Frankfurter Allgemeine Zeitung
Fukuyama szerint Szerbia sajnálatos módon az Orbán-féle tekintélyelvűség irányába halad. A világhírű politológus hozzátette, hogy Vucsics elnök alatt alighanem már odáig jutottak a dolgok, hogy immár lehetetlenné vált az uniós tagság, mert az ország vezetése feladta az európai értékeket, már nem szeretne az EU-hoz csatlakozni. Ezért nem is teljesíti a belépési feltételeket. Ily módon még az is elképzelhető, hogy teljesen ellenkezőjébe fordul az eddigi közeledési folyamat.
Az újság hozzáteszi, hogy Belgrád gazdaságilag nyugatra, politikailag viszont keletre tekint. Annál is inkább, mert nincs reménye arra, hogy egyhamar felveszik, ráadásul a tagság hosszabb távon veszélyeztetné az államfő pártjának hatalmát, hiszen egy független igazságszolgáltatás utánajárna a legfelső szintű korrupcióról szóló híreknek. Viszont a mostani szerb vezetés Trump győzelméért szurkol, mert az elnök Koszovótól vár engedményeket az állammá válás érdekében és a Szerbiával fennálló viszály megoldására. Jövő szombaton különben a Fehér Házban tárgyal Vucsics és koszovói kollégája, Thaci.
Úgy tűnik, Vucsicsnak fontosabb Peking jóindulata, mint Brüsszelé. Másik fontos külpolitikai partnere pedig hagyományosan Oroszország. Lavrov négy napja Belgrádban járt, hogy segítse a Haladó Párt kampányát. Egyébiránt az elnök nyilatkozataiból az derül ki, hogy Koszovó elismeréséért cserében nem csupán az egykori autonóm tartomány szerb lakta részére tart igényt, de egyesülne a boszniai Republika Srpskával is.
New York Times/Washington Post/AP
Bodolai László, az Index vezérigazgatója közvetve megerősítette, hogy valóban volt terv az ország legnagyobb, független hírportáljának átszervezésére, de a vezetőség elutasította a javaslatot. Úgy tudni, hogy a szóban forgó javaslat felvetette: a munkát jelentős részben külső cégekre bíznák, azaz feleslegessé válna a szerkesztőség java. Ez ellen csaknem 90 munkatárs nyilvános közleményben tiltakozott.
Az előzményekhez hozzátartozik, hogy Vaszily Miklós március végén megszerezte az Index reklámügyeit intéző cég, az Indamédia tulajdonjogának 50 százalékát. Már akkor felmerült, hogy a site ugyanarra a sorsra juthat, mint az Origo, amely a hatalomhoz közeli üzletember irányítása alatt nyíltan kormánybarát vonalra állt át. A mostani jelentés hozzáteszi, hogy a szerkesztőség nehéz anyagi helyzetben van, ráadásul úgy látja, hogy Orbán Viktor rá is szemet vetett, miközben a média egyre nagyobb részét igyekszik ellenőrzése alá vonni. A Riporterek Határok Nélkül sajtószabadság ranglistáján Magyarország egy év alatt további két helyet esett, így jelenleg a 89. helyen áll, 180 állam közül. 7 éve még az 56. volt.
A független magyar sajtó megmentésére szólít fel két magyar szakértő a német lapban megjelent cikkben. Urbán Ágnes, aki a Mérték Médiaelemző Műhelyt képviseli, illetve a társszerző, Győri Gábor (Policy Solutions) arra figyelmeztet, hogy a politika próbálja bedarálni a nyilvánosság utolsó védőbástyáit és ehhez kapóra jön neki a válság okozta súlyos gazdasági helyzet. Merthogy szeretné a lehető legnagyobb mértékben ellenőrizni a tájékoztatást, amihez el kell nyomni a kritikus hangokat. Az eddigi fejlemények azt igazolják, hogy az elesett orgánumok vagy elnémulnak, vagy a hivatalos propagandát továbbítják.
Ehhez fontos eszköz, hogy ki kaphat állami hirdetést, így azokból az önálló rádióknak, tévéknek, újságoknak, hírportáloknak nemigen jut. Ezt csak tetézi, hogy a kormánybarát média egészen elszabadult a Covid-19 alatt, példátlan módon gyalázza a szabad újságírás művelőit. Utóbbiak a legtöbbször hasztalan próbálnak felvilágosítást kérni a hatóságoktól, nagyjából reménytelen, hogy nyilatkozatot kapjanak a hivatalosságoktól. Úgyhogy nem ritkán csak hosszadalmas bírósági eljárással szerezhetnek érdemi információt, bár sokszor abban sincs köszönet.
