Előfizetés

Egy, csak egy legény van talpon

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2020.06.20. 09:00

Fotó: ANDREJ ISAKOVIC / AFP
Szerbia is illiberális állammá vált, a vasárnapi parlamenti választáson csak az kérdés, hogy az elnök pártja 60 százalék fölé kerül-e.
Ha a vasárnapi szerb parlamenti voksolás közeledtével belepillantunk a helyi televíziókba – beleértve a közszolgálati RTS-t és a magánprogramok nagy részét – azt a következtetést vonhatjuk le, hogy Szerbia a világ legvidámabb országai közé tartozik. Pozitívabbnál pozitívabb üzeneteket fogalmaznak meg arról, hogy Aleksandar Vucic elnök országlása, illetve a Szerb Haladó párt (SNS) és koalíciós partnerei, a szocialisták kormányzása alatt milyen elismert országgá vált Szerbia és milyen gyorsan gyarapodott a gazdasága. A propaganda megteszi hatását, Szerbia már nem tartozik a legborúlátóbb országok közé a világban. A listán a hetvenedik „legboldogabb” nemzetről van szó, a szerbek csak nyolc hellyel állnak a magyarok mögött és megelőzik a montenegróiakat, a horvátokat, vagy a bolgárokat. A GDP emelkedése tavaly meghaladta az öt százalékot, de van is mit behozni Európa többi részéhez képest. A havi átlagfizetés 500 eurónak felel meg, amivel Belgrád a kontinens hátsó részén kullog. Vucic mindig új és új üzeneteket fogalmaz meg, ezúttal fiatalok szerepeltek az SNS választási reklámjaiban, az egyikben például egy kislány. Az elnök könnyen túllépett azon, hogy gyermeket valójában tilos politikai célokra felhasználni. A választás közeledtével a kormányzó párt illetékesei sietve  annyi objektumot adtak át, amennyit csak tudtak, így a munkába időnként csúszott némi hiba. Zitorad nevű településen szerb színekbe akarták öltöztetni a kis fémhidakat, ám az egyik helyen a szerb helyett francia zászlót festettek az útra. Sok elemző véli úgy, hogy felesleges pénzkidobás a mostani választás, hiszen a demokratikusnak mondott ellenzék bojkottja miatt csak az a kérdés, meghaladja-e az SNS mandátumainak aránya a 60 százalékot. Vucic ezzel magyarországi mentora, Orbán Viktor pártjánál, a Fidesznél is jobban szerepelhet. Annyira kínos volt már az SNS-nek is a várható kiütéses győzelem, hogy – még a voksolás eredetileg tervezett áprilisi időpontja előtt - levitték a bejutási küszöböt 5-ről 3 százalékra, úgyhogy a következő parlament akár hatpárti is lehet majd. A részvételi arányt már nehezebb megjósolni. Eddig 2014-ben éltek legkevesebben szavazati jogukkal (53 százalék), Vucicék számára  már siker lenne, ha ezt sikerül túlszárnyalni, hiszen akkor elmondhatják, hogy hatástalan volt az ellenzéki bojkott. Mindenesetre a bejutási küszöb lejjebb vitele akár meg is hozhatja a várt eredményt, hiszen az emberek úgy érezhetik, hogy a semminél azért több választási lehetőségük van. Sokáig ez volt a legunalmasabb választási hadjárat. A járvány miatt elrendelt gazdasági leállást követően csak lassan indult be a kampány, mígnem a KRIK oknyomozó portál újságírójának sikerült lencsevégre kapnia az elnök fiát, Danilo Vucicot, amint egy ismert maffiózó, Aleksandar Vidojevic társaságában tekintette meg a Partizan-Crvena zvezda belgrádi derbit. Ami különösen feltűnő: már negyedszerre mutatkozott a drogbáró oldalán. Ana Brnabic miniszterelnök anyatigrisként védelmezte a kis Vucicot, mire a még működő ellenzéki média megjegyezte: akkor bezzeg nem volt ennyire határozott, amikor a kormánypárti, egyébként rendkívül színvonaltalan bulvársajtó vájkált az ellenzék politikusainak magánéletében. Brnabic erre azt válaszolta, hogy ő csak a gyermekek érdekeit védi (Danilo Vucic 22 éves), míg az ellenzék politikusai felnőtt emberek, akik meg tudják védeni magukat. A helyzet kicsit a néhai elnök, Slobodan Milosevic által fémjelzett, nem éppen dicsőséges érához hasonlítható: összemosódott az alvilág a politikai élet illusztris személyiségeivel, mindent szabad azoknak, akik közel vannak a tűzhöz, tombol a korrupció, a Transparency International 2019-es indexe szerint az ország e tekintetben is a sereghajtók közé tartozik Európában, csak Boszniát, Észak-Macedóniát, Albániát és néhány exszovjet államot előz meg. Nagy különbség ugyanakkor Vucic és Milosevic között, hogy az előbbinek megvan a magához való esze, jó viszonyra törekszik a szomszéd országokkal és jó fiúnak próbál mutatkozni az Európai Unió és a Nyugat szemében. Akár Koszovó elismerésére is hajlandó lehet, ha június 27-én Donald Trump vendégeként az Egyesült Államokban számára megfelelő megállapodást sikerül kötni Hashim Thaci koszovói elnökkel. Másrészt Vucic mára igazi illiberális vezetővé vált, aki úgy érzi, Szerbia az ő országa, ahol nincs szükség médiaszabadságra, a hatalmi ágak szétválasztására. Jellemző, hogy amikor az RTS-nek ki tudja, hányadik interjúját adta, s a riporter normális kérdést akart feltenni, az elnök megjegyezte: ne húzza az idejét, sietnie kell tovább a pancsovai tévébe. Vucic és pártja annyira áthatották a szerb társadalmat, hogy nehéz elképzelni, sikerül-e valaha is leváltani az SNS-t. Az emberek elfogadják, hogy féldiktatúrában élnek, cserében valamit javult az életminőségük. Ráadásul az ellenzék, hiába tüntetett a demokráciáért másfél éven át, egészen a járvány kitöréséig, nem tudta elfogadtatni magát az emberekkel. Túl heterogén társaság ahhoz, hogy igazán hiteles alternatívát nyújtson.
István, a VMSZ elnöke és fia, Bálint, a VMSZ alelnök-frakcióvezetője
Fotó: PÁSZTOR ISTVÁN FACEBOOK-OLDALA

