Az Európai Bizottság cáfolja Gulyás Gergelyt

Publikálás dátuma
2020.06.20. 06:40

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
A politikus a csütörtöki kormányinfón beszélt a 750 milliárd eurós helyreállítási alapjának esetleges magyarországi felhasználásáról.
Egy nap alatt lényegében megcáfolta az Európai Bizottság Gulyás Gergelyt, a Miniszterelnökség vezetőjét. A politikus a csütörtöki kormányinfón beszélt az unió kidolgozás alatt lévő 750 milliárd eurós úgynevezett helyreállítási alapjának esetleges magyarországi felhasználásáról. A hatalmas összegből a tagállamok 250 milliárd eurós kedvezményes hitelhez férhetnének hozzá - az 500 milliárdos vissza nem térítendő támogatás mellett -, hogy mielőbb túl legyenek a járvány miatti recesszión. Gulyás Gergely szerint a Magyarországra eső hitelrészt legfeljebb más, meglévő, kevésbé előnyös feltételekkel törlesztett hitelek kiváltására használhatnánk fel.  Az Európai Bizottság szerint azonban erre nem lesz lehetőség. Mint tájékoztatásukból kiderül, a 750 milliárd eurós helyreállítási alapból származó hitelek nem fordíthatók hiteltörlesztésre, csak közösen jóváhagyott beruházások és reformok végrehajtására. Kérdésünkre a testület leszögezte: a helyreállítási eszközből érkező hitelek kiegészíthetik a vissza nem térítendő támogatásokat és pótlólagos pénzügyi segítséget jelenthetnek azoknak a tagállamoknak, amelyeknek nagyobb finanszírozási szükségleteik vannak állami beruházások és reformok végrehajtására. Hitelfelvétel azoknak az országoknak javasolt, amelyek további reformokat és beruházásokat terveznek azokon túlmenően, amelyeket vissza nem térítendő támogatásokból teljesítettek. 

Bíróság küldi iskolába a hatéveseket

Publikálás dátuma
2020.06.20. 06:20
Tanévnyitó ünnepség
Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Figyelmen kívül hagyja a bíróság a szülők véleményét és az Oktatási Hivatalnak ad igazat az iskolaérettség ügyében – állítják az érintettek.
Esélyük sincs szembeszállni a szülőknek az Oktatási Hivatallal (OH), ha azt szeretnék, hogy hatéves gyermekük iskolakezdés helyett szeptembertől még egy évig inkább óvodában maradjon, de az OH ezt nem engedélyezte. Az egyetlen út a bíróság, de az eddigi eljárások többsége a szülők keresetének elutasításával végződött – számolt be tapasztalatairól a Szülői Hang Közösség képviselője, Miklós György. A tankötelezettség megkezdésének és az iskolaérettségi vizsgálatok szabályainak szigorítása miatt ugyanis idén januártól az óvoda és a szülő helyett csak az OH döntheti el, hogy egy hatodik életévét augusztus 31-ig betöltő gyermek szeptemberben iskolába megy vagy további egy évig még óvodai nevelésben részesülhet. Ha a szülő az utóbbit szeretné, az OH-nál kell kérvényeznie. A kérvényekről a hivatal egymaga dönt.  
Szükség esetén azonban az OH kérheti a pedagógiai szakszolgálatok vizsgálatát is. A Szülői Hang felmérése szerint ez az esetek mintegy 55 százalékában meg is történt. Az OH-hoz összesen 10 874 kérelem érkezett január végéig, nagy részüket el is fogadták, az elutasítások aránya alacsony, 3-4 százalékos. Ugyanakkor ez is több száz olyan kisgyermeket jelent, akiket szüleik még nem tartanak iskolaérettnek, szeptemberben mégis első osztályba kell lépniük. Egy édesanya például azt írta a Szülői Hangnak: kisfia egy betegség miatt lemaradt a fejlődésben, beszédértése és gondolkodása is fejletlenebb a korosztályába tartozó többi gyerekéhez képest. Ugyanakkor fejlődőképes, orvosai és pedagógusai szerint további egy év sokat segítene neki a megszokott, nyugodt óvodai környezetben. Erre mégsem lesz lehetősége. Az OH elutasító határozatával szemben a szülők kizárólag bírósági úton kérhetnek jogorvoslatot közigazgatási per keretében. Miklós György lapunknak azt mondta, 19 esetben fordultak bírósághoz a szülők, a keresetek nagy részét azonban elutasították. Összesen két ügyben született döntés az OH határozatának megsemmisítéséről – nem szakmai, hanem formai hibák miatt. További két ügy jelenleg is folyamatban van. – Az a benyomásunk, hogy a bíróság az esetek többségében csupán azt vizsgálta, az eljárás formailag helyesen zajlott-e. Azonban a szülői panasz az esetek túlnyomó részében nem formai, hanem pedagógiai jellegű volt – fogalmazott Miklós György. Szerinte a szülőknek esélyük sincs az OH vagy a szakszolgálatok véleményét megkérdőjelezni, a bíróság nem nézi érdemben, mi van a szakvéleményben, figyelmen kívül hagyja a szülők által jelzett problémákat, a keresethez csatolt szakmai ellenvéleményeket. Ráadásul ha a bíróság mégis a szülő javára dönt, az OH-nál kezdeményez új eljárást – vagyis az egész kezdődhet elölről, ami egy „jogi csapdahelyzet”. Miklós György szerint ilyen esetekben nagy szükség lenne egy második szakszolgálati véleményre is, ám ezt lehetetlen beszerezni, mivel az új szabályozás megszüntette annak a lehetőségét, hogy a szülők iskolaérettségi vizsgálat céljából önállóan a szakszolgálathoz forduljanak. A Szülői Hang Közösség az Országos Bírósági Hivatalnak is levelet írt az eljárásokkal kapcsolatban, de megkeresésükre még nem kaptak választ.  Idén szeptemberben egyébként 3382 első osztály indul a tankerületi központok által fenntartott általános iskolában – közölte megkeresésünkre a Klebelsberg Központ (KK). Ez 75-el több mint tavaly. A 2019/2020-as tanévben 3307 volt az osztályok száma az első évfolyamban, 2018/2019-ben 3293, 2017/2018-ban 3343. A KK hangsúlyozta: ez az adat a nyár folyamán még változhat a tanulói mozgások függvényében. Kíváncsiak voltunk arra is, idén mennyi elsős diák kezdi meg tanulmányait általános iskolában, de a KK tájékoztatása szerint az elsősök pontos száma csak az októberi statisztikákból lesz látható. Tavaly 91 ezren kezdték meg az általános iskolát. A Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke, Totyik Tamás arról beszélt a Népszavának, több fővárosi tankerületben már tavaly felmérték, szükség van-e férőhelybővítésre. – Az egyik tankerületben legalább 15 új első osztályra lett volna szükség, ha a hatévesek többségét tényleg beterelték volna az iskolákba. Úgy tűnik, az oktatásirányítás rájött, hogy ez ennyi idő alatt kivitelezhetetlen – mondta. Szerettük volna megtudni a KK-tól, pontosan mennyi iskolában indul a szokásosnál több első osztály, illetve mennyi iskolában kellett férőhelyet bővíteni. Annyit írtak: a tankerületi központok biztosítják minden tanuló számára, hogy rendben megkezdhesse a tanulmányait a 2020/2021-es tanévben.