A tömegtájékoztatás manipulálása azonban kifizetődik a Fidesznek, mert a vidéki lakosság jelentős része beveszi a propagandát. Hogy ez ne így legyen, ahhoz a nagyközönség és a magánhirdetők, főként az erős külföldi cégek segítségére van szükség. Mert a jogállam nem működik az eleven, sokszínű nyilvánosság híján. Ha pedig Magyarországon megszűnik a demokrácia, akkor nincs közös Európa sem.
Frankfurter Allgemeine Zeitung
Most már biztos, hogy a Bizottság terve alapján a kelet-európai államok a 750 milliárdos gazdasági mentőcsomag nagy nyertesei közé tartoznak. Közülük az első helyen Lengyelország áll, amely a maga 64 milliárd eurójával közvetlenül követi a válság két nagy áldozatát, Olaszországot és Spanyolországot. Varsó nem is bírálta az elképzelést az Európai Tanács pénteki online konferenciáján. De elégedett lehet Bulgária és Horvátország is, főleg ha ahhoz viszonyítjuk a számukra előirányzott támogatást, hogy mekkora károkat okozott nekik a fertőzés. Ebben az összevetésben még a románok és a lettek is megelőzik az olaszokat, illetve a spanyolokat.
Bírálat két irányból érkezik: Magyarország és Csehország kevesli a neki szánt pénzt, a takarékos négyek pedig főleg az elosztás módszertanát kifogásolják. Bennfentesek szerint ezúttal is úgy volt, hogy Brüsszel először eldöntette, kik legyenek a kedvezményezettek és utána megkereste hozzá a megfelelő kulcsot. Hogy a lengyelek ennyire jól járnak, annak taktikai okai vannak, mert az EU szeretné megosztani a visegrádiakat. És ezen már nehéz változtatni, mert például Varsó biztosan kézzel-lábbal tiltakozna, ha meg akarnák kurtítani a részét.
Mindehhez még hozzájön, hogy a gazdasági válság tényleges hatását csak jövőre lehet felmérni, de az állam- és kormányfőknek heteken belül meg kell állapodniuk. A Bizottság úgy kívánja áthidalni a problémát, hogy a hosszú távú költségvetésből kompenzálná azokat a kormányokat, amelyek úgy vélik, hogy nekik méltánytalanul kevés esett le.
Egyre szaporodnak Amerikában az összeesküvés elméletek Soros György ellen, ahogy végigsöpör a tiltakozás az országon. Kezdve onnan, hogy felbérli a megmozdulások részvevőit és buszokat bérel, hogy a helyszínre szállítsa őket, egészen odáig, hogy megbízottjai készítik elő a téglákat, amelyekkel azután a George Floyd halála miatt feldühödött tömeg bezúzza a kirakatokat. Elég csak belenézni abba, amit a szélsőjobb összehord ellene a közösségi médiában, de a vádakhoz csatlakozott több republikánus vezető is. Konzervatív csoportok fizetett reklámban követelik, hogy a hatóságok indítsanak vizsgálatot, mert a milliárdos a terrorizmust finanszírozza, nem beszélve arról, hogy eredendően korrupt.
Az üzletember, a liberális és tekintélyelvűség-ellenes ügyek támogatójaként a jobboldal közkedvelt célpontja az egész világon, de már jó ideje érik antiszemita támadások is. A rágalmak terjesztésének csak kedvez a világháló. Május végén a korábbi 20 ezerről 500 ezerre ugrott a vele kapcsolatok negatív üzenetek száma a Twitteren – mutatta ki az amerikai Megkülönbözetés Elleni Liga (ADL).
A Soros által alapított Nyílt Társadalom Alapítványok szóvivője, Laura Silber úgy gondolja, hogy a hamis állításokkal részben a fontos dolgokról igyekeznek elterelni a figyelmet. De akik az utcákon vonulnak fel a rendőri erőszak elleni tiltakozásul, azok számára sértő, hogy azt vágják a fejükhöz: valaki megfizeti őket. Bizonyíték persze nincs a vádakra.
Szakértők szerint az újabb és újabb összeesküvés elméletek a demonstrációkat igyekeznek lejáratni, de meghúzódik mögöttük némi zsidóellenesség is. A sor az illuminátusoktól, a Rotschildoktól és a Rockefellerektől, Bill Gates-ig és Sorosig terjed. A lángok gerjesztésébe időnként beszáll Trump is.
Hozzáértők azt mondják, a dolog akkor fordul igazán veszélyesre, amikor erőszakkal vagy azzal fenyeget, hogy az emberek elvesztik a bizalmat fontos intézmények iránt. De a konspirációs elméletek olyanok, mint a búvópatak, vagy mint a vírus: hol eltűnnek, hol előjönnek. Lehet, hogy menet közben némileg módosulnak, de azért folyamatosan itt vannak velünk.
