Előfizetés

Csapások sora az agráriumban

Bihari Tamás
Publikálás dátuma
2020.06.24. 08:00

Fotó: Sóki Tamás / MTI
A mezőgazdaság, illetve az élelmiszeripar is megsínylette a koronavírus-járványt. A forgalom-, s így a bevételkiesés mellett időjárás alakulása is gondot okozott.
A májusi eső kicsit késve, júniusban érkezett, de nem csendes, országos, áztató eső formájában, ahogy a kertészeti ágazat szereplői szerették volna. Volt ahol 30, máshol 100 milliméter eső esett az elmúlt hetekben, így az átlagosan 50-80 milliméteres hiányt egyes helyeken pótolta az égi áldás, máshol még mindig szomjasak a földek. A múlt havi éjszakai, hajnali hűvösebb idő jót tett a káposztának, a gyökérzöldségeknek, a hagymának, zöldborsónak, a görögdinnye, paprika, paradicsom, csemegekukorica viszont fázik – mondta lapunknak Ledó Ferenc, a FruitVeb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke. Bár a zöldségültetvények háromnegyede önözhető, de a természetes csapadék kedvezőbb az öntözésnél. A hazai zöldségek jelentős részét már fóliásan, illetve üvegházakban termelik meg. Ennek a technológiának köszönhetően az időjárás plusz-mínusz 10 százalékkal ronthatja, vagy javíthatja a termés mennyiségét. A szántóföldi zöldségnél, illetve a gyümölcsösökben ez a kilengés akár 40-50 százalékos is lehet. A szakember szerint a piac legalább annyira hektikus, mint a csapadék eloszlása. A turisztikai és vendéglátóipar lassú beindulása már érezteti a kedvező hatását. Mennyiségben és árban a zöldségek nagyrészt a tavalyi átlagot hozzák majd 2020-ban.
Egészen más a kép a gyümölcsösökben. A tavaszi fagyok jelentős károkat okoztak, s ezt az emelkedő árakban a fogyasztók is megérzik. Különösen a kajszi, az őszibarack, a cseresznye, a ringló, a meggy szenvedte meg az időjárást. Becslések szerint a kajszinak 25, az őszibaracknak 35-40, a cseresznye 30, a megy 50 százaléka terem csak a tavalyihoz képest. A nedves, párás idő kedvez a gombafertőzéseknek, s ahol nem kezelték megfelelően az ültetvényt, ott a termés a fákon rothadhat meg. A hazai gyümölcs mennyisége a tavalyi felét érheti el a szakértők előrejelzése alapján. Az almáskertekben az átlagosnál jóval kevesebb, valószínűleg a tavalyihoz hasonlóan legföljebb 450-500 ezer tonna termést szüretelhetnek. Az átlagosan 90 ezer tonnás meggy termés helyett is jó, ha 70 ezret szedhetnek le a fákról. Az időjárásról persze nem tehetnek a gazdák, de az már rajtuk is múlt, hogy a hazai kertészetek nagyjából 25-30 százalék mondható korszerűnek. Nagyjából ugyanennyi viszonylag kisebb ráfordítással gazdaságossá tehető. A gyümölcstermesztő gazdaságok egy részét pedig csak a támogatások tartják életben. Ezért is gondolják