Előfizetés

Több mint 100 új fertőzöttet találtak egy nap alatt Észak-Macedóniában, Bosznia a határok megnyitására készül

MTI
Publikálás dátuma
2020.06.22. 08:38

Fotó: ROBERT ATANASOVSKI / AFP
Szerbiában 12 803-ról 12 894-re emelkedett a diagnosztizált esetek száma.
Észak-Macedóniában a szakértők szerint már a koronavírus-járvány második hulláma szedi az áldozatait, a köztársasági elnök úgy véli, ezt el lehetett volna kerülni, ha az egész kormány egységesen áll ki az intézkedések mellett. Az országban 5005-ről 5106-ra emelkedett a regisztrált fertőzöttek száma. Egy nap alatt öten haltak bele a Covid-19 betegség szövődményeibe, és ezzel 238-ra nőtt a halálos áldozatok száma. Szerbiában egy nap alatt 12 803-ról 12 894-re emelkedett az azonosított fertőzöttek száma. Vasárnap egy halálos áldozata volt a betegségnek, ezzel 261-re nőtt a halálos áldozatok száma. Koszovóban az utóbbi 24 órában 2073-ról 2169-re nőtt az igazolt fertőzöttek száma. Az utóbbi 24 órában nem volt halálos áldozata a Covid-19 betegségnek a kis balkáni államban, eddig 36-an haltak bele a betegségbe. A helyi sajtó szerint az egészségügyi minisztérium által összeállított, elővigyázatossági intézkedéseket tartalmazó „kézikönyvben” olvasható előírásokat senki nem tartja be, sőt a többség el sem olvassa, az útmutató ugyanis 153 oldal hosszú, és csak elektronikus formában érhető el a tárca internetes oldalán. Aki pedig olvasta, túlságosan bonyolultan megfogalmazottnak és terjengősnek nevezte. Bosznia-Hercegovinában vasárnapról hétfőre nem regisztráltak egyetlen új esetet sem, így a fertőzöttek száma 3418 maradt. Az utóbbi 24 órában egy ember sem halt bele a betegségbe, így a halottak száma 169 maradt. A külügyminiszter szerint július elsejétől mindenki számára megnyílhatna az ország határa, és nemcsak a boszniai állampolgárok léphetnének be korlátozások nélkül, hanem más ország állampolgárai is. Montenegróban egy nap alatt 359-ről 362-re emelkedett az azonosított fertőzöttek száma. Az Adria-parti országban két hónapja nem volt halálos áldozata a vírusnak, a járvány ideje alatt kilencen haltak bele a betegségbe. A sajtó beszámolói szerint emberemlékezet óta nem fogadta olyan látvány a tengerpartra érkezőket nyáron, mint most: a vízparton alig néhányan lézengenek, a korábban zsúfolt vendéglátóhelyeken csak elvétve lehet embereket látni.

