vagy sem. Ha a budapestieket és a nagyvárosban élőket ellenséggé teszi azzal, hogy mértéktelenül elvon forrásokat, valójában a következő választás eredményét készíti elő a maga számára. De a kormány is úszik az árral, ezt jelzi, hogy 1300 milliárddal hagyták elfutni a jövő évi hiányt. De nekik vannak eszközeik, például adót vethetnek ki. Választási kampányígéret volt a Tiborcz-adó, de azóta sem vezették be. Most nagyon jól jönne. Azóta se került le a napirendről. De nem egyszerű, hiszen kerületenként vagy akár utcánként eltérő összegű adót kell kivetni, mivel Magyarországon nincs vagyonkataszter, így nem lehet központilag megmondani, hogy mennyi egy ingatlan értéke. Az adót egyébként a kerületek vethetik ki, de most különösen fontosnak tartom az üzenetét: akiktől többet lehet várni, azoktól többet is lehet kérni. Ez a vállalkozásokra is igaz. De a jelenlegi jogszabályok ezt nem teszik lehetővé. A főpolgármester szerint, ha a kormány teljes elvonási rendszert bevezeti jövőre, akkor csak egy kérdés marad: mikor megy csődbe a város? Mikor jöhet el az a pillanat, amikor Budapest élére pénzügyi gondnokot neveznek ki? Akut veszély nincs, de Budapest fenntarthatatlan költségvetési pályára állt. Az, hogy a költségvetés mikor lyukad ki, javarészt az iparűzési adóbevételtől függ. Idén 10-20 százalékkal eshet vissza, ami 17-34 milliárdos kiesést jelent. Az sem mindegy, hogy milyen a visszapattanása a gazdaságnak, igaz-e a kormány előrejelzése a gazdasági növekedésről, lesz-e második hullám, kapunk-e valamennyi kompenzációt. Rengeteg az ismeretlen tényező. De ha ez bekövetkezik, az nem a mi szégyenünk, hanem a kormányé, amely ilyen költségvetési pályára kényszeríti Budapestet. Ez egyébként nem most kezdődött, hiszen az előző vezetés is sokat panaszkodott erre. Honnan lesz így pénz a Lánchídra? Csak a legszükségesebbet újítjuk fel. A korábbi tervekből kivesszük a Váralagút rekonstrukcióját, csak a hídfelújításra írunk ki tendert. Az új műszaki tartalom kialakításán már dolgozik a Főmterv. A közműtervek aktualizálását és az engedélyek beszerzését a nyertesre bízzuk, így reményeink szerint még a nyár végén elindíthatjuk a feltételes közbeszerzési eljárást. A fedezetet javarészt az Európai Beruházási Bank (EIB hitel) jelenti. Az egykori Nemzeti Színház mintájára nem lehetne téglajegy-akciót hirdetni? Vagy mondjuk Lánchíd-kötvényt kibocsátani? Kötvényt nem bocsáthat ki az önkormányzat. Téglajegyhez hasonlatos támogatási akcióban viszont gondolkodhatunk. Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettes dolgozik a támogatási rendszer részletein. De mindenképpen egyértelműnek és könnyen lekövethetőnek kell lenni az adományozó számára, hogy mire költi a főváros a befizetett összeget. Mi nem fogunk ennek az élére állni, de ha társadalmi igény mutatkozik rá, akkor a megszervezésében segédkezünk.