sokan úgy az ágazatban, hogy csak a versenyképes termelést szabadna támogatni. Égető szükség lenne tárolókra és nem csak hűtőházakra. Ugyanis a gazdaság korszerűsítése komplex, drága műfaj. Hiába épít ki valaki öntözőrendszert, ha a technológia elavult, akkor nem képes kitermelni még a fenntartási költségeket sem. Mindezek ellenére, egy-két zöldség és gyümölcs kivételével, szinte minden területen vannak gazdaságok, amelyek képesek versenyképes minőséget előállítani. A gond az, hogy nem ők vannak többségben. A zöldség-gyümölcs ágazat szereplői szerint régóta esedékes lenne ebben a szegmensben is a világcsúcsnak számító 27 százalékos áfát 5 százalékosra mérsékelni. Ez a fogyasztók és a termelők, de a költségvetés érdeke is. Ebben az ágazatban a legmagasabb a feketekereskedelem becsült mértéke, ami eléri a 25-30 százalékot is. A magas áfa elcsalása megéri a kockázatot, míg a tisztességes termelők, kereskedők leküzdhetetlen hátrányba kerülnek, az állam pedig sok milliárdos adóbevételtől esik el. Eddig a kormány nem tette meg ezt a lépést. A költségek mindenkit érintenek. A fólia és sok növényvédőszer a szénhidrogénekhez kötődik. Ezért a gyenge forint is kisebb mértékben emelte a termelői és ezzel együtt a fogyasztói árakat. Nagy kérdés, hogyan alakulnak a kőolajárak a második félévben. Az iparhoz, szolgáltatáshoz képest is nagyobb ütemben emelkedtek eddig a mezőgazdaságban a munkabérek, hogy legalább megőrizzék a munkaerőt. A vírus elleni védekezés viszont emelte a költségeket. Miközben a mezőgazdasági vállalkozók kimaradtak a munkahelymegőrző támogatási csomagból, az alkalmi munkavállalók foglalkoztatása az érintettek szerint nehézkes és bürokratikus. Németországban a mezőgazdasági vendégmunkások foglalkoztatását semmilyen adóteher sem sújtja, de a lengyeleknél is sokkal egyszerűbb az idénymunka, mint a Magyarországon. Az egyre dráguló élőmunkát csak részben pótolhatja, hogy sokféle gyümölcsöt ma már gépesítve szüretelnek, de ez nem tesz jót a minőségnek, különösen, ha a túl sok csapadék miatt repedezik például a cseresznye, a meggy. A gépesítési törekvések érthetőek, hiszen a gyümölcsszedés költségeiből ugyanis majd’ 50 százalékot tesz ki az élőmunka. Az árak idén akár 30-40 százalékkal is meghaladhatják a tavalyiakat. Az ágazat szereplői várják a vidékfejlesztési pályázatok újranyitását. A jelen ismeretek szerint 30 milliárd forint jutna a zöldség-gyümölcs ágazatnak a versenyképesség javítására, de az még nem tisztázott, hogy ki, hogyan pályázhat.  A türelmetlenség érthető, mert becslések szerint eddig nagyjából 35-40 milliárd forint az ágazat eddigi vesztesége, de ha nyáron jön egy újabb aszály, ez még tovább is nőhet.