Két fülkeforradalom között

A vajdasági magyaroknak sem kell különösebben izgulniuk a vasárnapi választások kimenetele miatt. A szerbiai magyar politika hűen tükrözi a többségi társadalom erőviszonyait, sőt annál is többet. A 250 ezres szerbiai magyar közösségi politika és közélet egyszerre két többségi társadalom kicsinyített mása– a szerbé és a magyarországié, helyzete több tekintetben is eltérő a többi határon túli magyar közösségétől. A szerbiai magyarság ugyanis két „fülkeforradalom” árnyékában él, miután legnagyobb pártja, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) feladva egykori függetlenségét, egyszerre állt be feltételek nélkül Orbán Viktor és Aleksandar Vucic mögé és teljes mértékben alkalmazkodott a két jóbarát illiberális népvezér kormányzati stílusához, demokráciához való viszonyulásához. A Pásztor István vezette VMSZ ugyanúgy uralja a vajdasági magyar közéletet, mint Orbán és Vucic a magyart és szerbet, ugyanolyan centralizált, a demokratikus játékszabályokra fittyet hányó politikát folytat. A vajdasági autonómiának és a Magyar Nemzeti Tanácsnak köszönhetően tartományi szinten minden erőforrás a VMSZ kezében összpontosul, amely az anyagi források birtokában a sikeres anyaországi mintát követve totális ellenőrzés alá vonta a helyi magyar médiát, a kulturális és gazdasági életet. Anyagi forrás pedig bőven van, messze több, mint bármely más határon túli magyar pártnak. A VMSZ uralja a szerb költségvetési pénzekkel gazdálkodó Magyar Nemzeti Tanácsot, az Orbán-kormány támogatásait saját alapítványa, a Prosperitati osztogatja. Áttételes fenntartóként a VMSZ szabályosan kisöpörte a vajdasági magyar intézményrendszert, független vezetőit eltávolította, a Pannon tévé, a Magyar Szó napilap és a Vajdaság.ma hírportál fémjelezte helyi magyar médiát ugyanazon minta szerint alakította át, mint tette azt Orbán Viktor és Aleksandar Vucic. Ellenzéke, mindenekelőtt a VMSZ-ből kivált Magyar Mozgalom, amely a legérzékenyebb veszteség volt Pásztorék számára, médiatér és anyagi lehetőségek nélkül, szétdaraboltan és elerőtlenedve, sokszor egymással marakodva próbál talpon maradni. A Magyar Mozgalom létrejötte azért volt súlyos csapás a VMSZ-re, mert az a legismertebb értelmiségi szereplőket vitte el a párttól, és velük együtt a nagyvárosi, fiatal, demokrata választók jó részét is. Az MM alapítói 2015-ben váltak ki, akkor, amikor már a Pásztor vezette VMSZ -t teljesen bedarálta a Fidesszel és az Orbán-kormánnyal való összeborulás és az Orbán-Vucic barátságnak köszönhetően Pásztorék a szerb államfővel is egyre szorosabbra fűzték a szálakat. Ilyen körülmények között nem kérdés, hogy a vasárnapi választásból melyik magyar párt kerül ki győztesen. Már csak azért sem, mert az ellenzéki bojkott a magyar szervezeteket és választókat is megosztja. Az MM-et mára teljesen kivéreztette a helyi magyar hatalom, az orbáni nemzetpolitika nem tartja a nemzet részének, így sem az együttműködésbe, sem a támogatásba nem vonja be. Az, ami megmaradt a szépreményű értelmiségi mozgalomból, egy vegyes nemzetiségi listát indít, amelynek legfeljebb lokálisan lehetnek győzelmei. Szerbiában ugyanis vasárnap nemcsak parlamenti, hanem tartományi és helyi választásokat is tartanak. A magyarság számára legfontosabb város, Szabadka polgármesteri székéért a VMSZ a pártelnök Pásztor István fiát, Bálintot indítja. A vajdasági magyar politikai viszonyokról sokat elmond már az is, hogy Pásztor Bálint a VMSZ szerbiai parlamenti frakciójának vezetője, a VMSZ alelnöke. Mint ahogy az is beszédes, hogy bár Vucic pártja nem szorul a VMSZ támogatására, az MTI választási előzetesében mégis a következő olvasható: „A várakozások szerint az SNS ismét a Szerbiai Szocialista Párttal, valamint a Vajdasági Magyar Szövetséggel alkothat kormányt...” Minden bizonnyal így lesz, hiszen Vucicnak fontos az uniós tagállam Magyarország kiemelt politikai támogatása, azaz Orbán Viktor barátságának megtartása, aminek feltétele a VMSZ és Pásztor István hatalmon tartása. - GÁL MÁRIA

