Elárulta az Emmi, miért nem találkozott Rácz Zsófia hónapokig a PSZ Ifjúsági Tagozatával

Publikálás dátuma
2020.06.19. 10:16

Fotó: Facebook/TedXDunapart
Közölték, hogy a március 16-i találkozó a veszélyhelyzet miatt maradt el, az április 21-i időpontot pedig hivatali programváltozás miatt kellett lemondani, de zajlik a találkozó új időpontjának egyeztetése.
Rácz Zsófia fiatalokért felelős helyettes államtitkár 4 hónapon keresztül zsinórban mondta le a találkozóját a Pedagógusok Szakszervezete Országos Ifjúsági Tagozatával – közölte nemrég a szakszervezet a Facebook-oldalán. A tagozat kiemelte, hogy március 16. óta próbálnak meg leszervezni egy 30-60 perces találkozót Rácz Zsófiával, amiben a pedagógushiányról és túlterheltségről, az iskolai agresszióról és a lakhatási helyzetről szerették volna beszélgetni. Az atv.hu megkérdezte az Emmit, hogy miért maradtak el a találkozók, és mikor kerülhet sor újabb egyeztetésre. A minisztérium közölte: „A március 16-i találkozó a veszélyhelyzet miatt maradt el. Rácz Zsófia helyettes államtitkár asszony a Pedagógusok Szakszervezete Országos Ifjúsági Tagozatának ezért is ajánlotta fel az online egyeztetés lehetőségét. Az április 21-i időpontot egy hivatali programváltozás miatt azonban le kellett mondania. Jelenleg zajlik a találkozó új időpontjának egyeztetése.” 
Szerző

Két fertőzöttet találtak, de nincs új halálos áldozata a koronavírusnak

Publikálás dátuma
2020.06.19. 09:16

Fotó: koronavirus.gov.hu
Eddig összesen 4081 embernél mutatták ki a betegséget.
Mindössze 2 újabb magyar állampolgárnál mutatták ki az új koronavírus-fertőzést (COVID-19), ezzel 4081 főre nőtt a hazánkban beazonosított fertőzöttek száma. Az elmúlt 24 órában nem halt meg senki a vírus következtében, változatlanul 568 a járvány halálos áldozatainak a száma – számolt be róla a kormányzati tájékoztató oldal. 2581-en már meggyógyultak. Az aktív fertőzöttek száma 932 fő. Az aktív fertőzöttek 39 százaléka, az elhunytak 60 százaléka, a gyógyultak 48 százaléka budapesti. Jelenleg 192 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük 15-en vannak lélegeztetőgépen. Emlékeztettek arra, hogy megszűnt a veszélyhelyzet, de életbe lépett a járványügyi készültség. A veszélyhelyzet megszüntetését az tette lehetővé, hogy sikeres volt a járvány elleni védekezés első szakasza. Más országokkal ellentétben el tudtuk kerülni a tömeges megbetegedéseket és a több ezres haláleseteket. Ismét felhívták a figyelmet arra, hogy a járványveszély nem szűnt meg, így a járványügyi készültség fenntartására és néhány alapvető védelmi intézkedésre továbbra is szükség van. A maszk viselése továbbra is kötelező az üzletekben, illetve a tömegközlekedési eszközökön. A maszkot helyettesítheti a szájat és az orrot eltakaró sál, vagy kendő is. A 65 év felettiek külön délelőtti vásárlási sávja megszűnt. Az élelmiszerüzletek, patikák, drogériák a megszokott rendben fogadhatják a vásárlókat. Az üzletek, vendéglátóhelyek, szálláshelyek, mozik, színházak, uszodák, fürdők stb. korlátozás nélkül nyitva lehetnek. Az ingyenes parkolást július 1-ig biztosítja a kormány valamennyi településen. 500 fő feletti zenés, táncos rendezvény továbbra sem tartható. A járványügyi készültség alatt is működik az Operatív Törzs, és szükség esetén járványügyi bevetési egységet rendel ki oda, ahol a fertőzés felüti fejét. A bármely országból Magyarországra hazatérő magyar állampolgárok immár hatósági házi karantén elrendelése nélkül beutazhatnak. Megszűnt az egészségügyi dolgozók, a rendvédelmi dolgozók, a katonák, a kormánytisztviselők kiutazási tilalma.  Javasolták, hogy ha valaki külföldre utazik, akkor tájékozódjon a konzuliszolgalat.kormany.hu honlapon a célországban aktuális járványügyi helyzetről és utazási korlátozásokról.
Szerző