Zöldség-gyümölcs árak a 25. héten a piacokon (Forint/kg)

2019 / 2020 Alma 198 / 500 Cseresznye 980 / 1298 Meggy 498 / 980 Kajszi 698 / 880 Szamóca 880 / 1480 Burgonya 398 / 398 Paradicsom 498 / 580 Paprika 880 / 780 Fejeskáposzta 398 / 498 Gyökér 1999 / 798 Sárgarépa 499 /498 Karfiol 498 / 480 Vöröshagyma 398 / 298 Kelkáposzta 598 / 780 Borsó 598 / 980 Forrás AKI 

Csak átmeneti volt a húsárcsökkenés

Az élelmiszerárak áprilisban 8,7, májusban 8,4 százalékkal emelkedtek. Ezen belül a felvágottak, a kolbász, a párizsi az átlagosnál jóval nagyobb mértékben, mintegy 20-22 százalékkal drágultak. A sertéshús ára azonban áprilisban befékezett, s a járvány előtti becslésekkel ellentétben nem emelkedett tovább, sőt, némi csökkenéssel reagált a kereslet zsugorodására. Az ok ebben az esetben is elsősorban a szálloda, a vendéglátóipar, illetve a közétkeztetés összeomlása volt. Az első negyedévben a sertéshúsért még nagyjából egyharmaddal többet kellett a feldolgozó üzemeknek fizetni a termelőknek, mint egy évvel korábban. Az élő sertés kilója elérte az 550 forintot is. Ezt a drágulást a feldolgozóipar nem hárította át a kereskedelemre, s ez jelentős veszteségeket okozott, bár a húskészítmények így is drágábban kerültek a pultra. Május közepén már megállt a húsár csökkenése. Az élő sertés ára a járvány alatt elérte mélypontját, az átlagosan 400 forintos kilónként árat, de már ismét kúszik felfelé és az 550 forint körül jár. A hazai húsárakat főleg a német észak-rajna-vesztfáliai árutőzsde mozgatja, ahol az elmúlt hetekben némi emelkedést regisztráltak. Az idegenforgalom, a vendéglátás újraindulásával a kereslet növekedésének hatásait az árakra ma még nehéz pontosan felmérni – nyilatkozta a Népszavának Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke. Március közepe óta azoknál a kis- és közepes cégeknél zuhant legnagyobb mértékben a forgalom, amelyek a közétkeztetésre specializálódtak. Az élelmiszer kiskereskedelemnek beszállító vállalkozások forgalmát kevésbé vetette vissza a fogyasztás csökkenése. A kormánynak és az agrárágazatoknak is figyelembe kell vennie, hogy a járvány a vásárlóerőt is meggyengítette. A húsiparosok azt javasolták, hogy a termékpálya végpontján, a húskészítményeknél is vezessék be a 27 százalékos általános forgalmi adó (áfa) helyett az 5 százalékos közterhet. Egyelőre nem érkezett a javaslatra válasz. Az élelmiszerfeldolgozók egy része elavult technológiával, alacsony hatékonysággal, s így a versenytársaknál drágábban termel. A vírusjárvány miatt a kormány a gazdaságvédelmi alapból az agráriumnak is juttat, az élelmiszeriparnak 8 milliárd jut, melyre a hónap végétől nyújthatók be pályázatok. A baromfiágazatban lélegzethez juthatnak a termelők, mert a jelek szerint, legalábbis egyelőre, lecsengőben a madárinfluenza és a koronavírus-járvány is. Ezek azonban eltérő mélységű sebeket okoztak az ágazat különböző szegmenseiben, de egyik sem úszta meg teljesen. Összességében a jelen állás szerint idén 20-30 százalék lehet idén a termeléscsökkenés a baromfiágazatban, de év végéig bármely irányba elmozdulhat ez a szám – nyilatkozat a Népszavának Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács elnöke. A legnagyobb kár a vízi szárnyasokkal foglalkozó gazdaságokat érte. Nagyjából 5 millió jószágot kellett levágni a H5N1 fertőzés, illetve megelőzés miatt. A baromfisoknak is óriási gondot okozott a turizmus, a vendéglátás és a közétkeztetés leállása, és ezzel egy időben a legfontosabb ázsiai, arab piacokon a madárinfluenza okán bevezetett korlátozó intézkedések. Az elnök szerint a mélypont június elején volt, amikor a legmagasabb fagyasztott készleteket regisztrálták. Az utóbbi napokban a friss áru iránt már élénkült a kereslet az újra nyitás jegyében. Ugyanakkor a fagyasztott készletek még jó ideig csak viszik a pénzt és csak lassan apadnak vélik ágazati szakértők. Akár egy évben is beletelhet, míg a cégek kiheverik a 2020-as keresletcsökkenést. A fogyasztóknak kétes vigasz, hogy a friss baromfihús árak várhatóan csak lassan, fokozatosan emelkednek majd a forgalom növekedésével párhuzamosan. A járvány elleni védekezés korszerűsítésére 1 milliárd forintot szán a kormány, de az elnök információi szerint eddig háromszoros volt a túligénylés. Az érintettek bíznak abban, hogy emelik a kereteket és az igénylők hozzájuthatnak a forrásokhoz. Egyelőre nem tudják a termelők, hol tart a pályázatok elbírálása, mikorra várható a felső korlát megnyitása és a kifizetés. Ez elengedhetetlen a versenyképesség javításához, fenntartásához. E tekintetben jelenleg az uniós középmezőnyhöz tartozunk – mondta Csorbai Attila.