"Újabb négy évnyi tél következik"

A hagyományos médiából teljesen kiszorult vajdasági magyar ellenzékiek internetes portálokon, a közösségi oldalakon és hasonló, korlátozott elérhetőségű felületeken tudnak csak véleményt nyilvánítani. Abban egyetértenek, hogy ennek a választásnak, sem országosan, sem a kisebbségi magyarság szintjén nincsen tétje, az SNS és az VMSZ uralmát egyelőre semmi sem fenyegeti. A kétnyelvű, Autónómia - Autonomija portálon Stephen Bozhen úgy fogalmaz, hogy újabb négy évnyi tél következik. VMSZ berkekben másképpen látják, és a maguk szempontjából nem is alaptalanul. A párt egyik kampányzáró rendezvényén Csorba Béla jelölt Orbán Viktor nemzetpolitikáját, valamint a Szerb kormánnyal való kapcsolatát méltatva világított rá legélesebben arra mennyire kiszolgáltatottá vált a VMSZ a két illiberális vezetőnek. „Ezen történelmi viszony nélkül nem tudnánk működtetni a művelődési egyesületeink jelentős részét sem. Aki azt gondolja, hogy nincs tétje a vasárnapi választásoknak, annak elmondom, hogy ez nem igaz”, fogalmazott a képviselőjelölt. - G.M.  