Orbán Viktor: A magyar egészségügyi rendszer a járvány kezelésében jobban teljesített, mint a nyugat-európai

Publikálás dátuma
2020.06.19. 08:57

Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI
A miniszterelnök szerint végre lehet élni.
Miközben Magyarország 98 nap után enyhít, addig Szlovénia ismét korlátozásokat vezet be. A szlovén kormányfő tájékoztatása szerint várhatóan ott három balkáni ország esetében visszaállítják, hogy a beutazóknak karanténba kell vonulniuk két hétre – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádióban péntek reggeli interjújában.
– Ne csak annak örüljünk, hogy sikerült megmenteni sok tízezer ember életét, különösen az idős honfitársak életét. Ezt ne minősítsük le. Ennél nagyobb tett aligha van. A magyar egészségügyi rendszer a járvány kezelésében jobban teljesített, mint a nyugat-európai egészségügyi rendszerek

– jelentette ki a kormányfő.

Közölte: örüljünk, hogy végre lehet élni, de készüljünk arra, hogy mivel nincsen vakcina, visszatérhet a vírus.
– Úgy kezdődött az egész, hogy kinyitottuk a tévékészülékeket, és azt láttuk, hogy Nyugat-Európában emberek halnak meg, mivel nincs megfelelő ellátás, védőeszközök

– mesélte Orbán Viktor.

Hozzátette, hogy felkészültünk egy tömeges fertőzésre, amit sikerült megakadályozni. Ha újra megtörténik, akkor Pintér Sándor belügyminiszterrel, Kásler Miklós emberi erőforrások miniszterével pontosan tudják, hogy „melyik polcról melyik dossziét kell levenni”: hogyan kell beüzemelni nyolcezer lélegeztetőgépet, melyik orvost és ápolót hova kell vezényleni. 
– Ez a tudás óriási érték, ebből még tíz-húsz évig élni fogunk

– fűzte hozzá.

Nagy Katalin műsorvezető felvetette, hogy mégis jönnek a kritikus hangok nyugatról. Orbán Viktor szerint azonban ha ma ránéz Nyugat-Európa térképére, azt látja, hogy emberek halnak meg, mert nem tudják őket ellátni. Elmondása szerint több országot meg kell menteni, mert a pénzügyi csőd felé haladnak, az adósságaik 120 százalék fölé mennek, ami már a kezelhetetlen tartományba tartozik. Ott szobrokat döntögetnek, bandaháborúk zajlanak, „áldatlan állapotok vannak, miközben ide üzengetnek nekünk”. 
– Nem tudom, hogy sírjak, vagy nevessek

– állapította meg Orbán Viktor.

Nem maradt ki az interjúból, hogy az Európai Bíróság csütörtökön a magyar civiltörvényt jogellenesnek nyilvánította. A miniszterelnök erről azt mondta, hogy van egy liberális imperializmus Nyugat-Európában, akik megpróbálják az ő elképzeléseiket ráerőltetni olyan országokra, amelyek másképp gondolkodnak a családról, munkáról, migrációról.
Úgy fogalmazott: nem szereti, hogy minden mögé összeesküvést képzeljünk, de háttérhatalmi szerveződések vannak, a magyaroknál pedig nagyon könnyű megtalálni a kapcsolódást a Soros-hálózattal, amely ennek a nyugat-európai imperializmusnak a bázisa. Megjegyezte hogy neki jó kedve lett a bíróság döntésétől, mert nem lesz nehéz ezt az ítéletet betartani. Véleménye szerint a bíróság azt mondta ki, hogy az átláthatóságnak kell érvényesülnie. Közölte, hogy a pártoknak és annak, aki a politikai életben részt vesz, az emberek gondolkodását befolyásolni akarja, azokra egyforma szabályoknak kell vonatkozniuk. 
– Nem tudom elfogadni az ezzel kapcsolatos ellenvéleményeket. Aki nem rest külföldről pénzt elfogadni, az ne szégyellje azt bevallani

– mondta Orbán Viktor.