Érkezik a támogatás

Tegnap megjelentek az agrárminiszter rendeletei a az agrár és élelmiszeripari vállalkozások által igénybe vehető támogatásokról. A piac részvevőire bízzuk annak megítélését, hogy elég lesz-e a gazdaságvédelmi alapból kikanyarított 25 milliárd forint az ágazatnak a koronavírus okozta károk kezelésére. A hó végétől pályázható támogatásokból a baromfi- és a sertéságazat 3, illetve 2,75 milliárdhoz jut, a kertészetek 1,4, a zöldségtermesztők 1,2 milliárd forinthoz juthatnak. Az élelmiszeripar pedig összességében 8 milliárd forintra pályázhat.  

Csúcsokat döntött tavaly a villamosenergia-fogyasztás

Marnitz István
Publikálás dátuma
2020.06.23. 20:22

Fotó: Nemzeti Fejlesztési Minisztérium
Az áram- és gázszolgáltatók újra személyesen olvassák le a mérőket, a villamosenergia-fogyasztás tavaly csúcsokat döntött, az Orbán-kormány pedig ismét gázt vesz Moszkvában, pedig még az előző évi se fogyott el.
A hazai energiacégek, ott, ahol épp esedékes, az évi egyszeri elszámolószámla elkészítése érdekben ismét személyesen olvassák le a mérőket - tette közzé hétfőn egyszerre az összes érintett társaság, vagyis az állami NKM, a német E.ON és a tavaly óta utóbbi tulajdonába került Elmű-ÉMÁSZ. (Míg az NKM és az E.ON áram- és gáz-, az Elmű-ÉMÁSZ csak áramellátást végez.) Az E.ON-nál e hét hétfőn álltak vissza. Az Elműnél most csütörtökön, az ÉMÁSZ-nál pedig július 2-n tervezik a váltást. Mindhárom társaság utal arra, hogy az ellenőrzéseket a biztonsági követelmények legteljesebb betartása mellett végzik. Az E.ON és az Elmű-ÉMÁSZ közleménye szerint ugyanakkor "önkéntes vagy hatósági karanténban lévő ügyfelekhez" továbbra sem szállnak ki személyesen. (Ilyen esetben - a veszélyhelyzet idejéhez hasonlóan - az óraállást valamely elektronikus csatornán kell eljuttatni az elosztóhoz.) Az E.ON és az Elmű-ÉMÁSZ - a koronavírusjárvány miatt - március 19-én függesztette fel a személyes leolvasást. Hamarosan az NKM ügyfélszolgálati irodái is újranyitnak. Az utóbbi tíz évben folyamatosan nő Magyarország összes villamosenergia-felhasználása, amely tavaly elérte a 45,7 terawattórát - összegezte a tavalyi év kapcsán a hazai áramrendszer központi társasága, az állami Mavir. Megjegyzendő: mellékelt grafikonjuk ennek némiképp ellentmondva arról tanúskodik, hogy 2010 és 2014 között lényegében nem változott, ezen belül pedig 2011 és 2013 között éppenséggel csökkent a fogyasztás. Igaz, azóta valóban töretlen az emelkedés. A Mavir ennek folytatódását várja. A társaság felhívja a figyelmet, hogy némi csökkenés dacára a nettó behozatal aránya változatlanul 30 százalék körüli, miközben a Nemzeti Energiastratégia 2030-ra 20 százalékot céloz. A rendszer biztonsága szempontjából fontos, legnagyobb pillanatnyi csúcsterhelés tavaly december 6.-án 7105 megawatton (MW) tetőzött. Ez - zsinórban negyedik éve - új rekord. Az igényt a hazai erőművek - szintén emelkedést mutató - rendelkezésre álló, illetve beépített teljesítőképessége 8 ezer, illetve 9,4 ezer MW-n rendre meghaladta. A Mavir e tekintetben is folytatódó növekedést jósol. Bár a csúcs és a rendelkezésre álló termelés különbsége első látásra megnyugtató, felhívják a figyelmet, hogy az előírt tartalékot több esetben csak külföldről sikerült biztosítani. Az erőművek összméretének bővülése szinte kizárólag a megújuló, azon belül is a naperőműveknek tudható be. (Ez azért csalóka, mert viszont az eljárásból fakadóan a naperőművek csupán 16, míg a szélerőművek 25 százalékos kihasználtsággal üzemeltek.) A Mavir a napelemes termelés további, jelentős bővülését várja. A vezetői összefoglaló nem tér a koronavírus-járvány miatt ez év áprilisában bezuhanó fogyasztásra és azt sem véleményezi, hogy Orbán Viktor múlt pénteken lerobbantnak nevezte a hazai áramrendszert. Igaz, ezek mind idei események.