Botrány botrány hátán Bulgáriában

Miklós Gábor írása a Népszavának
Publikálás dátuma
2020.06.20. 08:30

Fotó: JANEK SKARZYNSKI / AFP
Kormányválsággal fenyegetnek a kormányfő lakásáról megjelent fényképek. Boriszov éjjeliszekrényén revolver hevert.
Bulgária nehezen kászálódik ki a koronavírus-járvány okozta válságból, a turizmus elmaradása pedig tovább nehezíti a gazdaság talpra állását. Most végképp nem hiányzott, hogy az ország miniszterelnöke, első számú vezetője Bojko Boriszov kerüljön a hírek középpontjába. Lapunkban korábban beszámoltunk két, Boriszovval kapcsolatos ügyről. Az egyik az a nyomozás volt, amelyet a barcelonai ügyészség pénzmosás gyanújával indított, miután a katalán fővárosban él a bolgár miniszterelnök barátnője közös gyermekükkel egy nagy értékű villában. A lapok szerint a volt manökené egy luxusruházatot értékesítő üzlet is. A vádat Boriszov megpróbálta tréfával elütni, ám kiderült, hogy a boltot az első cikkek megjelenésekor gyorsan felszámolták. A másik ügy még súlyosabbnak bizonyult: a bolgár államhatalom konfliktusba került az ország leggazdagabb emberével, a „Koponya” névvel emlegetett Vaszil Bozskov kaszinómágnással. Az oligarchát adócsalással vádolták, elkobozták antik műgyűjteményét és kikerült a tulajdonából a Levszki futballklub is. Bozskovot Dubajban, ahol szintén kaszinója volt, letartóztatták, majd szabadon engedték, s a bolgár ügyészség tizennyolc vádpontot emelt ellene. Bozskov bűnözői hátterében kevesen kételkednek, ám ő tagadta a vádakat, s azóta internetes üzenetekben, sajtónyilatkozatokban támadja a miniszterelnököt. Legutóbb azzal állt elő, hogy esetleg pártot alapít, hogy így buktassa meg Boriszovot és pártját, a GERB-et. A Polgárok egy európai Bulgáriáért a miniszterelnök személyes pártja, maga hozta össze, még amikor Szófia polgármestere volt, kádereit személyesen toborozta. A vezérelvű párt a személyes függésre és átláthatatlan anyagi-politikai kapcsolatokra épül.  Koponyától személyre szabott törvényben vették el a Nemzeti Lutrinak nevezett, óriási bevételt hozó kaparós sorsjegy-üzletét. Most dokumentumokkal és hangfelvétellel igazolná, hogy adóit rendre megfizette és több, mint harmincmillió eurónyi kenőpénzt adott a miniszterelnöknek, illetve a pénzügyminiszternek, hogy így váltsa meg nyugalmát. A kormányfő először nem reagált, akkor viszont kénytelen volt sajtóértekezletet tartani, amikor az interneten egy sor olyan fotó jelent meg, amely az ő hálószobájában készült. (Legalábbis így címkézték, s ezt ő sem cáfolta.) A képeken az éjjeli szekrényen egy revolver fekszik, a kihúzott fiókban pedig több vastag köteg 500 eurós és aranytömbök vannak. (Az 500-as címletet már nem nyomatja az Európai Központi Bank, ugyanis ezt a bankjegyet leginkább a szervezett bűnözés használja.) A képekért Boriszov a saját testőrségét és az ellenzéket vádolta, mondván, hogy azok olyan mélyre süllyedtek, hogy annál nincs lejjebb. Azzal állt elő, hogy a szomszédos villában lakó államfő, Rumen Radev egy drónnal zaklatja, amit a volt katonai pilóta a kínaiaktól kapott ajándékba. Azt érzékeltette, hogy esetleg az elnök tette a pénzt a fiókjába.   Boriszovot nyilatkozata közben miniszterei és pártjának képviselői vették körül, s néha váratlanul megtapsolták. A miniszterelnök újra belső és külső ellenségeit vádolta puccsal. Szerinte idő előtti választásokkal akarják megakadályozni, hogy Bulgária erősítse euroatlanti elkötelezettségét és még az idén belépjen  az euró előszobájába. Radev minderről a sajtónak azt mondta, hogy a bolgár kormányra Boriszov személye a legnagyobb veszély.   

Egy pazar rendőrkarrier

A most hatvanegy éves Bojko Boriszov az államszocializmus idején tűzoltótiszt, majd rendőr volt és karatéban ért el sikereket. Párttag is volt és 1989-ban részt vett a török lakosság kiűzésében. A rendszerváltás után biztonsági céget alakított, s egyszerre került kapcsolatba a szervezett bűnözéssel és a nagypolitikával. Testőrként védte Todor Zsivkov volt pártvezért és a hazatérő II. Szimeon cárt, aki később Szimeon Szakszo-koburggotszki néven kormányfő lett, Boriszovot pedig kinevezte tábornokká és a belügyminisztérium közigazgatási vezetőjévé. Boriszov felismerte, hogy a bolgár jobboldal szétesett, elfoglalta ezt a térfelet, s a Moszkva felé húzó szocialistákkal szemben európai és atlanti politikusként lépett fel. Ezt a szerepet máig sikeresen játssza.