Az interjúban felmerült az is, hogy a koronavírus-járvány kezdetekor egy momentumos politikus azt mondta, nem lehet olyan szerencséje Orbánnak, hogy az első fertőzött iráni. A miniszterelnök erre azt felelte, hogy Magyarországon vannak a politikai életnek olyan szereplői, akik csökkenteni akarják az ország szuverenitását, és azt szeretnék, ha a magyar emberektől minél több jogot átszállítanánk Brüsszelbe. Ezek mind ugyanannak a liberális imperializmusnak az eszközei. Orbán Viktor szerint ez sem újdonság, „a kutakat régóta mérgezik”, és legalább 150 éves története van annak, hogy bizonyos politikusok rendszeresen a hazájuk ellen dolgoznak.    Szóba került a nemzeti konzultáció is, amely a kormányfő szerint a legfontosabb dolog. Erről azt mondta, hogy most olyan szabályok szerint kell alakítani a politikát, amit demokráciának neveznek, bizonyos szabályokat szem előtt kell tartani. Szerinte a demokráciában egyetlen nagyon fontos szempont van: a választásokon alapuló népakarat. Úgy véli, nem csak négyévente, a parlamenti választásokon van egy csata, mert a nemzetközi színtéren folyamatos harc zajlik. Indoklása szerint a konzultációra azért van szükség, mert négyévente nem elég egyszer közös álláspontot kialakítani.
- Vannak olyan időpontok, amikor demonstrálni kell magunk és a külvilág felé is, hogy bizonyos kérdésben a magyarok nagy többségben azonos állásponton vannak

– magyarázta.

Arra a kérdésre, hogy szüksége van-e Magyarországnak az uniós segítségre, vagy anélkül is újra tudja-e indítani a gazdaságot, Orbán Viktor közölte, hogy az interjúról egy videó-konferenciára megy, amely az EU-s gazdaságélénkítéssel foglalkozik. Azt látja, hogy tíz százaléknál is nagyobb nemzeti össztermék-csökkenések lesznek bizonyos országokban, ahol 120 százalékos adósság jött össze.
– Van okunk arra, hogy ma összeüljünk, a bajban lévő országok azt mondják, hogy nagyon komoly közös hitelt akarnak felvenni. De mi azt a pénzt szeretjük felvenni, amiért már megdolgoztunk. Most azonban olyan gyalázatos állapotban van számos uniós ország pénzügyi szempontból, hogy aligha tudjuk elkerülni, hogy Magyarország is hozzájáruljon egy ilyen hitel felvételéhez. Ez egyszerre veszély és lehetőség is, mert ha jól csináljuk, meg tudunk erősödni

– mondta Orbán Viktor.

A kormányfő szerint számos program van, amire pillanatok alatt értelmesen fel lehet használni egy nagyobb európai uniós összeget a gazdaság megerősítése érdekében: például a villamosenergia-rendszerünk lerobbant állapotban van, a teljes vízgazdálkodási rendszerünknél is elmaradtak felújítások. Utolsó téma a Lánchíd volt. Nagy Katalin azt kérdezte, hogy miért nem történik semmi a Lánchíddal, hozzátéve, hogy tudja, ez nem kormányzati, hanem fővárosi hatáskör.  
– Általában nem rossz szándékot, hanem szerencsétlenkedést látok. Már vagy kilenc hónapja szerencsétlenkednek és toporognak az ügy körül

– reagált Orbán Viktor.

A miniszterelnök szerint Karácsony Gergelyéknél túl sok az elméleti szakember, és kevés a gyakorlati. Érthetetlennek tartja, ha a főváros a Lánchíd felújítása kapcsán pénzhiányra hivatkozik, mivel „tele vannak pénzzel, csak értelmesen kellene felhasználni”, de szurkol a főpolgármesternek.
Szerző