Előfizetés

Egy nagy múltú zenekar kitessékelése

Tölgyesi Gábor
Publikálás dátuma
2020.06.26. 07:30

Fotó: STEIRER MÁTÉ
Az idén hetvenöt éves MÁV Szimfonikusoknak július végéig kell elhagynia a Múzeum utcai Károlyi-palotát, amely hetven évig az otthona volt. Szent Iván napjának estéjén zárt körű koncerttel köszönt el az épülettől.
„Hetven éven keresztül csodálatos koncertek szólaltak meg, és születtek meg itt a próbák során. Olyan művészek jártak itt, akiknek a névsorára mindenki megemelheti a kalapját. Kurt Masur, Herbert Blomstedt, Franz Konwitschny, Hermann Abendroth, Hans Swarowsky, Arvid Janson. Olyan szólisták jártak itt, akik ma már legendák: Jeanne-Marie Darré, Gertler Endre.” A zenekar egykori igazgatója, Fenyő Gábor – a MÁV Szimfonikus Zenekari Alapítvány kuratóriumának elnöke – akár hajnalig is sorolhatta volna a művészóriások nevét, akik bearanyozták a MÁV Szimfonikusok napjait a Múzeum utcai Károlyi-palotában. Ferencsik János, Erdélyi Miklós, Kórodi András, Lukács Miklós, Oberfrank Géza, Lukács Ervin, Kovács János, Ránki Dezső, Kocsis Zoltán, Jandó Jenő, Schiff András, Garay György, Kovács Dénes, Menahem Pressler, Maxim Vengerov, Kobajasi Kenicsiró – a névsor a végtelenségig folytatható. „A zenekar egy évadban több mint száz koncertet ad. Ha itt voltunk hetven évig, akkor hétezer koncertműsor próbáltunk be a teremben és vittünk el a különböző helyszínekre, nagyon sokat külföldre. Gyökeret eresztettünk ebben az épületben, ez az otthonunk volt. Úgy jöttünk el hazulról, hogy ide is haza érkezünk. Innen most el kell költözniük, de siránkozás és szomorúság helyett inkább mutassuk meg azt, mit tudunk: önfeledten, magunkat a zenének átadva muzsikálni, akkor is, ha a lelkünk mélyén szomorúság van. Lesz kiút, csak most még nem vagyunk biztosak abban, hogy erre, vagy arra vagy amarra” – mondta Fenyő Gábor a koncert bevezetőjében, majd következett Mozart Linzi szimfóniája és D-dúr fuvolaversenye Párkai Krisztina fuvolaművész közreműködésével, Takács-Nagy Gábor vezényeltével. Felemelő és egyben megindító élmény volt hallani, hogy milyen jó a palota udvarának akusztikája. Az, hogy a zenekar elsőrangú, nem újság a koncertlátogatók körében.
A hegedűművész-karmester, a zenekar egykori művészeti vezetője Haydn Búcsúszimfóniája előtt ekként emlékezett vissza: „1975-ben voltam itt először, meghallgattam Lukács Miklóssal egy próbát, nagyon kis srác voltam. 