Járvány: rekordot döntött a fertőzöttek száma, több mint 8,6 millió betegről tudnak

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.06.20. 08:23

Fotó: Balogh Zoltán / MTVA - Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap
Egy nap alatt világszerte közel 177 ezer új beteget és több mint 6 ezer új halálos áldozatot regisztráltak.
Világszerte 8 641 521 ember fertőződött már meg a koronavírus-járványban, a halálos áldozatok száma 459 474, a gyógyultaké pedig 4 234 310 a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem szombat reggeli összesítése szerint (a szám a publikálás óta változhatott, hiszen az egyetem interaktív járványoldala folyamatosan frissül - a szerk.)  Egy nappal korábban a fertőzöttek száma még 8 464 739 ember fertőződött már meg a koronavírus-járványban, a halálos áldozatok száma 453 289, a gyógyultaké pedig 4 142 540 volt – írja az MTI. 
Vagyis, egy nap alatt 176782 új megbetegedést regisztráltak, ami a koronavírus-járvány kezdete óta a legnagyobb esetszámnak számít

-az előző kiugrás június 17-én volt, ám akkor is „csak” 176 ezer új esetről tudtak.
Szakértők szerint ugyanakkor a diagnosztizált esetek száma nem tükrözi pontosan a valóságot, mert az egyes országokban többé-kevésbé korlátozott a tesztek száma és a számontartás kritériumai is különböznek.

188 országban pusztít a járvány

A fertőzés 188 országban és régióban van jelen. A SARS-CoV-2 vírus okozta Covid-19 nevű betegség eddig az Egyesült Államokat sújtotta leginkább, ahol 2 220 961 a fertőzöttek száma, 119 112-en haltak meg, 606 715-en meggyógyultak. Brazíliában 1 032 913 fertőzöttről, 48 954 halálos áldozatról és 551 631 gyógyultról tudni.   Oroszországban 568 292-re nőtt az igazolt fertőzöttek száma, a halálos áldozatoké 7831-re, a gyógyultaké 323 851-re. Indiában 380 532 fertőzöttet, 12 573 halálos áldozatot és 204 711 gyógyultat jegyeztek fel. Az Egyesült Királyságban a fertőzöttek száma 303 285, 42 546-0n haltak meg a betegségben, 1319-en gyógyultak ki belőle. Spanyolországban 245 575 fertőzöttet, 28 315 halálos áldozatot és 150 376 gyógyultat regisztráltak. Peruban 244 388 fertőzöttet, 7461 halálos áldozatot és 131 190 gyógyultat tartanak számon. Olaszországban a fertőzöttek száma 238 011, a halálos áldozatoké 34 561, és 181 907-en gyógyultak fel a Covid-19-ből. Chilében 231 393 fertőzöttet regisztráltak, a halálesetek száma 4093, a gyógyultaké 191 491. Iránban 200 262 fertőzöttet, 9392 halálesetet és 159 192 gyógyultat tartanak számon. Franciaországban 196 083 fertőzöttről, 29 620 halálos áldozatról és 74 241 gyógyultról tudni. Németországban 190 299 a fertőzöttek száma, 8887 a halottaké, 173 972-en meggyógyultak. Törökországban 185 245 fertőzöttet regisztráltak eddig, a halálesetek száma 4905, a gyógyultaké 157 516. Mexikóban 170 485 fertőzöttet diagnosztizáltak, 20 394-en haltak bele a vírus okozta Covid-19 betegség szövődményeibe, a gyógyultak száma 126 438. Pakisztánban 165 062 a regisztrált fertőzöttek száma, 3229 a halottaké és 61 383 a meggyógyultaké. Szaúd-Arábiából 150 292 fertőzöttet, 1184 halálesetet és 95 764 gyógyultat jelentettek az egészségügyi hatóságok. Bangladesben 105 535 fertőzöttet, 1388 halottat és 42 945 gyógyultat regisztráltak. Kanadában 102 314 fertőzöttet, 8408 halálos áldozatot és 64 318 gyógyultat tartottak számon. Kínában (Hongkong és Makaó nélkül) 84 494 fertőzéses esetet tartottak nyilván szombat reggel, valamint 4638 halálos áldozatot és 79 515 felépültet. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) március 11-én nyilvánította világjárványnak a koronavírust, amely a közép-kínai Vuhanból terjedt el.