Orbánék újabb érthetetlen moszkvai gázakciója

Az idén október és jövő október között összesen 4,2 milliárd köbméter gázt vásárol Magyarország a Gazpromtól - mondta a Moszkvában tárgyaló Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden az MTI-nek. A jövő év őszétől a magyar kormány egy olyan, háromszor öt éves megállapodást kötne, amelyből minden ötödik évben ki lehet szállni. A nyáron Magyarország kétmilliárd köbméternyi gáz vesz és tárol be - tette hozzá. Utóbbi lépés előtt szakértők értetlenül állnak: az enyhe tél után a tavalyi, felfokozott kormányzati tárolási akcióval teletöltött tárolóinkban ugyanis (a korábbi évektől eltérően) megmaradt a gáz több mint fele.

Ingyenessé tenné a legalapvetőbb közműfogyasztást a DK

M. I.
Publikálás dátuma
2020.06.23. 19:37

Fotó: Népszava
A párt mostani módosító indítványa 8 milliárd forint forrás elkülönítését indítványozza e célra.
A költségvetési bizottság holnapi ülésén a DK ismét benyújtja az az ingyenes közműminimum és a sávos díjrendszer kialakításához állami forrásokat rendelő javaslatát - közölte kedden az ellenzéki párt Facebook-videójában Arató Gergely frakcióvezető-helyettes és elnökségi tag. Mint szavaiból kitűnt, a DK ingyenessé tenné az alapvető víz-, gáz- és áramszolgáltatást. Tavalyelőtti választási programjuk e határt háztartásonként havi 2 köbméter vízben, 15-20 köbméter gázban és 50 kilowattóra áramban, valamint - a rászorulóknak - 3-4 köbméter tűzifában határozta meg. A párt mostani módosító indítványa 8 milliárd forint forrás elkülönítését indítványozza e célra. Arató Gergely elsősorban az egységár miatt elégedetlen a jelenlegi rezsidíjakkal. Eszerint ma, minél többet fogyaszt valaki, annál több kedvezményhez jut. Vagyis a rendszer az elnökségi tag szerint a gazdagokat támogatja. A DK sávos árjavaslata szerint bizonyos fogyasztás felett még nőne is a díj. Ez ösztönözné a takarékosságot, vagyis éghajlati célokat is szolgálna - tette hozzá. Orbán Viktor talán azért nem fogadja el ezt a megoldást, mert gyáva megemelni milliárdos barátai, rokonai, üzletfelei közműtarifáit - fogalmazott Arató Gergely. Megjegyzendő: korábban az MSZP is hasonló javaslattal állt elő.