Konténerterem nyitásán is gondolkoztak

Az osztályok számára vonatkozó adatokból úgy tűnik, idén nem özönlik el a hatévesek az iskolákat, ugyanakkor néhány helyről úgy értesültünk: szeptemberben eggyel több első osztályt kell indítaniuk a szokásosnál. Egy Pest megyei iskola tanára lapunknak azt mondta: náluk tervben volt, hogy egy konténer tantermet is kialakítanak, ám a tankerület ezt végül megtiltotta. – Arra hivatkoztak, hogy az iskola épületében elfér még a plusz egy osztály, de mi azt még nem tudjuk, hogyan – fogalmazott. Állítása szerint az iskolába majdnem ezer gyerek jár, ami már most több mint amennyire az iskolát tervezték.  

Szerző

Románia kész határátkelőt nyitni, és visszautasítják Szijjártó Johannist bíráló szavait

Publikálás dátuma
2020.06.19. 22:15

Fotó: Szijjártó Péter Facebook-oldala
Bukarestben tiszteletlennek tartják a magyar külügyminisztert, aki a Facebookon szélsőségesnek, magyarellenesnek nevezte a román elnököt.
Románia elutasítja, elfogadhatatlannak és nyelvezetét tekintve tiszteletlennek tartja Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter bírálatát Klaus Johannis román elnökkel szemben – írta közleményében a román külügyminisztérium. Szijjártó ugyanis korábban Facebook-oldalán azt írta, hogy Románia elnöke szándékosan árt a magyar-román együttműködésnek, amikor megakadályozza a Kübekháza és Óbéb (Beba Veche) közötti új határátkelőhely létesítését. Úgy vélekedett, hogy Johannis folyamatosan belekeveri Magyarországot és a magyar kormányt a romániai választási kampányba. A fideszes politikus kijelentette: 
„Románia elnöke, sajnos, szélsőségesen magyarellenes politikus”

A román külügyi dokumentum szerint viszont a magyar diplomácia vezetőjének reakciója a kontextusból kiragadott, teljesen indokolatlan, aránytalan. Közölték: Johannis nem ellenzi a határátkelő megnyitását. – Az elnök azért emelt alkotmányossági óvást a közúti határátkelő létesítéséről elfogadott törvény ellen, mert a román alkotmány szerint nemzetközi egyezmény megkötése kizárólag a végrehajtó hatalom hatáskörébe tartozik. 
„A döntés semmiképpen nem irányul Magyarország vagy a romániai magyarság ellen”

– hangsúlyozta a bukaresti közlemény.

Kitértek arra is, hogy a román kormánynak szándéka, hogy Magyarországgal egyezményt kezdeményezzen a Kübekháza és Óbéb közötti határátkelő megnyitásáról. Klaus Johannis pénteken emelt alkotmányossági óvást a bukaresti képviselőház által május végén elfogadott jogszabály ellen. A kihirdetésre váró törvényt egyébként a Szociáldemokrata Párt (PSD) három Temes megyei, valamint a szerb kisebbség parlamenti képviselője kezdeményezte. A magyar-román-szerb hármas határnál a magyarországi Kübekháza és a szerbiai Rábé között már megnyílt az állandó határátkelőhely, amelyet tavaly októberben avatott fel Szijjártó Péter magyar és Ivica Dacic szerb külügyminiszter.
Szerző