Inog a talaj Aszad alatt

Rostoványi András
Publikálás dátuma
2020.06.22. 08:30

Fotó: AFP
A gazdaság összeomlása miatt növekszik az elégedetlenség a rezsimmel szemben, a kegyelemdöfést az új amerikai szankciók adhatják meg.
Kínzásokkal és kivégzésekkel elhallgattatják, aki szót emel az elnyomás ellen, kíméletlen bombázásokkal megtizedelik azokat, akik fegyvert ragadnak, és válogatás nélkül lemészárolnak bárkit, aki az ellenzék közelében él - Bassár El-Aszad szír elnök rezsime kegyetlen eszközeivel vitathatatlanul nyerésre áll a 2011-ben kirobbant polgárháborúban. A kormányerők Oroszország és Irán hathatós segítségével nagyrészt felszámolták az ellenállást, a teljes diadalt csak Törökország közelmúltbeli beavatkozása akadályozta meg. Szépen lassan azonban eljár az idő a Moszkva és Ankara által márciusban megkötött tűzszünet felett: a szír lázadók utolsó bástyájában, az északnyugati Idlib tartományban a nyugalmat mind gyakrabban törik meg a hadsereg tüzérségi- és légicsapásai. Mindez arra utal, hogy küszöbön áll egy offenzíva - az is lehet, hogy a legutolsó. Aszad azonban harctéri győzelme esetén sem lélegezhet fel, hiszen Szíria még így is kicsúszhat a kezei közül. Az ország és annak gazdasága romokban hever, a nép nyomorog, újjáépítésről egyelőre nincsen szó, és az összeomlás megállítása is gondokat okoz. Mindez pedig az elnök ellen fordíthatja eddig hűséges támogatóit is. A legfelsőbb körökben az okoz zúgolódást, hogy a rezsim a hatalomhoz közel álló elit megsarcolásával pótolja egyre zsugorodó bevételeit. A legtöbben csendben fizetnek, de az ország leggazdagabb embere, az államfő unokatestvére, Rami Makluf májusban Facebookon közzétett videókban tiltakozott az intézkedések ellen. Az üzletember panaszáradata nem ért célt, hiszen a hírek szerint az ő cégeiből is kivasalták az elvárt összeget. Mindazonáltal Makluf nyilvános méltatlankodása ország-világ elé tárta a damaszkuszi rezsim szorult helyzetét. A szélesebb társadalomban is tapasztalható némi elégedetlenség, amely mögött leginkább a nemzeti valuta drasztikus elértéktelenedése áll. A polgárháború előtt egy dollár 47 szír fontba került, az idei év elején a pénzváltóknál 1 000 körül volt az átváltási árfolyam, ami nemrégiben már a 3 000-et is meghaladta. Ennek következtében a fizetések még inkább elértéktelenedtek, az élelmiszerek pedig drasztikusan megdrágultak. Az infláció miatt a felkelők birtokolta Idlibben a török líra vált az elfogadott fizetőeszközzé, a kurd-arab fegyveresek ellenőrizte északnyugati részen a helyi vezetés megemelte a köztisztviselők bérét, Aszadnak azonban az apadó államkassza nem ad lehetőséget arra, hogy javítson az emberek helyzetén. A rosszabbodó megélhetési körülmények miatt már több, kormányerők uralta városban törtek ki tiltakozások, a tüntetők a 2011-es forradalom jelszavait átvéve követelik a korruptnak és inkompetensnek tartott rezsim bukását. Új lázadás fenyeget, pedig a hadsereg még az előzőt sem verte le. A damaszkuszi rezsim gondjait csak tetézi, hogy az Egyesült Államok múlt szerdán vezette be eddigi legszigorúbb szankcióit, az úgynevezett Cézár-törvényt. A jogszabály alapján az amerikai hatóságok minden olyan személyt és vállalkozást büntetéssel sújtanak, amely közvetve vagy közvetlenül a szír kormánnyal üzletel. A Trump-kormányzat abban reménykedik, hogy a külföldi pénzcsapok elzárásával rákényszeríthetik Aszadot a kiegyezésére, a polgárháború tárgyalásos lezárására. Washington azt hangoztatja, hogy a szankciók a civilek védelmét szolgálják, ezt a szándékot tükrözi a törvény neve is: Cézár a fedőneve annak a dezertált szíriai katonai fényképésznek, aki 2014-ben mintegy 55 ezer fotót tárt ország-világ elé a rezsim börtöneiben brutálisan megkínzott, illetve meggyilkolt foglyokról. Egyes szakemberek azonban arra figyelmeztetnek, hogy az amerikai szankcióknak leginkább Szíria elszegényedett átlagpolgárai ihatják meg a levét. A damaszkuszi kormány azonban még ennél is messzebbre megy: úgy próbálják beállítani, mintha kizárólag az Egyesült Államok “gazdasági terrorizmusa” lenne a felelős az ország rossz helyzetéért. Az állami propaganda ontja magából a Cézár-törvényt hibáztató cikkeket, a rezsim pedig már több városban is utcára vezényelte az embereket, hogy demonstráljanak az “amerikai agresszió” ellen. Aszad számára kulcsfontosságú, hogy áthárítsa a felelősséget, hiszen ha ezt a csatát elbukja, akkor hiábavalóvá válhatnak az elmúlt évek harctéri győzelmei.  

