A májusi eső kicsit késve, júniusban érkezett, de nem csendes, országos, áztató eső formájában, ahogy a kertészeti ágazat szereplői szerették volna. Volt ahol 30, máshol 100 milliméter eső esett az elmúlt hetekben, így az átlagosan 50-80 milliméteres hiányt egyes helyeken pótolta az égi áldás, máshol még mindig szomjasak a földek.
A múlt havi éjszakai, hajnali hűvösebb idő jót tett a káposztának, a gyökérzöldségeknek, a hagymának, zöldborsónak, a görögdinnye, paprika, paradicsom, csemegekukorica viszont fázik – mondta lapunknak Ledó Ferenc, a FruitVeb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke. Bár a zöldségültetvények háromnegyede önözhető, de a természetes csapadék kedvezőbb az öntözésnél.
A hazai zöldségek jelentős részét már fóliásan, illetve üvegházakban termelik meg. Ennek a technológiának köszönhetően az időjárás plusz-mínusz 10 százalékkal ronthatja, vagy javíthatja a termés mennyiségét. A szántóföldi zöldségnél, illetve a gyümölcsösökben ez a kilengés akár 40-50 százalékos is lehet.
A szakember szerint a piac legalább annyira hektikus, mint a csapadék eloszlása. A turisztikai és vendéglátóipar lassú beindulása már érezteti a kedvező hatását. Mennyiségben és árban a zöldségek nagyrészt a tavalyi átlagot hozzák majd 2020-ban.
Egészen más a kép a gyümölcsösökben. A tavaszi fagyok jelentős károkat okoztak, s ezt az emelkedő árakban a fogyasztók is megérzik. Különösen a kajszi, az őszibarack, a cseresznye, a ringló, a meggy szenvedte meg az időjárást. Becslések szerint a kajszinak 25, az őszibaracknak 35-40, a cseresznye 30, a megy 50 százaléka terem csak a tavalyihoz képest. A nedves, párás idő kedvez a gombafertőzéseknek, s ahol nem kezelték megfelelően az ültetvényt, ott a termés a fákon rothadhat meg.
A hazai gyümölcs mennyisége a tavalyi felét érheti el a szakértők előrejelzése alapján.
Az almáskertekben az átlagosnál jóval kevesebb, valószínűleg a tavalyihoz hasonlóan legföljebb 450-500 ezer tonna termést szüretelhetnek. Az átlagosan 90 ezer tonnás meggy termés helyett is jó, ha 70 ezret szedhetnek le a fákról.
Az időjárásról persze nem tehetnek a gazdák, de az már rajtuk is múlt, hogy a hazai kertészetek nagyjából 25-30 százalék mondható korszerűnek. Nagyjából ugyanennyi viszonylag kisebb ráfordítással gazdaságossá tehető. A gyümölcstermesztő gazdaságok egy részét pedig csak a támogatások tartják életben. Ezért is gondolják sokan úgy az ágazatban, hogy csak a versenyképes termelést szabadna támogatni. Égető szükség lenne tárolókra és nem csak hűtőházakra. Ugyanis a gazdaság korszerűsítése komplex, drága műfaj. Hiába épít ki valaki öntözőrendszert, ha a technológia elavult, akkor nem képes kitermelni még a fenntartási költségeket sem.
Mindezek ellenére, egy-két zöldség és gyümölcs kivételével, szinte minden területen vannak gazdaságok, amelyek képesek versenyképes minőséget előállítani. A gond az, hogy nem ők vannak többségben.
A zöldség-gyümölcs ágazat szereplői szerint régóta esedékes lenne ebben a szegmensben is a világcsúcsnak számító 27 százalékos áfát 5 százalékosra mérsékelni. Ez a fogyasztók és a termelők, de a költségvetés érdeke is. Ebben az ágazatban a legmagasabb a feketekereskedelem becsült mértéke, ami eléri a 25-30 százalékot is. A magas áfa elcsalása megéri a kockázatot, míg a tisztességes termelők, kereskedők leküzdhetetlen hátrányba kerülnek, az állam pedig sok milliárdos adóbevételtől esik el. Eddig a kormány nem tette meg ezt a lépést.
A költségek mindenkit érintenek. A fólia és sok növényvédőszer a szénhidrogénekhez kötődik. Ezért a gyenge forint is kisebb mértékben emelte a termelői és ezzel együtt a fogyasztói árakat. Nagy kérdés, hogyan alakulnak a kőolajárak a második félévben. Az iparhoz, szolgáltatáshoz képest is nagyobb ütemben emelkedtek eddig a mezőgazdaságban a munkabérek, hogy legalább megőrizzék a munkaerőt. A vírus elleni védekezés viszont emelte a költségeket. Miközben a mezőgazdasági vállalkozók kimaradtak a munkahelymegőrző támogatási csomagból, az alkalmi munkavállalók foglalkoztatása az érintettek szerint nehézkes és bürokratikus. Németországban a mezőgazdasági vendégmunkások foglalkoztatását semmilyen adóteher sem sújtja, de a lengyeleknél is sokkal egyszerűbb az idénymunka, mint a Magyarországon.
Az egyre dráguló élőmunkát csak részben pótolhatja, hogy sokféle gyümölcsöt ma már gépesítve szüretelnek, de ez nem tesz jót a minőségnek, különösen, ha a túl sok csapadék miatt repedezik például a cseresznye, a meggy. A gépesítési törekvések érthetőek, hiszen a gyümölcsszedés költségeiből ugyanis majd’ 50 százalékot tesz ki az élőmunka. Az árak idén akár 30-40 százalékkal is meghaladhatják a tavalyiakat.
