Előfizetés

Pintér és Kásler sem árulja el, mire költik a járványalapból kapott százmilliárdokat

Koncz Tamás
Publikálás dátuma
2020.06.24. 18:41

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Helyettesek válaszoltak, akik szó szerint ugyanazt a reakciót küldték az ellenzéki felvetésre.
Összesen 426 milliárd forintot osztottak szét három minisztérium között a járvány elleni védekezés jegyében – írtuk meg még májusban, Varju László parlamenti levelezése alapján. A DK politikusa Tállai András belügyi államtitkártól tudta meg a horribilis számot: az is kiderült, hogy az összegből a Belügyminisztérium, a Külgazdasági és Külügyminisztérium és az Emberi Erőforrások Minisztériuma részesült, ám hogy a tárcák milyen feladatokra, mekkora összeget költöttek, kivel szerződtek, azt az államtitkár nem tartotta fontosnak hozzátenni. 
Varju nem is hagyta annyiban, a kedvezményezett tárcák vezetőitől próbálta megtudni, mire és mennyit szánnak. A három megkeresettből eddig kettő, az Emmi és a belügy reagált – Kásler Miklós és Pintér Sándor helyett szokás szerint államtitkárok feleltek, méghozzá tökéletes összhangban: 
„A védőeszközök beszerzéséről és a védekezés menetéről a kormány tagjai a Parlamentben rendszeresen beszámoltak. A magyar emberek és a kormány összefogásának köszönhetően Magyarország sikerrel zárta a vírus elleni védekezés első szakaszát. Sajnálattal vettük tudomásul, hogy a baloldal ebben az összefogásban nem vett részt, a védekezést és a védekezés vezetőit folyamatosan támadta, és alaptalan hazugságokat terjesztett”

- írta Kontrát Károly belügyi és Rétvári Bence Emmi-államtitkár is. A válasz látványosan zárja ki a magyar emberek közösségéből a baloldalt, és mossa össze az állam és a kormány szerepét, ám továbbra sem derül kibelőle, hogy mire is mentek el a kérdéses százmilliárdok.
Így csak sejthetjük, hogy ezekből szállították légi hídon Kínából Magyarországba a védőmaszkok és kesztyűk millióit, vagy éppen a célnak nem mindig megfelelő lélegeztetőgépeket. A Járványügyi Védekezési alapban április 6-án  egyébként összesen 633,5 milliárd forint volt – az összegbe pedig beletartozott az önkormányzatoktól teljesen elvont gépjárműadó 34 milliárdja is. 

Pert nyert Pikó András az Origo ellen

Koncz Tamás
Publikálás dátuma
2020.06.24. 18:26
Pikó András, Józsefváros polgármestere
Fotó: Népszava
A lap szerint Pikó Józsefváros vezetőjeként megemelte saját fizetését. Az nem számított, hogy a polgármesteri bért törvény rögzíti.
Első fokon sajtópert nyert Józsefváros polgármestere az Origo ellen: Pikó András Facebbok-oldalán számolt be a fejleményből, a posztban pedig a döntés hátterét is ismertette. 
„Amikor az Origo nevű fideszes propagandagyár néhány hónappal ezelőtt azt írta, hogy polgármesterként első dolgom volt, hogy megemeltem a saját fizetésemet, természetesen sajtó- helyreigazítási pert indítottam. A múlt héten ezt a pert első fokon megnyertem, az ítélet nem jogerős. Újabb hazugságról bizonyosodott be, hogy semmilyen alapja nem volt. A polgármesternek járó illetmény és költségtérítés összege törvényi úton került rögzítésre, amely összeg kötött, azt megemelni sem a polgármester, sem a képviselő-testület nem jogosult” - írta Pikó.

A volt újságíró, kerületi vezető hozzátette, hogy a hazugság a gyengék fegyvere, ám rajta és csapatán ez a fegyver nem fog.  Az Origónak  nem kell a szomszédba mennie egy elvesztett sajtóperért: mint a Magyar Hang észrevette, a kormánymédia tavaly összesen 80 eseteben veszített el 158 sajtó-helyreigazítási perből. A legtöbb per (33) az Origo ellen indult, ezekből a portál el is veszített 25-öt, négy esetben részben, a többiben teljesen helyt adott a bíróság a keresetnek.

Fizetésemeléssel lehelnének új életet Palkovicsék az MTA-tól elvett kutatóhálózatba

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.06.24. 17:02

Fotó: Béres Márton / Népszava
A ELKH még 22 milliárd forintos keretet kaphat, ezzel tartanák itthon és munkában a hazai kutatókat
A jövő évtől, beépülő jelleggel, 22 milliárd forint többletforrás állhat rendelkezésre az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) kutatóintézet-hálózatának működésére, illetve fejlesztésére. Ennek jelentős része bérfejlesztésre fordítható - jelentette be Palkovics László innovációs és technológiai miniszter és Maróth Miklós, az ELKH elnöke sajtótájékoztatón szerdán, Budapesten. Az MTI beszámolója szerint Palkovics  elmondta, már a kormány elé terjesztette a javaslatot, ami óriási pluszt jelent a hálózat eddigi éves 17,5 milliárdos támogatása mellett. A miniszter szerint a hazai kutatást és fejlesztést az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat teljesítményének fokozásával lehet elérni, amihez a többlet finanszírozáson át vezet az út. Ha lehet, ennél is egyértelműbben fogalmazott Maróth Miklós, aki hangsúlyozta: a  hazai kutatók jelenlegi illetménye egyelőre elmarad a külföldi fizetésektől. Ennek az a következménye, hogy több intézetbe nem jelentkeztek fiatal kutatók. Vagyis, a hálózat csak úgy lesz működőképes, ha a fizetéseket is rendezik.
Maróth hozzátette, a pénzügyi támogatás mellett a működési elveken is változtatnának, a fiatal kutatóknak egy életpályamodellt szeretnének bevezetni, vonzóvá téve a kutatói pályát. többlettámogatással kapcsolatban pedig elmondta, már az idei év második felében 11 milliárd forintot kapnak az időarányos költségvetési támogatáson felül az intézetek - jövőre pedig a 17,5 milliárd forinthoz érkezik a 22 milliárdos plusz keret.
Mint arról a Népszava is több cikkben beszámolt, a Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézeti hálózatát hálózatot tavaly szeptemberben vették el az MTA-tól, és sorolták át egy attól függetlenített, a kormány erősebb kontrollja alatt álló szervezet alá. A sokak szemében az Akadémia megcsonkításával felérő leválasztást a Palkovics László vezette innovációs  tárca ösztökélte és szervezte meg.  A döntés után két hónappal lapunk visszatekintő-összegző interjút készített Lovász Lászlóval, az MTA elnökével, melyet ide kattintva olvashat el.