Előfizetés

Kétszeresére is emelkedhet a patkányirtás díja Budapesten

Szalai Anna
Publikálás dátuma
2020.06.19. 07:20

Fotó: BILAL KOCABAS
A fővárosi önkormányzat újra patkányirtót keres, holott a feladatot jelenleg ellátó céggel 2022-ig érvényes szerződése van. Az előzmények ismeretében azonban ez aligha meglepő.
 - Hazudtak és csaltak a főváros vezetői a patkánymentesítésre kiírt közbeszerzés kapcsán - jelentette ki még főpolgármester-jelöltként Karácsony Gergely, aki szerint a nyertes vállalkozásoknak nem voltak meg a szükséges referenciáik. Ráadásul hiába adták a legolcsóbb ajánlatot, a végére ők lettek a legdrágábbak.
A munkát a fővárosi önkormányzat előzetesen nettó 1,3 milliárd forintra becsülte, de a Rovért Kft. vezette négytagú RNBH konzorcium kicsit több mint egymilliárdért elvállalta. Már az eredmény kihirdetése után többen felvetették, hogy a vidéki cégeknek nincs elég tapasztalatuk a nagyvárosi rágcsálóirtásban. A munkát korábban évtizedekig végző Bábolna Bio több helyen is megtámadta az eredményt. Tarlós István korábbi főpolgármester azonban csak akkor rendelt el belső vizsgálatot az ügyben, amikor rég nem látott patkányinvázió hozta lázba Budapestet.
Az irtást ellenőrző Nemzeti Népegészségügyi Központ jelentéseire támaszkodva végül tíz kerületben intenzív irtást rendeltek el. A főváros további 650 milliót szavazott meg a feladatra, amelyből a Rovért 325 milliót kapott egy szerződésmódosítás keretében. Így a vállalási ára 1,3 milliárd fölé kúszott.
Ennyit lőtt be most középárként Karácsony Gergely kabinetje is, miután több tucat cégtől kértek be előzetes ajánlatokat. Kiss Ambrus pénzügyi főpolgármester-helyettes azonban hangsúlyozta, hogy ennél jóval olcsóbban és drágábban is elvállalnák a feladatot, az előzetes felmérés csupán azt szolgálta, hogy belőhessék a majdani közbeszerzés keretösszegét.
A Fővárosi Közgyűlés jövő heti ülésén dönt a nyílt tender fedezetéről, lehetőséget nyitva a nyílt vállalkozói tender kiírására. Ebben 2020 tenderzáráskor még hátramaradó idejére, valamint 2021- 2022-re keresnek patkányirtó vállalkozást.
Az új pályázat kiírását azzal indokolta a Népszavának Kiss Ambrus, hogy a jelenlegi fővárosnak szerződés műszaki tartalma nem megfelelő. Az irtást ugyanis egy harminc éve változatlan alig 70 objektumot tartalmazó lista, illetve kisebb részben lakossági bejelentések alapján végzik. A jövőben azt szeretnénk, ha megelőzésként gócpont kutatást is végezne a nyertes társaság. Másrészt eleve beleépítenék a szerződésbe az eseti jelleggel keletkező intenzív irtásigényt. Kiss Ambrus egy csütörtöki háttérbeszélgetésen nem tagadta, hogy az új szerződés várhatóan drágább lesz, hiszen többet kérnek majd cserébe. A havi átalánydíj akár a jelenlegi kétszerese is lehet.