1981-ben Oberfrank Géza vezényelte a Brahms-hegedűversenyt, ez volt a diplomakoncertem a MÁV zenekarral. Nagyon örülök, hogy 2005-től mostanáig, hogy részt vehettem a zenekar munkájában, valamennyire benne tudok lenni történetében. Remek muzsikusokat, embereket ismertem meg itt, remélem, lesz alkalom, hogy még vezényeljem őket. Szorongva nézünk a jövő elé, de bizakodva is, ne adjátok föl, mert ez a zenekar nagyszerűen játszik! Mert olyan időket élünk – mindannyian tudjuk, de mondjuk el –, hogy akii a marketing vonalán dicséri magát a legjobban, azt az emberek elhiszik, pláne, ha még barátkozik s nagykutyákkal. Megy a kamuzás összevissza. Remélem, hogy ebben a dzsungelban azért mindenki fogja látni, mi az igazi érték, és szép jövő áll a MÁV zenekar előtt. Nagyon remélem, hogy remek próbatermet és otthont fogunk találni” – mondta Takács-Nagy Gábor. 2014-ben a MÁV több ezer ingatlanjáról – köztük számos palotáról, üdülőről – mondott le az állam javára, mondván, az ingatlanok fenntartása igen nagy anyagi terhet ró a vasúttársaságra. Így került a magyar főváros frekventált részén, a józsefvárosi Palotanegyedben, a Múzeum utca 11. alatt álló Károlyi-palota is a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. birtokába. A Skalnitzky Antal és Pucher József tervei alapján, 1869–71-ben épült, eklektikus stílusú palotát egy 2016-os kormányhatározat a Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus – Magyar Ortodox Exarchátus vagyonkezelésébe adta, hogy közfeladatot lásson el. (Az épület később az egyház tulajdona lett.) Az akkori határozat szerint a nemzeti fejlesztési miniszternek 2017. március végéig kellett volna gondoskodnia az ingatlan használóinak kiköltöztetéséről. (Az épületet (több más ingatlannal együtt) a Károlyi grófi családtól 1949 augusztusában kobozta el a magyar állam. 1950 óta volt itt a MÁV Szimfonikus Zenekar székháza és próbaterme is, amely koncerteknek is otthont adott.) A vagyonkezelő 2016-ban azt is fontosnak tartotta megjegyezni: a Lotz Károly freskójával is díszített épület felújítási költségeit nem az állam fogja állni. (A falkép a felhőkből felemelkedő Aurorát, a hajnal istennőjét ábrázolja.) Ehhez képest most év elején az állam mintegy 4 milliárd forint támogatást biztosított az épület felújítására – amelyet részleteiben négy évig folyósítanak –, az épület működtetési költségeire is adott támogatást az állam az ortodox egyháznak. A palota díszterme ma az Isten Bölcsességének szentelt kápolnaként működik. Arszeniosz metroploita egy itt tartott januári ünnepi szertartáson elmondta: a Múzeum utcai épület célja, hogy európai központja legyen az ortodox egyháznak. A Népszava információi szerint a MÁV Szimfonikusok pedig a ferencvárosi rendező-pályaudvar közelében, a Ferencvárosi Vasutas Művelődési Házban kaphat új otthont, igaz, az az épület még felújításra szorul.

