költözés;MÁV Szimfonikus Zenekar;

Egy nagy múltú zenekar kitessékelése

Az idén hetvenöt éves MÁV Szimfonikusoknak július végéig kell elhagynia a Múzeum utcai Károlyi-palotát, amely hetven évig az otthona volt. Szent Iván napjának estéjén zárt körű koncerttel köszönt el az épülettől.

„Hetven éven keresztül csodálatos koncertek szólaltak meg, és születtek meg itt a próbák során. Olyan művészek jártak itt, akiknek a névsorára mindenki megemelheti a kalapját. Kurt Masur, Herbert Blomstedt, Franz Konwitschny, Hermann Abendroth, Hans Swarowsky, Arvid Janson. Olyan szólisták jártak itt, akik ma már legendák: Jeanne-Marie Darré, Gertler Endre.” A zenekar egykori igazgatója, Fenyő Gábor – a MÁV Szimfonikus Zenekari Alapítvány kuratóriumának elnöke – akár hajnalig is sorolhatta volna a művészóriások nevét, akik bearanyozták a MÁV Szimfonikusok napjait a Múzeum utcai Károlyi-palotában. Ferencsik János, Erdélyi Miklós, Kórodi András, Lukács Miklós, Oberfrank Géza, Lukács Ervin, Kovács János, Ránki Dezső, Kocsis Zoltán, Jandó Jenő, Schiff András, Garay György, Kovács Dénes, Menahem Pressler, Maxim Vengerov, Kobajasi Kenicsiró – a névsor a végtelenségig folytatható. „A zenekar egy évadban több mint száz koncertet ad. Ha itt voltunk hetven évig, akkor hétezer koncertműsor próbáltunk be a teremben és vittünk el a különböző helyszínekre, nagyon sokat külföldre. Gyökeret eresztettünk ebben az épületben, ez az otthonunk volt. Úgy jöttünk el hazulról, hogy ide is haza érkezünk.

Innen most el kell költözniük, de siránkozás és szomorúság helyett inkább mutassuk meg azt, mit tudunk: önfeledten, magunkat a zenének átadva muzsikálni, akkor is, ha a lelkünk mélyén szomorúság van. Lesz kiút, csak most még nem vagyunk biztosak abban, hogy erre, vagy arra vagy amarra” – mondta Fenyő Gábor a koncert bevezetőjében, majd következett Mozart Linzi szimfóniája és D-dúr fuvolaversenye Párkai Krisztina fuvolaművész közreműködésével, Takács-Nagy Gábor vezényeltével. Felemelő és egyben megindító élmény volt hallani, hogy milyen jó a palota udvarának akusztikája. Az, hogy a zenekar elsőrangú, nem újság a koncertlátogatók körében.

A hegedűművész-karmester, a zenekar egykori művészeti vezetője Haydn Búcsúszimfóniája előtt ekként emlékezett vissza: „1975-ben voltam itt először, meghallgattam Lukács Miklóssal egy próbát, nagyon kis srác voltam. 1981-ben Oberfrank Géza vezényelte a Brahms-hegedűversenyt, ez volt a diplomakoncertem a MÁV zenekarral. Nagyon örülök, hogy 2005-től mostanáig, hogy részt vehettem a zenekar munkájában, valamennyire benne tudok lenni történetében. Remek muzsikusokat, embereket ismertem meg itt, remélem, lesz alkalom, hogy még vezényeljem őket. Szorongva nézünk a jövő elé, de bizakodva is, ne adjátok föl, mert ez a zenekar nagyszerűen játszik! Mert olyan időket élünk – mindannyian tudjuk, de mondjuk el –, hogy akii a marketing vonalán dicséri magát a legjobban, azt az emberek elhiszik, pláne, ha még barátkozik s nagykutyákkal. Megy a kamuzás összevissza. Remélem, hogy ebben a dzsungelban azért mindenki fogja látni, mi az igazi érték, és szép jövő áll a MÁV zenekar előtt. Nagyon remélem, hogy remek próbatermet és otthont fogunk találni” – mondta Takács-Nagy Gábor.