Németh Zsolt: A "nemzetellenes" is a nemzet része

Kósa András
Publikálás dátuma
2020.06.19. 07:00

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Németh Zsolt, a parlament külügyi bizottságának elnöke más véleménnyel van az ellenzékről, mint Kövér László. Szerinte a politikának nem dolga igazságot szolgáltatni történelmi kérdésekben.
Orbán Viktor, Semjén Zsolt és Kövér László is arról beszélt Trianon kapcsán, hogy ez a magyar baloldal árulása miatt következett be. Bár a történelem ennél azért összetettebb, arra kétségtelenül alkalmasak voltak a nyilatkozatok, hogy a száz éves évfordulón se lehessen együtt emlékezni. Nem így látom. A trianoni politikai nyilatkozatot például egyhangúan fogadta el a parlament – a DK kivételével, de ők előre jelezték, hogy nem vesznek részt a szavazáson. A többi ellenzéki párt részéről olyan törekvést tapasztalok, hogy Trianont, a határon túli magyarok ügyét tegyék egy nemzeti konszenzus részévé, amit üdvözlök.   Éppen ezért nem értem, miért volt szükség ezekre a megnyilvánulásokra. Amiket mondtak, azok a magyar történelemtudományban markánsan jelen lévő megközelítési módok. Trianonról máig élénk viták zajlanak a társadalomban és a történettudományban, természetes, hogy a politikai diskurzusnak is részei. A magyar emlékezetpolitikában szintén rengeteg vita van a fasizmusról, a kommunizmusról, arról, hova tartozik Szabó Dezső, Jászi Oszkár, Illyés Gyula vagy akár Károlyi Mihály. De ezeket jól el lehet választani a külhoni magyarság aktuális kérdéseitől. Ha képesek vagyunk erre, már tettünk egy fontos lépést.  Semjén Zsolt a trianoni tragédiát egy szabadkőműves összeesküvésre is visszavezette. A Magyar Nemzetben Szakács Árpád Romsics Ignác történészt is megtámadta ennek kapcsán. Erről mit gondol? Romsics Ignác az egyik legnagyobb szaktekintély a XX. századi magyar történelmet illetően. Az is fontos, hogy nagyon sok tanítványa van, akik ebben a vitában, mint látom, derekasan ki is állnak mellette. Ezek a történészek most a Trianon 100, vagy a Lendület Kutatócsoport keretében dolgoznak – kormányzati támogatással. De ugyanúgy újszerű kutatási eredményeket tett le az asztalra az elmúlt években Raffay Ernő is. Ne a politika szolgáltasson igazságot ezekben a kérdésekben. Ön szerint az ellenzék a nemzet része? Kövér László korábban ezt is kétségbe vonta. Igen, sőt szerintem az is része a nemzetnek, aki saját maga tagadja meg egy adott nemzettel az azonosulást! A “nemzetellenes” is a nemzet része, ha tetszik ha nem! Orbán Viktor azt mondta az Igor Matovic szlovák kormányfővel tartott sajtótájékoztatóján, hogy szándékosan nem hozta szóba Trianon ügyét a megbeszéléseken. Ha Matovic valóban olyan nyitott a történelmi sérelmek begyógyítására is, nem kellett volna mégis felvetni ezt? Szerintem óhatatlanul szóba került, még ha nem is direkt formában. Ráadásul Matovic is beszélt róla korábban, Orbán Viktor is, amikor Sátoraljaújhelyen emlékművet avatott. Az az emlékmű önmagában beszédes: egy olyan turul szobor, amely az együttélést, a közös emelkedést jeleníti meg. Vagyis Trianon nem volt megkerülhető. A szlovák miniszterelnök kinyújtotta a kezét és mi elfogadtuk, ennek a találkozónak ez volt a lényege. A történelmi megbékélés szándéka egy sor konkrét probléma megoldásában segíthet, a két társadalom kollektív frusztrációjának meghaladását is hozhatja, ami ráadásul pozitív példa lehet a magyar-ukrán, magyar-román viszonyban is. Konkrét ügyekben, mint a kettős állampolgárság, a kollektív bűnösségről szóló Benes-dekrétumok, mikor jöhetnek konkrét eredmények? A külügyminiszteri tárgyaláson magam is felvetettem, hogy a magyar-szlovák történész vegyesbizottságot is össze lehetne végre hívni, itt az esély. Ezek persze nehéz ügyek és a megoldásukban nagyon nagy szerepe lesz a szlovákiai magyarság politikai szervezeteinek konszenzusteremtő képességére is. Most három politikai erő is van: a Magyar Közösség Pártja (MKP) mellett a Most-Híd és az Összefogás mint új politikai képződmény. Parlamenti képviselet azonban nincs. Az eredményekhez magyar egységet is kell teremteni. Ebben nem érzi a Fidesz felelősségét? A felvidéki (de nem csak a felvidéki) belmagyar politikai viszonyokba azért többször belenyúltak Budapestről. Politikai felelősséget a magyar kormány nem tud vállalni azért, hogy egy ilyen helyzet előállt, és komolyan vehető szlovákiai magyar politikai szereplő nem is vádol minket ilyennel. De jómagam is keresem a választ erre a problémára. Nonszensz, hogy van egy tíz százalékot kitevő kisebbség, amely meghatározó politikai tényező lehetne Szlovákiában, ha jól megszervezi magát, és még csak képviseletük sincs. Ukrajnában viszont nem sikerült áttörést elérni. Kijev nem kíván változtatni a diszkriminatív nyelvtörvényen. Az ukrán politikusok a kisebbségi ügyeket is a saját nemzetépítési politikájuk szemüvegén keresztül nézik és minden üzenetüknek elsősorban Oroszország a címzettje. De szerencsére az új elnök elutasítja elődje agresszív nacionalista politikáját, ennyiben előrébb vagyunk. Nekünk ebben a viszonyban mindig azt kell hangsúlyoznunk, hogy úgy szeretnénk a kárpátaljai magyarok jogait képviselni, hogy közben nem akarjuk Ukrajna mozgásterét korlátozni az Oroszországgal fennálló konfliktusában, mindig is egy szuverén Ukrajna oldalán álltunk. Az ország NATO-integrációjának blokkolásával? Nincs más eszköz a kezünkben a kárpátaljai magyarok helyzetének javítására. Nem csak Ukrajnával szemben, de sajnos nyugati szövetségeseinket sem tudjuk másképp arra ösztökélni, hogy gyakoroljanak nyomást a kijevi vezetésre, hogy az alapvető európai jogelveket és normákat méltóztasson gyakorolni.

Kiadták a figyelmeztetést – Pénteken is felhőszakadások jöhetnek

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.06.19. 06:36
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Többfelé jégeső és viharos szél is lehet.
Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyére is másodfokú figyelmeztetést adott ki péntekre a felhőszakadások veszélye miatt az Országos Meteorológiai Szolgálat. Nógrád, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok és Békés megyében elsőfokú riasztások vannak érvényben.
Vas, Zala, Somogy és Baranya megyében zivatarok miatt is figyelmeztetnek.
Az előrejelzés szerint az északkeleti országrészben és a délnyugati megyékben erőteljes lesz a gomolyfelhő-képződés. Napközben a korábbi napokhoz képest kevesebb helyen, elsősorban a Dél-Dunántúlon, illetve megközelítőleg a Salgótarján-Békéscsaba vonaltól északkeletre alakulhatnak ki zivatarok. Több helyen megélénkül, néhol megerősödik az északnyugati, nyugati szél, de intenzívebb záporok, zivatarok környezetében is előfordulhatnak erős, esetleg viharos széllökések, illetve jégeső is társulhat hozzájuk. A legmagasabb nappali hőmérséklet általában 21 és 26 fok között alakul, késő estére 17, 22 fokra hűl le a levegő.