Az ágazat szereplői várják a vidékfejlesztési pályázatok újranyitását. A jelen ismeretek szerint 30 milliárd forint jutna a zöldség-gyümölcs ágazatnak a versenyképesség javítására, de az még nem tisztázott, hogy ki, hogyan pályázhat. A türelmetlenség érthető, mert becslések szerint eddig nagyjából 35-40 milliárd forint az ágazat eddigi vesztesége, de ha nyáron jön egy újabb aszály, ez még tovább is nőhet.
Csak átmeneti volt a húsárcsökkenés
Az élelmiszerárak áprilisban 8,7, májusban 8,4 százalékkal emelkedtek. Ezen belül a felvágottak, a kolbász, a párizsi az átlagosnál jóval nagyobb mértékben, mintegy 20-22 százalékkal drágultak. A sertéshús ára azonban áprilisban befékezett, s a járvány előtti becslésekkel ellentétben nem emelkedett tovább, sőt, némi csökkenéssel reagált a kereslet zsugorodására. Az ok ebben az esetben is elsősorban a szálloda, a vendéglátóipar, illetve a közétkeztetés összeomlása volt.
Az első negyedévben a sertéshúsért még nagyjából egyharmaddal többet kellett a feldolgozó üzemeknek fizetni a termelőknek, mint egy évvel korábban. Az élő sertés kilója elérte az 550 forintot is. Ezt a drágulást a feldolgozóipar nem hárította át a kereskedelemre, s ez jelentős veszteségeket okozott, bár a húskészítmények így is drágábban kerültek a pultra.
Május közepén már megállt a húsár csökkenése. Az élő sertés ára a járvány alatt elérte mélypontját, az átlagosan 400 forintos kilónként árat, de már ismét kúszik felfelé és az 550 forint körül jár. A hazai húsárakat főleg a német észak-rajna-vesztfáliai árutőzsde mozgatja, ahol az elmúlt hetekben némi emelkedést regisztráltak.
Az idegenforgalom, a vendéglátás újraindulásával a kereslet növekedésének hatásait az árakra ma még nehéz pontosan felmérni – nyilatkozta a Népszavának Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke. Március közepe óta azoknál a kis- és közepes cégeknél zuhant legnagyobb mértékben a forgalom, amelyek a közétkeztetésre specializálódtak. Az élelmiszer kiskereskedelemnek beszállító vállalkozások forgalmát kevésbé vetette vissza a fogyasztás csökkenése.
A kormánynak és az agrárágazatoknak is figyelembe kell vennie, hogy a járvány a vásárlóerőt is meggyengítette. A húsiparosok azt javasolták, hogy a termékpálya végpontján, a húskészítményeknél is vezessék be a 27 százalékos általános forgalmi adó (áfa) helyett az 5 százalékos közterhet. Egyelőre nem érkezett a javaslatra válasz.
Az élelmiszerfeldolgozók egy része elavult technológiával, alacsony hatékonysággal, s így a versenytársaknál drágábban termel. A vírusjárvány miatt a kormány a gazdaságvédelmi alapból az agráriumnak is juttat, az élelmiszeriparnak 8 milliárd jut, melyre a hónap végétől nyújthatók be pályázatok.
A baromfiágazatban lélegzethez juthatnak a termelők, mert a jelek szerint, legalábbis egyelőre, lecsengőben a madárinfluenza és a koronavírus-járvány is. Ezek azonban eltérő mélységű sebeket okoztak az ágazat különböző szegmenseiben, de egyik sem úszta meg teljesen. Összességében a jelen állás szerint idén 20-30 százalék lehet idén a termeléscsökkenés a baromfiágazatban, de év végéig bármely irányba elmozdulhat ez a szám – nyilatkozat a Népszavának Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács elnöke. A legnagyobb kár a vízi szárnyasokkal foglalkozó gazdaságokat érte. Nagyjából 5 millió jószágot kellett levágni a H5N1 fertőzés, illetve megelőzés miatt.
A baromfisoknak is óriási gondot okozott a turizmus, a vendéglátás és a közétkeztetés leállása, és ezzel egy időben a legfontosabb ázsiai, arab piacokon a madárinfluenza okán bevezetett korlátozó intézkedések. Az elnök szerint a mélypont június elején volt, amikor a legmagasabb fagyasztott készleteket regisztrálták. Az utóbbi napokban a friss áru iránt már élénkült a kereslet az újra nyitás jegyében. Ugyanakkor a fagyasztott készletek még jó ideig csak viszik a pénzt és csak lassan apadnak vélik ágazati szakértők. Akár egy évben is beletelhet, míg a cégek kiheverik a 2020-as keresletcsökkenést. A fogyasztóknak kétes vigasz, hogy a friss baromfihús árak várhatóan csak lassan, fokozatosan emelkednek majd a forgalom növekedésével párhuzamosan.
A járvány elleni védekezés korszerűsítésére 1 milliárd forintot szán a kormány, de az elnök információi szerint eddig háromszoros volt a túligénylés. Az érintettek bíznak abban, hogy emelik a kereteket és az igénylők hozzájuthatnak a forrásokhoz. Egyelőre nem tudják a termelők, hol tart a pályázatok elbírálása, mikorra várható a felső korlát megnyitása és a kifizetés. Ez elengedhetetlen a versenyképesség javításához, fenntartásához. E tekintetben jelenleg az uniós középmezőnyhöz tartozunk – mondta Csorbai Attila.
