Előfizetés

Vályi-Nagy: A lakosság szerepe döntő lesz a második hullám megelőzésében

MTI
Publikálás dátuma
2020.06.22. 11:49

Fotó: Matteo Corner / MTI/EPA/ANSA
A főigazgató elmondta: eddig 15 súlyos koronavírusos beteg kapott vérplazma-terápiát Magyarországon.
A lakosságnak döntő szerepe lesz a koronavírus-járvány második hullámának megelőzésében Magyarországon – mondta Vályi-Nagy István, a Dél-Pesti Centrumkórház Országos Hematológiai és Infektológiai Intézetének főigazgatója az M1 hétfő délelőtti műsorában. A főigazgató hangsúlyozta:
a világban számos jele van annak, hogy a járvány második hulláma „talán nem lesz elkerülhető”, ezért nagyon fontos, hogy a lakosság továbbra is védekezzen, és az emberek tartsanak egymástól távolságot.

Vályi-Nagy István szólt arról, hogy Magyarország eddig nagyon jól kezelte a járványt. Ehhez pedig az kellett, hogy a kormány és a közegészségügy jól mérte fel, hogyan fog alakulni a járvány. A főigazgató ismertette:
eddig 15 súlyos koronavírusos beteg kapott vérplazma-terápiát, valamennyien olyanok, akiknek „valószínűsíthetően vagy bizonyíthatóan” a vérében is jelen volt a vírus, tehát úgynevezett „keringő vírusfertőzésük” volt.

Elmondta, hogy nagyon jó tapasztalataik vannak, 13 ember meggyógyult és már el is hagyhatta a kórházat.
Egy nagyon idős beteg ugyan szintén elhagyhatta a kórházat, de később alapbetegségeinek szövődményeibe belehalt, és egy másik súlyos beteget is elveszítettek. Hozzátette: a kezelés egyelőre kísérleti fázisban van, és Magyarországon csak súlyos betegeknél alkalmazzák a terápiát, mert lehetnek mellékhatásai is. Kockázatos a kezelés például azoknál, akiknek eleve súlyos véralvadási rendellenességeik van – mondta, megjegyezve, hogy újabban kiderült, a Covid-19 véralvadási rendellenességet is okoz, amelyet nem mindenkinél vesznek észre. Vályi-Nagy István arról is beszélt: léteznek más kísérleti terápiák is. A koronavírus például ugyan első lépésben légúti fertőzés, de később általános fertőzéssé válik, megjelenik a vérben és megbetegíti a szerveket. Ilyenkor pedig hatásos lehet a szteroidos kezelés, amit Magyarországon is alkalmaznak. Ugyancsak hatékony lehet az interleukin-6 ellenes terápia, ezt már 25 magyar betegnél alkalmazták nagy sikerrel – tette hozzá a főigazgató.

Bugyiban mutatták meg a gyermekvédelmi szociális intézményekben dolgozók, milyen munkaruhát kaptak a járvány idején

Koncz Tamás
Publikálás dátuma
2020.06.22. 11:22
Képünk illusztráció
Fotó: ROLF VENNENBERND / AFP
Alsónemű lenne az uniformis, ha azt „vennék fel”, amit az állam vagy a munkahely biztosított nekik.
Csak néhány papírlap takarja a gyermekvédelmi szociális intézményekben dolgozók testét – ezzel a kampányfotóval figyelmeztet a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (BDDSZ) a szociális és gyermekvédelmi intézményekben dolgozók munkaruha-ellátásának évek óta húzódó problémájára. „Megkértük a dolgozókat, hogy készítsenek magukról fényképet abban a munkaruhában, amit a munkáltatójuk biztosít számukra és küldjék el nekünk. A képek jól szemléltetik, hogy „Covid előtt” és „Covid alatt” munkaruha nélkül kellett ellátni a fokozottan egészségkárosító feladatokat a gyermekeket és az időseket gondozó személyzet nagy többségének” – írja közleményében a szakszervezet.
Az érdekvédők rámutatnak arra az amúgy nyilvánvaló tényre is, hogy az óvónők, szociális munkások, az idős és gyermekotthonok dolgozói szociális- és gyermekvédelmi területeken dolgozók épp úgy ki vannak téve a nagyfokú fertőzésveszélynek, mint az egészségügyben dolgozó ápolók, orvosok.
Mint írják, bár a munkaruházatot jogszabály szerint a munkáltató köteles biztosítani, ha a feladat ellátása a ruházat nagyfokú szennyeződésével jár, a közvetlen állami fenntartású szociális intézmények 40 százalékában nem biztosítja a munkáltató, illetve az állam a munkaruhát.
A gyermekvédelem területén a telephelyek 70 százalékában munkaruházat nélkül állnak helyt a dolgozók a mindennapokban – állítja a BDDSZ.

A szervezet így országszerte 450 munkahely alkalmazottjainak nevében lép most fel, és kérdi: meddig marad így ez a jogsértő helyzet a „Covid után” – vagy az állam esetleg lép,  és végre megvédi dolgozóit a fertőzésveszélytől, a munkaruházat jogszabályi garanciáinak és fedezetének biztosításával.

A százéves magyar rendőrség is felfedezte a Facebookot

Koncz Tamás
Publikálás dátuma
2020.06.22. 10:55
A rendőrség is felfedezte magának a Facebookot
Fotó: Magyar Rendőrség /Facebook
Elstartolt a hivatalos magyar rendőrségi oldal, alig 12 év kellett a felület felfedezéséhez.
Június 22-én reggel nyolckor megjelent az első tartalom a magyar rendőrség frissen létrehozott, hivatalos Facebook-oldalán. A köszöntőben hangsúlyozzák, hogy ez nem csak egy közleményeket publikáló felület lesz, hanem annál jóval személyesebb: „Nem csak híreket osztunk meg, történeteket mesélünk el. Eseteket, amik fontos tanulsággal bírhatnak, érdekesek vagy netán még szórakoztatók is. Beszélünk munkánk szépségéről és kihívásairól, kollégáink napi hőstetteiről, próbatételeiről” – írják az oldal szerkesztői.
Az oldalt egyelőre mintegy 400-an követik, miközben a nem hivatalos, de hasonló tematikájú Facebook-oldalaknak akár közel 20 ezer követője is lehet. A friss profil arra is emlékeztet, hogy éppen száz éve jött létre az állami magyar rendőrség, ami egységesítette az addig városonként is eltérő vezetésű, egyenruhájú rendvédelmi erőket.
A rendőröktől eddig sem volt idegen a közösségi média, hiszen használták a Youtube-ot, a Twittert és az Instagramot. Az viszont furcsa, hogy a talán legnagyobb elérésű Facebookot csak most találták meg, 12 évvel a magyar nyelvű felület megjelenése után. A pontosság kedvéért tegyük hozzá: sok megyei kapitányság és a BRFK eddig is működtetett saját profilokat, Facebook-oldalakat.
Az új oldalon marcona képű rohamrendőrök képével hirdetik a profil moderálási elveit – például azt, hogy az üzleti célú kommenteket, más oldalak reklámjait törlik a felületről. Ennek némileg ellentmond, hogy a rendőrök testpáncélján látható C.P.E felirat nem egy bevetési egység, hanem egy katonai és rendőrségi felszereléseket gyártó finn cég nevének rövidítése.