Bíróság küldi iskolába a hatéveseket

Figyelmen kívül hagyja a bíróság a szülők véleményét és az Oktatási Hivatalnak ad igazat az iskolaérettség ügyében – állítják az érintettek.

Esélyük sincs szembeszállni a szülőknek az Oktatási Hivatallal (OH), ha azt szeretnék, hogy hatéves gyermekük iskolakezdés helyett szeptembertől még egy évig inkább óvodában maradjon, de az OH ezt nem engedélyezte. Az egyetlen út a bíróság, de az eddigi eljárások többsége a szülők keresetének elutasításával végződött – számolt be tapasztalatairól a Szülői Hang Közösség képviselője, Miklós György.

A tankötelezettség megkezdésének és az iskolaérettségi vizsgálatok szabályainak szigorítása miatt ugyanis idén januártól az óvoda és a szülő helyett csak az OH döntheti el, hogy egy hatodik életévét augusztus 31-ig betöltő gyermek szeptemberben iskolába megy vagy további egy évig még óvodai nevelésben részesülhet. Ha a szülő az utóbbit szeretné, az OH-nál kell kérvényeznie. A kérvényekről a hivatal egymaga dönt.

Szükség esetén azonban az OH kérheti a pedagógiai szakszolgálatok vizsgálatát is. A Szülői Hang felmérése szerint ez az esetek mintegy 55 százalékában meg is történt. Az OH-hoz összesen 10 874 kérelem érkezett január végéig, nagy részüket el is fogadták, az elutasítások aránya alacsony, 3-4 százalékos.

Ugyanakkor ez is több száz olyan kisgyermeket jelent, akiket szüleik még nem tartanak iskolaérettnek, szeptemberben mégis első osztályba kell lépniük. Egy édesanya például azt írta a Szülői Hangnak: kisfia egy betegség miatt lemaradt a fejlődésben, beszédértése és gondolkodása is fejletlenebb a korosztályába tartozó többi gyerekéhez képest. Ugyanakkor fejlődőképes, orvosai és pedagógusai szerint további egy év sokat segítene neki a megszokott, nyugodt óvodai környezetben. Erre mégsem lesz lehetősége.

Az OH elutasító határozatával szemben a szülők kizárólag bírósági úton kérhetnek jogorvoslatot közigazgatási per keretében. Miklós György lapunknak azt mondta, 19 esetben fordultak bírósághoz a szülők, a keresetek nagy részét azonban elutasították. Összesen két ügyben született döntés az OH határozatának megsemmisítéséről – nem szakmai, hanem formai hibák miatt. További két ügy jelenleg is folyamatban van.

– Az a benyomásunk, hogy a bíróság az esetek többségében csupán azt vizsgálta, az eljárás formailag helyesen zajlott-e. Azonban a szülői panasz az esetek túlnyomó részében nem formai, hanem pedagógiai jellegű volt – fogalmazott Miklós György. Szerinte a szülőknek esélyük sincs az OH vagy a szakszolgálatok véleményét megkérdőjelezni, a bíróság nem nézi érdemben, mi van a szakvéleményben, figyelmen kívül hagyja a szülők által jelzett problémákat, a keresethez csatolt szakmai ellenvéleményeket. Ráadásul ha a bíróság mégis a szülő javára dönt, az OH-nál kezdeményez új eljárást – vagyis az egész kezdődhet elölről, ami egy „jogi csapdahelyzet”.

Miklós György szerint ilyen esetekben nagy szükség lenne egy második szakszolgálati véleményre is, ám ezt lehetetlen beszerezni, mivel az új szabályozás megszüntette annak a lehetőségét, hogy a szülők iskolaérettségi vizsgálat céljából önállóan a szakszolgálathoz forduljanak. A Szülői Hang Közösség az Országos Bírósági Hivatalnak is levelet írt az eljárásokkal kapcsolatban, de megkeresésükre még nem kaptak választ.

Idén szeptemberben egyébként 3382 első osztály indul a tankerületi központok által fenntartott általános iskolában – közölte megkeresésünkre a Klebelsberg Központ (KK). Ez 75-el több mint tavaly.

A 2019/2020-as tanévben 3307 volt az osztályok száma az első évfolyamban, 2018/2019-ben 3293, 2017/2018-ban 3343. A KK hangsúlyozta: ez az adat a nyár folyamán még változhat a tanulói mozgások függvényében. Kíváncsiak voltunk arra is, idén mennyi elsős diák kezdi meg tanulmányait általános iskolában, de a KK tájékoztatása szerint az elsősök pontos száma csak az októberi statisztikákból lesz látható. Tavaly 91 ezren kezdték meg az általános iskolát. A Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke, Totyik Tamás arról beszélt a Népszavának, több fővárosi tankerületben már tavaly felmérték, szükség van-e férőhelybővítésre. – Az egyik tankerületben legalább 15 új első osztályra lett volna szükség, ha a hatévesek többségét tényleg beterelték volna az iskolákba. Úgy tűnik, az oktatásirányítás rájött, hogy ez ennyi idő alatt kivitelezhetetlen – mondta.

Szerettük volna megtudni a KK-tól, pontosan mennyi iskolában indul a szokásosnál több első osztály, illetve mennyi iskolában kellett férőhelyet bővíteni. Annyit írtak: a tankerületi központok biztosítják minden tanuló számára, hogy rendben megkezdhesse a tanulmányait a 2020/2021-es tanévben.