Egyszer nem adott a kormány, kétszer büntetett vele

Szalai Anna
Publikálás dátuma
2020.06.17. 06:00

Fotó: Béres Márton / Népszava
A kabinet késlekedése miatt a fővárosnak 200 millió forinttal többet kell fizetnie a metrópótló buszokért. És még így sem biztos, hogy időben megérkeznek az új járművek.
A hármas metró felújításának részeként novembertől lezárják a vonal teljes középső – vagyis a Nyugati pályaudvartól a Semmelweis Klinikákig – tartó részét, az viszont továbbra is kérdéses, hogy lesz-e elegendő pótlóbusz, amivel kiválthatják a földalattit. A kormány ugyanis, minden korábbi ígérete ellenére, tovább késlekedik a járműbeszerzések támogatásával, ráadásul mivel időközben elszállt az euró, most az árfolyamveszteség is a fővárost terheli. Közel száz buszra lenne szükség, ám – ahogy arról már többször írtunk – a jelenlegi járműparkból ennyit nem tud erre a feladatra kiállítani a közlekedési cég. Ez előre tudható volt, ezért is lobbizott a főváros már a felújítás elkezdése előtt az új buszok vásárlását lehetővé tévő állami támogatásért. Az Orbán-kormány végül tavaly nyáron – aligha függetlenül a közelgő önkormányzati választásoktól – határozatba foglalta a fővárosi buszcsere támogatását. 3,26 milliárd forintot ígért 17 darab szóló és 17 darab csuklós busz vásárlásához. Ezt az összeget a kormánydöntés szerint 2020. január végéig kellett volna folyósítani, de a pénz azóta sem érkezett meg. A kormány előbb arra hivatkozva nem fizetett, hogy a főváros nem küldte meg a szükséges dokumentumokat. Amikor pedig minden iratot megkapott, a kabinet bejelentette, hogy a járványügyi védekezés miatt csak 2021-ben tudja kifizetni a támogatást. Arra azért futotta, hogy Volánbusznak elutaljanak 3,2 milliárd forintot 30 darab új busz vásárlására. A BKV csak akkor rendelheti meg a buszokat, ha már a számláján van a pénz és rendelkezik az állami buszbizottság engedélyével. Az idő pedig egyre jobban szorít: az uniós támogatások határideje miatt a metrófelújítás nem állítható le, így a buszbeszerzés nem halogatható tovább. A BKV három irányba is elindult. Elsőként használt buszok vásárlását ajánlotta a cég igazgatóságának, de az elvetette az ötletet, mondván a flotta átlagéletkora már így is 13,5 év, a járművek 13 százaléka csereérett, nem kell ezt további öreg példányokkal fokozni. Ezután felmerült a hitelfelvétel, de a Karácsony-kabinet végül úgy döntött, hogy inkább a fejlesztési kiadásai közötti átcsoportosítással teremti elő a szükséges forrást. Az elektronikus jegyrendszer előkészítésére és kivitelezésére félretett 3,6 milliárd forintból adnak át 3,47 milliárdot buszvásárlásra. A kormány késlekedése miatt azonban a fővárosnak az árfolyamváltozás okán 209,5 millióval többet kell fizetnie buszokért az eredetileg tervezettnél. Karácsonyék bíznak benne, hogy az Orbán-kabinet ezt később megtéríti és nem Budapestnek kell benyelnie a veszteséget. Ennél is nagyobb kockázat az időtényező. Az új Mercedes buszokat a BKV által tavaly augusztusban aláírt 21 milliárd forintos keretszerződés értelmében az Inter Traction Electrics Kft. szállítja. A cég korábban 150-180 napos szállítási határidőt vállalt, de azóta végigsöpört a világon a koronavírus. Így ha most végre sikerül megrendelni a járműveket, akkor is nagy kérdés, hogy mennyi érkezik meg belőle novemberig.

E-jegy bizonytalan időre elnapolva

A Fővárosi Közgyűlés tavaly több alkalommal is tárgyalt az e-jegyről. A testület 2019 márciusában úgy döntött, hogy a főváros csatlakozik a Nemzeti Elektronikus Jegyrendszer Platform (NEJP) rendszeréhez, amelynek érdekében szerződést is kötöttek a Belügyminisztériummal. Az új városvezetés most újra áttekintette a beruházást és arra jutott, hogy egyelőre nincs abban a fázisban, hogy szükség lenne a megvalósításra félretett pénzre. S egyúttal úgy döntött, hogy eljött az idő a projekt újragondolására, beleértve a jogi, műszaki és felelősségi kérdéseket is

Itt az indoklás, hogy miért tartják fenn az ingyenes parkolást egy héttel tovább, mint a veszélyhelyzetet

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.06.16. 22:07
Orbán Balázs
Fotó: Illyés Tibor / MTVA - Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap
A kormány a jogállamisági garanciákat tartja szem előtt, így hagyni kell időt a felkészülésre az állampolgároknak és az üzemeltetőknek.
Kiderült, meddig tervezi a kormány fenntartani az ingyenes közterületi parkolást. Oláh Lajos írásbeli kérdéssel fordult Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszterhez. A DK-s országgyűlési képviselő azt kérdezte: Miért tart tovább a díjmentes parkolás, mint a veszélyhelyzet – vette észre a hvg.hu. A Miniszterelnökség képviseletében Orbán Balázs államtitkár válaszolt. Indoklása szerint a kormány a humánjárvány terjedésének csökkentése érdekében döntött arról, hogy az ország egész területén ingyenessé teszi a parkolást. Ez azt szolgálta, hogy csökkentsék a közösségi közlekedéssel együtt járó kontaktusszámot, és mérsékeljék a gépjárművel munkába járók költségeit. Orbán Balázs megjegyezte, hogy a kormány által meghozott intézkedések és a járvánnyal szembeni védekezés eredményesnek bizonyultak, így a rendkívüli jogrendet meg lehet szüntetni.
„A jogállamisági garanciák szem előtt tartása azonban indokolttá teszi a kellő felkészülési idő biztosítását mind az állampolgárok, mind a parkolási rendszert üzemeltetők számára. Ezt szolgálja, hogy a veszélyhelyzet tervezett megszüntetését követően kb. egy hétig, átmeneti intézkedésként – az állampolgárok érdekét és a kiszámíthatóságot szem előtt tartva – várakozási díjat július elsejéig nem kell fizetni”

– írta az államtitkár.

A parlament kedden fogadta el 192 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül azt a törvényt, amelynek értelmében az Országgyűlés felkéri a kormányt a március 11-én elrendelt veszélyhelyzet feloldására. Gulyás Gergely ezután bejelentette, hogy a kormány üdvözli az Országgyűlés döntését, és azt kérik, mielőbb hirdessék ki a törvényt, hogy a kormány is hamar dönthessen, és szerda éjfélkor véget érhessen a rendkívüli jogrend.