2014-ben a MÁV több ezer ingatlanjáról – köztük számos palotáról, üdülőről – mondott le az állam javára, mondván, az ingatlanok fenntartása igen nagy anyagi terhet ró a vasúttársaságra. Így került a magyar főváros frekventált részén, a józsefvárosi Palotanegyedben, a Múzeum utca 11. alatt álló Károlyi-palota is a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. birtokába. A Skalnitzky Antal és Pucher József tervei alapján, 1869–71-ben épült, eklektikus stílusú palotát egy 2016-os kormányhatározat a Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus – Magyar Ortodox Exarchátus vagyonkezelésébe adta, hogy közfeladatot lásson el. (Az épület később az egyház tulajdona lett.) Az akkori határozat szerint a nemzeti fejlesztési miniszternek 2017. március végéig kellett volna gondoskodnia az ingatlan használóinak kiköltöztetéséről. (Az épületet (több más ingatlannal együtt) a Károlyi grófi családtól 1949 augusztusában kobozta el a magyar állam. 1950 óta volt itt a MÁV Szimfonikus Zenekar székháza és próbaterme is, amely koncerteknek is otthont adott.) A vagyonkezelő 2016-ban azt is fontosnak tartotta megjegyezni: a Lotz Károly freskójával is díszített épület felújítási költségeit nem az állam fogja állni. (A falkép a felhőkből felemelkedő Aurorát, a hajnal istennőjét ábrázolja.) Ehhez képest most év elején az állam mintegy 4 milliárd forint támogatást biztosított az épület felújítására – amelyet részleteiben négy évig folyósítanak –, az épület működtetési költségeire is adott támogatást az állam az ortodox egyháznak.

A palota díszterme ma az Isten Bölcsességének szentelt kápolnaként működik. Arszeniosz metroploita egy itt tartott januári ünnepi szertartáson elmondta: a Múzeum utcai épület célja, hogy európai központja legyen az ortodox egyháznak. A Népszava információi szerint a MÁV Szimfonikusok pedig a ferencvárosi rendező-pályaudvar közelében, a Ferencvárosi Vasutas Művelődési Házban kaphat új otthont, igaz, az az épület még felújításra szorul.

A mártír alapítóA MÁV egykori elnök-vezérigazgatójának, Varga László gépészmérnöknek köszönhető, hogy a második világháború után 1946 nyarára az ország összes vasúti vonala járhatóvá vált, de az ő nevéhez köthető a MÁV Szimfonikusok 1945-ös megalapítása is: a világon egyedülálló módon e zenekar a lebombázott ország minden szegletébe eljuttatta a klasszikus zenét. Gördülő zenekarként a MÁV Szimfonikusok több ezer koncertet adott az 1980-as évek elejéig. A kisgazdapárttag Varga Lászlót 1949. február 16-án vitte el az ÁVH, Roediger-Schluga Miklóssal, a Magyar–Szovjet Hajózási Rt. korábbi igazgatójával, Lux Ernő volt MÁV-igazgatóval és Magasházy Ödönnel, a csepeli Weiss Manfréd Művek korábbi főmérnökével együtt koncepciós perben 1950. január 28-án ítélték halálra. Családja csak később tudhatta meg, hogy február 4-én, 59 éves korában kivégezték. 1991-ben rehabilitálták.
Homályos stratégiaÁprilis 17-én jelen meg a Magyar Közlönyben a Nemzeti Komolyzenei Stratégia alapjairól szóló program megvalósításához szükséges intézkedésekről szóló kormányhatározat. Eszerint a kormány egyetért a Nemzeti Komolyzenei Stratégia alapjaival és annak megvalósítása érdekében az egyes zeneművészeti szervezetek támogatásával, valamint azzal, hogy az állami fenntartású, a minősítéssel rendelkező, valamint egyes minősítéssel nem rendelkező zeneművészeti szervezetek számára működésükhöz és szakmai feladataik ellátásához központi költségvetési többletforrásként 4,66 milliárd forintot biztosítsanak. Kérdés viszont: mivel ért egyet a kormány? Ugyanis a Nemzeti Komolyzenei Stratégiáról voltak egyeztetések, több vázlata is megszületett, ám nincs elkészült, végleges stratégia. Ugyanakkor a MÁV Szimfonikusok mellett az 1943-ban alapított Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarnak, valamint az 1961-ben alapított Duna Szimfonikus Zenekarnak sincs jelenleg állandó otthona.