Meghaladta a 8,9 milliót a koronavírus-fertőzöttek száma a világon

MTI
Publikálás dátuma
2020.06.22. 08:26

Fotó: Rehman Asad / AFP / NurPhoto
A Johns Hopkins Egyetem összesítése szerint már 467 676 ember halt meg a járvány következtében.
Világszerte 8 929 394 ember fertőződött már meg a koronavírus-járványban, a halálos áldozatok száma 467 676, a gyógyultaké pedig 4 419 735 a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem hétfő reggeli összesítése szerint. Egy nappal korábban a fertőzöttek száma még 8 770 629 volt, a halálos áldozatoké 464 039, a gyógyultaké pedig 4 347 645. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) hétfőre virradóra azt közölte, hogy rekordmértékben nőtt a koronavírussal fertőzöttek száma a világon az elmúlt 24 órában. Szakértők szerint a diagnosztizált esetek száma nem tükrözi pontosan a valóságot, mert az egyes országokban többé-kevésbé korlátozott a tesztek száma és a számontartás kritériumai is különböznek. A fertőzés 188 országban és régióban van jelen. A SARS-CoV-2 vírus okozta Covid-19 nevű betegség eddig az Egyesült Államokat sújtotta leginkább, ahol 2 279 879 a fertőzöttek száma, 119 969-en haltak meg, 622 133-an meggyógyultak. Brazíliában 1 083 341 fertőzöttről, 50 591 halálos áldozatról és 588 118 gyógyultról tudni. Oroszországban 583 879-re nőtt az igazolt fertőzöttek száma, a halálos áldozatoké 8101-re, a gyógyultaké 339 142-re. Indiában 410 461 fertőzöttet, 13 254 halálos áldozatot és 227 756 gyógyultat jegyeztek fel. Az Egyesült Királyságban a fertőzöttek száma 305 803, 42 717-en haltak meg a betegségben, 1319-en gyógyultak ki belőle. Peruban 251 338 fertőzöttet, 7861 halálos áldozatot és 141 967 gyógyultat tartanak számon. Spanyolországban 246 272 fertőzöttet, 28 323 halálos áldozatot és 150 376 gyógyultat regisztráltak. Chilében 242 355 fertőzöttet regisztráltak, a halálesetek száma 4479, a gyógyultaké 200 569. Olaszországban a fertőzöttek száma 238 499, a halálos áldozatoké 34 634, és 182 893-an gyógyultak fel a Covid-19-ből. Iránban 204 952 fertőzöttet, 9623 halálesetet és 163 591 gyógyultat tartanak számon. Franciaországban 197 008 fertőzöttről, 29 643 halálos áldozatról és 74 496 gyógyultról tudni. Németországban 191 272 a fertőzöttek száma, 8895 a halottaké, 174 740-en meggyógyultak. Törökországban 187 685 fertőzöttet regisztráltak eddig, a halálesetek száma 4950, a gyógyultaké 160 240. Mexikóban 180 545 fertőzöttet diagnosztizáltak, 21 825-en haltak bele a vírus okozta Covid-19 betegség szövődményeibe, a gyógyultak száma 134 495. Pakisztánban 176 617 a regisztrált fertőzöttek száma, 3501 a halottaké és 67 892 a meggyógyultaké. Szaúd-Arábiából 157 612 fertőzöttet, 1267 halálesetet és 101 130 gyógyultat jelentettek az egészségügyi hatóságok. Bangladesben 112 306 fertőzöttet, 1464 halottat és 45 077 gyógyultat regisztráltak. Kanadában 103 078 fertőzöttet, 8482 halálos áldozatot és 65 249 gyógyultat tartottak számon. Kínában (Hongkong és Makaó nélkül) 84 572 fertőzéses esetet tartottak nyilván hétfő reggel, valamint 4639 halálos áldozatot és 79 535 felépültet. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) március 11-én nyilvánította világjárványnak a koronavírust, amely a közép-kínai Vuhanból terjedt el.