A mártír alapító

A MÁV egykori elnök-vezérigazgatójának, Varga László gépészmérnöknek köszönhető, hogy a második világháború után 1946 nyarára az ország összes vasúti vonala járhatóvá vált, de az ő nevéhez köthető a MÁV Szimfonikusok 1945-ös megalapítása is: a világon egyedülálló módon e zenekar a lebombázott ország minden szegletébe eljuttatta a klasszikus zenét. Gördülő zenekarként a MÁV Szimfonikusok több ezer koncertet adott az 1980-as évek elejéig. A kisgazdapárttag Varga Lászlót 1949. február 16-án vitte el az ÁVH, Roediger-Schluga Miklóssal, a Magyar–Szovjet Hajózási Rt. korábbi igazgatójával, Lux Ernő volt MÁV-igazgatóval és Magasházy Ödönnel, a csepeli Weiss Manfréd Művek korábbi főmérnökével együtt koncepciós perben 1950. január 28-án ítélték halálra. Családja csak később tudhatta meg, hogy február 4-én, 59 éves korában kivégezték. 1991-ben rehabilitálták.

Homályos stratégia

Április 17-én jelen meg a Magyar Közlönyben a Nemzeti Komolyzenei Stratégia alapjairól szóló program megvalósításához szükséges intézkedésekről szóló kormányhatározat. Eszerint a kormány egyetért a Nemzeti Komolyzenei Stratégia alapjaival és annak megvalósítása érdekében az egyes zeneművészeti szervezetek támogatásával, valamint azzal, hogy az állami fenntartású, a minősítéssel rendelkező, valamint egyes minősítéssel nem rendelkező zeneművészeti szervezetek számára működésükhöz és szakmai feladataik ellátásához központi költségvetési többletforrásként 4,66 milliárd forintot biztosítsanak. Kérdés viszont: mivel ért egyet a kormány? Ugyanis a Nemzeti Komolyzenei Stratégiáról voltak egyeztetések, több vázlata is megszületett, ám nincs elkészült, végleges stratégia. Ugyanakkor a MÁV Szimfonikusok mellett az 1943-ban alapított Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarnak, valamint az 1961-ben alapított Duna Szimfonikus Zenekarnak sincs jelenleg állandó otthona.

Újabb forintmilliárdokat öntenek a városligeti Magyar Zene Házába

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.06.25. 16:23
Magyar Zene Háza
Fotó: ligetbudapest.hu
Egy éven belül több mint 20 százalékkal nőtt az immár 23 milliárdos kivitelezési költség.
Tovább drágult a Magyar Zene Háza kivitelezése, 17 milliárdról előbb 19 milliárdra, most pedig 23 milliárd forintra nőtt a városligeti létesítmény kivitelezési költsége – fedezte fel csütörtökön az uniós közbeszerzési értesítőben a napi.hu. A tender módosítását az ajánlatkérő, állami tulajdonú  Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. kezdeményezte. Az indokolás szűkszavú:
„Olyan körülmények adódtak, amelyeket a kellő gondossággal eljáró ajánlatkérő nem láthatott előre.”

A portál emlékeztetett: a Magyar Zene Háza generálkivitelezési munkáit a – közbeszerzéseken sikeres, a WHB és az Épkar tulajdonában lévő – Magyar Építő Zrt. nyerte el. A nyertessel 2018. augusztus 22-én kötött szerződést a Városliget Zrt. A vállalási ár akkor 17 milliárd 499 millió forint, a kivitelezési idő pedig 380 munkanap volt. Az épület bruttó szintterülete 10 637 négyzetméter. A költségek tavaly ősszel – az üvegár emelkedése miatt – 19,2 milliárd forintra nőttek. A mostani módosítással a nettó kivitelezési költség pontosan 23 milliárd 42 millió forint.

Hamar Zsolt távozik a Nemzeti Filharmonikusoktól

MTI
Publikálás dátuma
2020.06.25. 12:16
Hamar Zsolt
Fotó: Népszava
Több mint három év után, júliusban távozik a Nemzeti Filharmonikus Zenekar zeneigazgatói posztjáról Hamar Zsolt Liszt Ferenc-díjas karmester, zeneszerző – közölte a zenekar.
A közleményben felidézik, hogy Hamar Zsolt 2017 tavaszán vette át a Nemzeti Filharmonikusok szakmai vezetését. Nem volt könnyű dolga, hiszen olyan nagy elődök nyomdokaiba kellett lépnie, mint Ferencsik János, Kobajasi Kenicsiro és Kocsis Zoltán. Hamar Zsolt a kortárs magyar zene egyik legnagyobb alakja, Kocsis Zoltán halála után állt a zenekar élére, szakmai szempontból is nehéz időszakban. Ennek ellenére az elmúlt három évben számos sikeres produkció kötődött nevéhez – hangsúlyozzák. Mint írják, Hamar Zsolt karmesteri diplomája mellett zeneszerzői képesítést is szerzett Petrovics Emil professzornál. A járvány alatti kényszerű pihenő a korábbiakhoz képest több időt biztosított számára a komponáláshoz. Ahogyan a művész a zenekarnak is elmondta, már hosszabb ideje felmerült benne a távozás gondolata. A Nemzeti Filharmonikusok menedzsmentje köszöni az együtt töltött éveket, és Hamar Zsoltnak mind előadóművészeti, mind alkotóművészeti karrierjéhez további sikereket kíván – olvasható a közleményben.